Cenzúrával befolyásolja a tagállamok választásait az EU egy amerikai republikánus jelentés szerint

Egy terjedelmes, előzetes jelentést tett közzé február elején az Egyesült Államok Képviselőházának Igazságügyi Bizottsága, amelyben élesen bírálják az Európai Unió digitális szabályozási gyakorlatát. A külföldi cenzúra fenyegetése (The Foreign Censorship Threat) azt állítja, hogy az EB az elmúlt évtizedben tudatosan és egyre szervezettebben lépett fel az online tartalmak korlátozása érdekében, különösen választási időszakokban, és ezzel nemcsak az európai demokráciák működését befolyásolta, hanem közvetve az amerikai szólásszabadságra is hatással volt.

Fontos hangsúlyozni, hogy nem egy hivatalosan elfogadott kongresszusi állásfoglalásról van szó – írja a Hotnews –, a jelentést a bizottság apparátusa készítette vizsgálati céllal, és nem a kongresszus végleges döntését tükrözi. Ennek ellenére súlyos politikai vádak vannak a jelentésben, amit a republikánus többségű igazságügyi bizottság jegyez, élén Jim Jordannel, aki 2025 eleje óta vizsgálja az európai technológiai szabályozás – különösen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) – következményeit.

A jelentés központi állítása szerint az Európai Bizottság – a DSA és a választási iránymutatások révén – rendszeres nyomást gyakorol a nagy online platformokra, köztük a TikTokra, hogy bizonyos politikai tartalmakat eltávolítsanak vagy korlátozzanak.

A dokumentumban úgy fogalmaznak, hogy ez különösen a konzervatív, populista vagy euroszkeptikus politikai szereplőket hozza hátrányos helyzetbe több uniós tagállamban, köztük Romániában is.

Az előzetes jelentés szerint mindez nem elszigetelt jelenség: hasonló beavatkozások történtek Szlovákiában, Franciaországban, Hollandiában, Moldovában, Írországban, valamint az európai parlamenti választások előtt is.

A dokumentum egy része olyan, nem nyilvános platformadatokra támaszkodik, amelyeket a TikTok belső csapatai osztottak meg az amerikai bizottsággal. Ezek az információk – a jelentés szerint – több esetben megkérdőjelezik azokat az állításokat, amelyek külföldi, elsősorban orosz beavatkozással indokolták bizonyos tartalmak eltávolítását vagy akár választások érvénytelenítését. A jelentés különösen élesen fogalmaz a romániai elnökválasztásról, ahol a szerzők szerint a cenzúrával és külföldi befolyással kapcsolatos vádak nem minden esetben álltak szilárd bizonyítékokon.

Miről szól a jelentés Romániára vonatkozó része konkrétan?

A 160 oldalas dokumentum egyik leghangsúlyosabb fejezete a romániai elnökválasztás körül kialakult helyzetet vizsgálja, amit úgy mutat be, mint a digitális cenzúra és az intézményes beavatkozás iskolapéldája. A szerzők szerint a román eset különösen súlyos, mert nem pusztán online tartalmak eltávolításáról volt szó, hanem egy olyan folyamat csúcspontjáról, ami végül egy demokratikus választás érvénytelenítéséhez vezetett.

Felidézik, hogy a romániai elnökválasztás első fordulóját 2024. november 24-én tartották, és mindenki nagyon meglepődött, mikor kiderült, hogy az addig kevésbé esélyesnek tartott független, populista jelölt, Călin Georgescu került az első helyre, és bejutott a második fordulóba Elena Lasconi kihívójaként. Azonban a második fordulót már nem tartották meg: a Román Alkotmánybíróság érvénytelenítette az egész választási folyamatot, miután a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) azt állította, hogy Oroszország közösségi médiás kampányokon keresztül mesterségesen erősítette Georgescu támogatottságát.

Az amerikai jelentés szerint ezek a vádak már a kezdetektől fogva vitathatóak voltak. A dokumentum olyan belső TikTok-jelentésekre és a platform európai hatóságokkal folytatott kommunikációjára hivatkozik, amelyek következetesen azt állították: a TikTok nem talált bizonyítékot arra, hogy Oroszország összehangolt befolyásolási műveletet folytatott volna Georgescu kampányának támogatására. A TikTok belső fenyegetéselemző csapatai több alkalommal is jelezték mind a román hatóságoknak, mind az Európai Bizottságnak, hogy az általuk vizsgált aktivitások nem illeszkednek egy orosz állami beavatkozás mintázatába.

