„Nem veszek részt a közbirtokosság felszámolásában” – a magas adók miatt lemondana a szervezet sepsiszentgyörgyi elnöke

Csákány László, a Szemerja-Görgő Egyesített Közbirtokosságot 2002 óta vezető elnök Facebook-bejegyzésben jelentette be: a jelenlegi adóterhek mellett nem tudja felelősen folytatni a munkát, és amikor a tagság elé kell állnia a 2026-os költségvetéssel, inkább a lemondását nyújtaná be.

Csákány szerint a sepsiszentgyörgyi adók kirívóan magasak az országos gyakorlathoz képest. Míg a hasonló besorolású erdők után az ország más településein 22–86 lej közötti hektáronkénti adót fizetnek, Sepsiszentgyörgyön 189 lejt, a legelők esetében pedig még nagyobb az eltérés, országos átlagban mintegy 54 lej/hektár az adó, a városban viszont 330 lej, részletezte a Transtelex megkeresésére. A közbirtokosság elnöke úgy véli, még a törvényben megengedett maximális emelés esetén sem indokolt a jelenlegi, közel 190 lejes hektáronkénti erdőadó. „Ha a törvényben megadott emelést hajtják végre, túléljük. A mostani szint mellett nem” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy a hektáronkénti összeg a teljes területre vetítve mekkora terhet jelent, Csákány pontos számokat adatvédelmi okokra hivatkozva nem közölt, de elmondása szerint az erdők után fizetendő adó százezer lejes nagyságrendű, a legelők esetében pedig több százezer lejről beszélhetünk. A közbirtokossági területek eladását nem tartja lehetséges megoldásnak, mivel a törvény tiltja az ilyen ingatlanok elidegenítését. Ha a szervezet nem tudja kifizetni az adót, végrehajtási eljárás indulhat, és a területek állami tulajdonba kerülhetnek. Ezt „burkolt államosítási logikának” nevezte.

A sepsiszentgyörgyi erdők és kaszálók mintegy 70 százaléka – tudomásunk szerint – jelenleg is az önkormányzat tulajdonában van, miközben a fennmaradó, hozzávetőleg 30 százaléknyi terület jelentős része közbirtokossági kézben található. Egy, az ügyre rálátó forrásunk szerint a város hosszabb távon erre a részre is igényt formálna. Lényeges különbség ugyanakkor, hogy az önkormányzat saját tulajdonú területei után nem fizet olyan több százezer lejes helyi adót, mint amekkorát a közbirtokosságokra róttak ki.

Csákány László Facebook-bejegyzésében azt írta, 25 éve dolgozik a közbirtokosság újjáélesztésén, de a teljes vagyon visszaszolgáltatása máig nem zárult le. „Nem tudok szembenézni azokkal, akiknek az ősei létrehozták ezt a települést, és azt mondani: ennyi volt” – fogalmazott. Szerinte az üzemterv szerinti, szabálykövető gazdálkodás mellett sem lehet kitermelni akkora bevételt, amely fedezné a jelenlegi adóterheket. A történelmi példákra utalva arra figyelmeztetett: amikor egy közösség „objektíven” nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, annak könnyen a tulajdon elvesztése lehet a következménye.

A Transtelex kérdésére elmondta, hogy volt találkozója Antal Árpád polgármesterrel, de a megbeszélés részleteit nem kívánta ismertetni. Jelezte ugyanakkor: jogi úton kérik majd a kiszabott adók számítási alapjának és jogi hátterének igazolását. Álláspontja szerint könnyű a román kormányra mutogatni, ám a konkrét adómértéket a helyi döntéshozók állapítják meg a törvényi kereteken belül.

A közbirtokosság közgyűlését – ahol a 2026-os költségvetést ismertetni kell – rendszerint márciusig tartják meg, és az elnök szerint egy hónapon belül össze is hívják. „Nem szeretnék részt venni a közbirtokosságok felszámolásában és újraállamosításában” – mondta, utalva arra, hogy ha nem történik változás, lemondása reális lehetőség.

Tudományos szolidaritás Kolozsvárról

A bejegyzés nyomán Hartel Tibor kolozsvári ökológus is nyilvánosan kiállt Csákány mellett. A szakember a közbirtokossági elnök írását megosztva arra emlékeztetett: a hagyományos földközösségi rendszerek működő közösségi intézmények, amelyek helyi szabályokkal, felelősséggel és monitoringgal képesek fenntarthatóan kezelni a közös erőforrásokat. Hivatkozott Elinor Ostrom Nobel-díjas közgazdász kutatásaira is, amelyek szerint megfelelő feltételek mellett a közösségi erőforrás-kezelés hosszú távon is működőképes.

Hartel szerint ha egy közbirtokosságot olyan adókkal sújtanak, amelyeket üzemterv szerinti, szabálykövető gazdálkodás mellett sem lehet kitermelni, az gazdasági, ökológiai és közösségi veszteséget okoz. Különösen súlyosnak nevezte, ha mindez olyan döntések következménye, amelyekhez a magyar közösség politikai képviselete is asszisztál. Szolidaritását fejezte ki mindazokkal, akik szerint a közbirtokosságokat nem felszámolni, hanem megerősíteni kellene a fenntartható tájgazdálkodás érdekében.

