Az RMDSZ szenátorai nem szavazták meg a szerencsejátékok szigorításáról szóló tervezeteket

A szenátus két, a szerencsejátékok szabályozását szigorító törvénytervezetet fogadott el, ám a döntés nem volt egyhangú: az RMDSZ jelen lévő szenátorai nem szavazták meg a javaslatokat, és kritizálták azok tartalmát és politikai kontextusát, írja a Hotnews. A hírportál meg is kereste a jogszabályokat elutasító RMDSZ-es szenátorokat, akik szerint a két elfogadott tervezet csak populista manőver, és nem alkalmas arra, hogy megoldja azokat a hiányosságokat, amelyek tényleg léteznek.

A most elfogadott két törvénytervezet egyrészt nappali idősávban tiltaná a szerencsejáték-reklámokat – vagyis a televízióban, rádióban és más médiában meghatározott órák között nem lehetne ilyen hirdetéseket sugározni –, másrészt 18-ról 21 évre emelné a kaszinók és játéktermek látogatásának alsó korhatárát, azzal az indokkal, hogy a 18–21 éves korosztály különösen sérülékeny a függőségek kialakulása szempontjából.

A kezdeményezések egyébként egy már eleve szigorodó szabályozási környezetbe illeszkednek. Romániában a szerencsejáték-piacot az Országos Szerencsejáték-hivatal (ONJN) felügyeli, és amint a hivatal honlapjáról kiderül, 2024–2025-ben több korlátozás is életbe lépett: 2024 áprilisától tilos nyerőgépeket működtetni 15 ezer fő alatti településeken; csak romániai, illetve EU/EGT-s székhelyű, romániai fiókteleppel rendelkező cégek kaphatnak engedélyt; 2025 augusztusától pedig jelentősen emelkedett a nyereményadó, sávosan akár 40 százalékos elvonással a magasabb összegek esetében. Emellett az ONJN feketelistát vezet az illegális online oldalak ellen, 2025 júniusától egyszerűsített, központi adatbázis alapú önkizárási rendszer működik, és a kültéri reklámok méretét, elhelyezését is korlátozták. A kormány tervei szerint a helyi önkormányzatok nagyobb beleszólást kaphatnak abba is, hogy engedélyezik-e játéktermek működését az adott településen.

Ebben a kontextusban utasította el az RMDSZ a mostani két tervezetet. Turos Lóránd frakcióvezető a Hotnews megkeresésére azzal érvelt, hogy a javaslatok nem jelentenek rendszerszintű megoldást, inkább politikai üzenetek, amelyek jól kommunikálhatók, de a gyakorlatban nem változtatnak érdemben a helyzeten. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakbizottságokban mindkét tervezet negatív jelentést kapott, majd a plénumban mégis megszavazták őket, amit szerinte nehéz másként értelmezni, mint utólagos populista irányváltást.

Turos elmondta, hogy a képviselőházban több mint húsz, a szerencsejátékok szabályozását érintő törvénytervezet vár tárgyalásra évek óta, köztük olyan javaslatok, amelyek a játéktermek iskolák környékéről való eltávolítását, településeken belüli áthelyezését vagy további működési feltételek szigorítását célozzák, mégsem történt átfogó rendezés. Szerinte az, hogy a szenátus most „kiragad” két részintézkedést – a reklámidősávot és a korhatár-emelést –, nem pótolja az átfogó koncepciót.

A korhatár 21 évre emelését külön is bírálta, azzal érvelve, hogy egy 18 éves fiatal teljes jogképességgel rendelkezik, szavazhat, családot alapíthat, tulajdonnal rendelkezhet, akár katonai szolgálatot is vállalhat, ezért következetlennek tartja, hogy éppen a szerencsejátékot tiltanák meg számára. Úgy fogalmazott: ha valóban komolyan vesszük a problémát, akkor nem „félmegoldásokra”, hanem pártokon átívelő politikai akaratra és koherens szabályozásra van szükség, különben a törvényhozás csak látszatmegoldást jelent.

A PSD részéről Victoria Stoiciu ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a fiatalok körében terjedő szerencsejáték-függőség közegészségügyi probléma, és a reklámok bizonyíthatóan erős „triggerként” működnek, ezért a nappali korlátozás és a magasabb korhatár szerinte indokolt védőintézkedés. Hozzátette, hogy a mostani lépések nem elegendők, további szigorításokra lenne szükség, például a játéktermek településeken kívülre költöztetésére, az önkizárási rendszer egységesítésére és az illegális online piac elleni hatékonyabb fellépésre.

A tervezetekről a szenátus már szavazott, de mivel nem ez a döntő ház, a végső szó a képviselőházé lesz, ahol a javaslatokat még módosíthatják vagy akár el is utasíthatják.