A román hatóságok ennek ellenére egyre agresszívebb tartalomeltávolítási gyakorlatot folytattak – írják a jelentésben –, részben a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) által biztosított felhatalmazásra hivatkozva, részben pedig azon túlmutató, informális eszközökkel. A dokumentum azt állítja, hogy a román választási szervek a hivatalos DSA-eljárásokat megkerülve is rendszeresen nyomást gyakoroltak a TikTokra, hogy politikai tartalmakat távolítsanak el, ezeket pedig gyakran homályos vagy túlzottan tágan értelmezett jogi magyarázatokkal indokolták.

A jelentés példákat is felsorol ezekre a kérésekre. A román hatóságok egyes esetekben olyan tartalmak eltávolítását követelték, amelyeket egyszerűen „tiszteletlennek” vagy „sértőnek” minősítettek a kormánykoalícióban részt vevő Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben. Más esetekben a követelések még ennél is tovább mentek: a dokumentum szerint a választás első fordulója és annak érvénytelenítése között a román szabályozók azt kérték a TikToktól, hogy minden olyan tartalmat távolítson el, amelyen Călin Georgescu szerepel, függetlenül attól, hogy az jogszerű politikai véleménynyilvánításnak minősült-e.

Az amerikai bizottság szerint ez a gyakorlat súlyosan sértette a politikai pluralizmus elvét, hiszen miközben egy jelöltet és támogatóit célzottan hallgattatták el, más politikai szereplők kommunikációja érintetlen maradt.

A TikTok több esetben is ellenállt ezeknek a követeléseknek, arra hivatkozva, hogy magánszemélyek politikai véleményének eltávolítása sértené a szólásszabadság alapelveit. A platform különösen határozottan utasította vissza azokat az igényeket, amelyek globális – vagyis nemcsak Romániára kiterjedő – tartalomeltávolítást írtak volna elő, olvasható az amerikai jelentésben.

Kitértek az orosz beavatkozásról szóló narratívára is, és a szerzők szerint a választás érvénytelenítése után sem nyert egyértelmű bizonyítást ez a „teória”. A TikTok belső adatai szerint a választási időszakban három összehangolt befolyásolási műveletet azonosítottak a platformon, ezek közül egyik sem Oroszországból indult. Mindössze egy kapcsolódott Georgescu kampányához, ez pedig Romániából működött, és kevesebb mint kétezer követőt ért el. Későbbi sajtóértesülések pedig arra utaltak, hogy a vitatott TikTok-kampányt valójában egy másik román politikai párt finanszírozhatta, nem pedig külföldi szereplők.

Ez nem az amerikai jelentésben szerepel, de fontos kiemelni, hogy habár a közösségi platformok – mindenekelőtt a TikTok – belső vizsgálatai nem támasztották alá egyértelműen az orosz eredetű online műveletek jelenlétét a kampány során, a román állami intézmények ennél tágabb összefüggésben vizsgálták az eseményeket. A választások érvénytelenítése után készült Georgescu-jelentés nem egyetlen platform aktivitására vagy egy konkrét kampányra fókuszált, hanem arra a komplex hibrid környezetre, amelyben kibertámadások, dezinformációs hálózatok, offline destabilizációs kísérletek és geopolitikai érdekek találkoztak. A dokumentum célja éppen az volt, hogy a TikTokon túlmutató bizonyítékok alapján mutassa be: a 2024-es romániai választások egy hosszabb ideje épülő, több szinten zajló befolyásolási művelet részei voltak. A Transtelex is szemlézte a Georgescu-jelentést, ami ide kattintva olvasható.

Visszatérve az amerikai jelentésre, külön figyelmet szentelnek azoknak a civil szervezeteknek és tényellenőrző csoportoknak is, amelyek az Európai Bizottság felhatalmazásával vagy „hallgatólagos támogatásával” elsőbbségi tartalomeltávolítási kérelmeket nyújthattak be. A dokumentum szerint ezek a szervezetek több száz, jellemzően Georgescut támogató vagy a választás érvénytelenítését bíráló videót jelentettek a TikToknál. Bár egyes tartalmak valóban problémásak lehettek, a jelentés szerint a kérelmek jelentős részénél egyszerű politikai véleménynyilvánításról volt szó, ami sem a román jogszabályokat, sem a platform szabályzatát nem sértette.

Azt a következtetést vonták le a jelentésben, hogy a romániai elnökválasztás esete jól példázza, hogyan válhat a dezinformáció elleni küzdelemre való hivatkozás egy olyan eszközzé, amely végső soron a politikai verseny torzításához és a demokratikus folyamatok gyengítéséhez vezet. A jelentés szerint a román választás nem elszigetelt jelenség, hanem egy szélesebb európai gyakorlat része, aminek következményei messze túlmutatnak az Európai Unión, és az online szólásszabadság globális jövőjét is érintik.

Az EU szerint teljesen alaptalanok az amerikai jelentésben megfogalmazott vádak

Az Európai Bizottság határozottan visszautasította a vádakat. Szerintük a DSA-t érintő cenzúraállítások nemcsak túlzóak, hanem teljes mértékben alaptalanok – írja a Hotnews.