Antal Árpád szerint a jogi személyek adóját maximumra emelték, de ígértek cserébe mást

Antal Árpád polgármester a Transtelexnek azt mondta, az elmúlt években Sepsiszentgyörgyön a törvény által megengedett minimális szinten voltak a telek- és területalapú adók, idén azonban az önkormányzat a jogi személyek esetében a törvényben engedett maximális szintet alkalmazta. A helyi tanács 2024-es határozata szerint például az erdőterületek éves adója minőségtől függően 22,06 – 41,19 lej/hektár, a legelők adója pedig 19,12 – 30,89 lej/hektár volt. A polgármester az idei emelést „szolidaritási adóként” határozta meg, amelynek célja – megfogalmazása szerint – elsősorban az, hogy – a multinacionális cégekhez hasonlóan – nagyobb mértékben járuljanak hozzá a város költségvetéséhez és fejlesztéseihez.

Antal elmondta, a helyi vállalkozókkal a vállalkozói konzultatív tanács keretében egyeztettek, és ott megállapodás született arról, hogyan kezelik az idei adóemelést. A közbirtokosság esetében – mivel az önkormányzat állami támogatást nem nyújthat számára – egy külön ajánlatot tettek. A polgármester korábban két és félszeres támogatásról beszélt, de utóbb pontosított: az önkormányzat a közbirtokosság által befizetett adó összegének ötszörösével támogatná a szervezet turisztikai jellegű fejlesztését. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a fejlesztési támogatás és az adókérdés két külön ügy.

Csákány László lemondási szándékára és a „burkolt államosítás” vádjára reagálva a polgármester azt mondta: régóta ismeri a közbirtokossági elnököt, és nem gondolja, hogy le kellene mondania. Szerinte a levont következtetések „helytelenek”. Állítása szerint a közbirtokosság 2026-ban nem fog saját forrásból több adót fizetni, mint amennyit 2025-ben fizetett – legfeljebb az inflációval kiigazított összeget. Emlékeztetett: az elmúlt években a közbirtokosság is a törvény által megengedett minimális adót fizette, akárcsak a természetes személyek, és idén a magánszemélyek továbbra is a minimális szinten adóznak. A közbirtokosság esetében – mivel közösségi vagyonról van szó – „meg fogják találni a módját”, hogy ne kelljen többet fizetnie annál, mint amennyit eddig fizetett.

Az adócsökkentés lehetőségéről két forgatókönyvet vázolt: amennyiben a kormány sürgősségi rendeletben lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy visszatérjenek a decemberben elfogadott adószintekhez, Sepsiszentgyörgy élni fog ezzel a lehetőséggel. Ha ez nem történik meg, akkor – szavai szerint – „B forgatókönyv” is létezik, amellyel a közbirtokosság esetében megoldják a helyzetet, bár részleteket nem mondott.

A szombatra meghirdetett újabb adóellenes tüntetés kapcsán a polgármester úgy fogalmazott: a demonstráció megszervezése törvényes jog, az önkormányzat ezeket rendszerint engedélyezi. Állítása szerint az adók ügyében széles körű konzultációt folytatott, a vállalt problémák jelentős részét már megoldották, a fennmaradó kérdésekre pedig megvannak az A–B forgatókönyvek. A közbirtokosság és a tiltakozók által megfogalmazott aggodalmakra így – álláspontja szerint – lesz megoldás, még ha annak konkrét mechanizmusa egyelőre nem is ismert.

A közbirtokosság ügye szélesebb elégedetlenségi hullámba illeszkedik

Sepsiszentgyörgyön több száz helyi lakos – köztük cégvezetők, ingatlan-, autó- és garázstulajdonosok, rokkantnyugdíjasok, fogyatékosággal élők és nehéz szociális helyzetben lévők – követeli, hogy az önkormányzata csökkentse a magas adókat.

A tiltakozók szerint miközben a kormány országosan is drasztikus adóemeléseket hajtott végre, a városvezetés egyes tételeknél – különösen az autók és a garázsok esetében – az országos szinthez képest is többszörös terheket rótt ki. Mindez egy olyan gazdasági környezetben történt, ahol az árak elszálltak, a pénz értéke látványosan romlott, és sok család már korábban is a havi számlák befizetésével küzdött. A sepsiszentgyörgyi utcai demonstrációk ennek a felgyülemlett feszültségnek adtak hangot. A polgármester az elmúlt hetekben többféle nyilatkozatot tett az adóügyben, de a helyzet érdemben nem rendeződött, ezért a szervezők szombatra újabb tüntetést jelentettek be.

Sepsiszentgyörgy történéseit ráadásul más városok is figyelik. A helyi tiltakozás hatására négy további székelyföldi településen is utcára vonultak az emberek az adóemelések miatt, ami azt jelzi, hogy a kérdés regionális dimenziót kapott. A tüntetések jelenségéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen, a szervezőket pedig ebben a cikkben szólaltattuk meg.

Ebben a kontextusban értelmezhető Csákány László fellépése is, aki maga is részt vett a sepsiszentgyörgyi megmozdulásokon, és most a közbirtokosságok számára kiszabott adók csökkentését kéri. A közbirtokosságokra kirótt terhek dominóhatást indíthatnak el: ha a városvezetés enged egy látványos ügyben, az más társadalmi csoportokat is további követelések megfogalmazására bátoríthat. A politikai tét ezért túlmutat a számokon.

Hogyan számolják a külterületek adóját?

A terület hektárban kifejezett nagyságát meg kell szorozni az önkormányzatok által elfogadott adóalappal és a település rangjának (és a terület azon belüli elhelyezkedésének) megfelelő együtthatóval, Sepsiszentgyörgy esetében ez 2,4 és 2,1 között változik. A kormány minden területi kategóriára meghatározott (465. cikk) egy minimum és maximum összeget, de az önkormányzatok adott esetben legfeljebb 100 százalékos kiegészítő adókulcsot határozhatnak meg ezekre. A táblázatba beillesztem még egy hasonló rangú település (Marosvásárhely) esetében meghatározott összegeket is.