Thomas Regnier, az Európai Unió digitális ügyekért felelős szóvivő hangsúlyozta: az uniós szabályozás célja nem a véleménynyilvánítás korlátozása, hanem éppen annak védelme egy olyan digitális környezetben, ahol a nagy technológiai platformok algoritmusai jelentős befolyással bírnak a nyilvános diskurzusra.

Regnier külön kiemelte, hogy az online platformok képesek „algoritmikus módon befolyásolni a választói döntéseket”, ami indokolttá teszi az európai fellépést az átláthatóság és az elszámoltathatóság érdekében. Mint mondta, az Európai Unió elsődleges célja annak biztosítása, hogy a digitális tér ne veszélyeztesse a demokratikus folyamatokat, és hogy a választások „szabadok és tisztességesek” maradjanak. A Bizottság álláspontja szerint a DSA nem megy szembe a szólásszabadság elveivel, hanem éppen annak intézményes garanciáit erősíti.

Miről szól a sokat emlegetett európai digitális szabályozás?

Az Európai Bizottság oldalán az áll, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) célja az, hogy egységes és biztonságosabb keretet teremtsen az európaiaknak a mindennapi online szolgáltatásokhoz. A szabályozás azokat a digitális felületeket érinti, amiket a felhasználók nap mint nap használnak, vagyis közösségi média oldalakat, online piactereket, valamint utazási és szállásfoglaló platformokat. Az uniós intézmények szerint a DSA alapvető célja egy olyan digitális tér kialakítása, amely tiszteletben tartja az állampolgárok és a fogyasztók alapvető jogait, miközben kiszámítható jogi környezetet teremt az online szolgáltatók számára is.

A DSA előírja, hogy a platformoknak átlátható módon kell eljárniuk a tartalommoderálás során: ha egy bejegyzést eltávolítanak vagy felfüggesztenek, a felhasználónak világos magyarázatot kell kapnia az okokról, és lehetőséget kell biztosítani a döntés megfellebbezésére is. A szabályozás emellett egyszerűbbé teszi az illegális tartalmak bejelentését, és arra kötelezi a szolgáltatókat, hogy ezekre a jelzésekre érdemben reagáljanak. Kiemelt elem a kiskorúak védelme: a DSA tiltja a gyermekek célzott reklámozását, és elvárja a platformoktól, hogy csökkentsék az életkoruknak nem megfelelő vagy káros tartalmakkal való találkozás kockázatát.

A nagyobb online platformok esetében a DSA további jogokat biztosít a felhasználóknak. Az uniós szabályozás szerint az olyan szolgáltatásokon, amelyeknek havonta több mint 45 millió aktív felhasználójuk van az EU-ban, lehetőséget kell adni arra is, hogy a felhasználók ne kizárólag algoritmusok által összeállított, személyre szabott tartalmakat lássanak, hanem alternatív – például időrendi – hírfolyamot választhassanak. A reklámok terén is szigorúbb átláthatósági követelményeket vezet be a jogszabály: a hirdetéseket egyértelműen meg kell jelölni, fel kell tüntetni, ki áll mögöttük, és milyen szempontok alapján jelennek meg a felhasználónak, miközben az érzékeny személyes adatokon alapuló célzott reklámozás tilos.

A jogszabály hatálya minden olyan online szolgáltatóra kiterjed, amely az Európai Unió területén működik, mérettől és székhelytől függetlenül. Az EU külön hangsúlyozza, hogy a legnagyobb platformok – vagyis azok, amelyek több mint 45 millió felhasználót érnek el havonta az unióban – kiemelt szerepet játszanak a közvélemény formálásában és a demokratikus folyamatokban. Ezért számukra kötelező a „rendszerszintű kockázatok” azonosítása és kezelése, amelyek közé az illegális tartalmak terjedése, az alapvető jogok – például a véleménynyilvánítás szabadsága – sérülése, a médiapluralizmus gyengülése vagy a választási folyamatok veszélyeztetése is beletartozik.

A DSA végrehajtását az Európai Bizottság és a tagállamok közösen felügyelik. A legnagyobb online platformok esetében a Bizottság közvetlen ellenőrzési és szankcionálási jogkörrel rendelkezik, míg a kisebb szolgáltatók felett elsősorban az úgynevezett digitális szolgáltatási koordinátorok – vagyis a nemzeti hatóságok – gyakorolnak felügyeletet. Az uniós intézmények szerint ez a többszintű ellenőrzési rendszer biztosítja, hogy a digitális szabályok következetesen és hatékonyan érvényesüljenek az egész Európai Unióban.

Az amerikai jelentés első része, és a demokraták, mint „mítoszirtók”

Az amerikai Képviselőház Igazságügyi Bizottságának republikánus többsége által készített tanulmány első része 2025 júliusában jelent meg. Többek között arról írtak az első részben, hogy a DSA nem kizárólag illegális vagy kifejezetten ártalmas tartalmakat céloz, hanem olyan politikai véleményeket is, amelyek jogszerűek, de az európai intézmények értelmezése szerint „félrevezetőek”, „megosztóak” vagy „kockázatot jelentenek a közbeszédre”. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a jogszabály már önmagában is rendkívül tág fogalmakkal dolgozik, amikor „rendszerszintű kockázatként” nevezi meg többek között a dezinformációt, a gyűlöletbeszédet, a választási folyamatokra gyakorolt negatív hatásokat, sőt még olyan információkat is, amelyek önmagukban nem illegálisak.

A jelentés szerint a DSA ezeknek a „kockázatoknak” a mérséklésére kötelezi a legnagyobb online platformokat – például a TikTokot, az X-et, a YouTube-ot, a Facebookot és az Instagramot –, ami a gyakorlatban tartalmak eltávolítását vagy korlátozását jelenti. A republikánus értelmezés szerint mindez intézményesíti a politikai cenzúrát, mivel a „dezinformáció” és a „gyűlöletbeszéd” fogalmait a kormányok könnyen fegyverként használhatják politikai ellenfeleik és kritikus hangok elhallgattatására, beleértve a mémeket, a szatírát és az ironikus tartalmakat is.

Mikor megjelent a tanulmány első része tavaly nyáron, a Képviselőház Igazságügyi Bizottságának demokrata tagjai – Jamie Raskin vezetésével – azonnal reagáltak egy külön dokumentumban, mert szerintük a republikánusok félrevezető, eltúlzott és kontextusból kiragadott állításokat fogalmaztak meg. A négy oldalas reakciójukban azt írják, hogy

a DSA nem „átfogó digitális cenzúratörvény”, hanem egy olyan szabályozás, amely az illegális tartalmak – például a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések vagy a szerzői jogsértések – eltávolítását írja elő, hasonlóan az Egyesült Államokban már létező jogszabályokhoz.

Raskinék külön kitérnek arra, hogy a republikánus jelentés szerintük szándékosan félremagyarázza azokat az eseteket, amelyekkel a politikai beszéd cenzúráját próbálja alátámasztani.

Egy konkrét példában a republikánusok azt állították, hogy az Európai Bizottság egy „vegyük vissza az országunkat” feliratú bejegyzést illegális gyűlöletbeszédként kezelt. A demokraták szerint azonban a jelentés nem vette figyelembe a teljes kontextust: az adott példa egy olyan mémhez kapcsolódott, amely muszlim nőket „álruhás terroristákként” ábrázolt, és egy kiskorú lányt zaklató üzenetek kísérték. Állításuk szerint a republikánusok ezzel tudatosan torzították a DSA működéséről alkotott képet.

A demokraták azt is vitatják, hogy a DSA globális moderálási szabályokat kényszerítene ki. Érvelésük szerint a platformok maguk döntenek arról, hogy egységes vagy régióspecifikus moderálási elveket alkalmaznak, és semmi nem akadályozza meg őket abban, hogy az európai jogszabályoknak megfelelő döntéseket kizárólag az EU területére korlátozzák. Szerintük a republikánus álláspont valójában azt sugallná, hogy a techcégek figyelmen kívül hagyhatnák más országok törvényeit pusztán üzleti kényelmi szempontok miatt.

George Simion, az AUR elnöke a jelentésre reagálva hangsúlyozta a parlamentben, hogy pártja a demokrácia helyreállítását és a népakarat érvényesítését követeli, amit szerinte csak előrehozott parlamenti választásokkal lehet biztosítani – írja a News.ro hírügynökség. Kifogásolta, hogy az ellenzéki képviselőket cenzúrázzák, és szerintük a jelenlegi kormány antidemokratikus eszközökkel próbálja korlátozni a politikai versenyt.

Nicușor Dan elnök is reagált az amerikai előzetes jelentésre, hangsúlyozva, hogy Románia nem a jelentés fő tárgya, a benne szereplő utalások csupán kontextuálisak, és a TikTok adataira támaszkodnak, ezek pedig nem helyettesítik a jogi értékelést. Hozzátette, hogy a választások érvénytelenítését az alkotmánybíróság döntése és a nemzeti biztonsági intézmények értékelései indokolták, a cél az alkotmányos rend védelme volt a kampánytorzítások és az illegális digitális eszközök használata ellen. Az elnök továbbá kiemelte, hogy az orosz beavatkozás több európai országban, így Romániában is dokumentált, és megerősítette, hogy az ország elkötelezett a jogállamiság, az átláthatóság és a demokratikus választások tisztasága mellett.