A Koppenhágában bemutatott Georgescu-jelentés szerint nem feltétlenül Georgescu győzelme volt a cél, hanem Románia gyengítése

2024 decemberében Romániában példátlan politikai és biztonsági válság bontakozott ki. A novemberben lezajlott elnökválasztások első fordulóját követően – amelyet a politikai színtéren addig marginális szereplőként jelen lévő, független jelölt, Călin Georgescu nyert meg – a román Alkotmánybíróság december 6-án érvénytelenítette a választásokat. A második fordulót már meg sem tartották.

A döntést arra a hibrid beavatkozás-sorozatra hivatkozva hozták meg, amelynek középpontjában az orosz állam által koordinált dezinformációs, kibertámadási műveletek álltak.

Klaus Iohannis akkori államfő december 4-én döntött úgy, hogy feloldja a titkosítását azoknak a dokumentumoknak, amiket a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE), a Belügyminisztérium, valamint a Speciális Távközlési Szolgálat állított össze, és amelyekből kiderült, hogy milyen manipulációs műveletek húzódnak meg Călin Georgescu kampányának hátterében. A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) már november 28-án foglalkozott az üggyel, zárt ajtók mögött már akkor elhangzott, hogy külső beavatkozás és belső manipuláció kombinációja befolyásolta az ország legfontosabb demokratikus intézményét – az elnökválasztást. Több napot kellett azonban várni addig, amíg a hatóságok a közvéleményt is tájékoztatták arról, hogy mi zajlik.

A nyilvánosságra hozott dokumentumokból az derült ki, hogy Georgescu kampányát:

• külföldről pénzelték (több millió euró rejtett finanszírozás),
• profi digitális kampánygépezet támogatta (27.000 hamis TikTok-fiók, influenszerek, AI-gyártott tartalmak),
• és a politikai radikalizmus erősödött körülötte, amelyet szélsőjobboldali csoportok, volt katonák és orosz kapcsolatokkal rendelkező szereplők is tápláltak.

A választás napján és közvetlenül utána 85.000 kibertámadás érte a választási rendszert, és már ekkor felmerült, hogy a kampány nemcsak szabálytalan volt, hanem potenciálisan államellenes művelet is. Georgescu kampányának szlogenje – „Egyensúly és tartás” – kísértetiesen hasonlított orosz hibrid akciók narratíváira, amelyeket Ukrajnában és Moldovában is alkalmaztak az inváziók előtt.

A közvélemény-kutatások szerint Georgescu októberben még 6% alatt állt, de a TikTokon zajló mesterségesen felerősített kampány hatására 22,94%-kal megnyerte az első fordulót.

Ez volt az a pont, amikor a román állam behúzta a vészféket, és az alkotmánybíróság leállította a választási folyamatot, a titkosszolgálatok jelentései pedig elindították a későbbi nyomozásokat és vádemeléseket. Călin Georgescu ellen 2025 nyarán hivatalosan is vádat emeltek fasiszta jelképek használata miatt, illetve az alkotmányos rend elleni szervezkedésben való bűnrészesség miatt is folyik ellene vizsgálat.

Nicușor Dan és a Georgescu-jelentés Koppenhágában

A 2025. májusi elnökválasztásokat már a tavaly decemberi botrány súlyos árnyéka vetette be. A román közvélemény radikalizálódott, a közbizalom megingott, és az ország belpolitikai helyzete hónapokon keresztül instabil volt. Az eredetileg márciusra ígért választások bejelentését addig halogatták míg végül májusra csúsztatták át. Georgescu természetesen bepróbálkozott másodszor is, és miután a Központi Választási Iroda kigolyózta jelentkezését, utcai zavargások törtek ki Bukarestben. Ráadásul kezdetben a mainstream pártok koalíciójának jelöltjét sem fogadta egyértelmű lelkesedéssel a közvélemény, Crin Antonescu nem is jutott be a második fordulóba. A teljes káoszban Orbán Viktor is kavart egyet a helyzeten, amikor tihanyi beszédében kiállt a szélsőjobboldali jelölt, George Simion mellett. Ebben a légkörben választották végül meg Románia elnökének Nicușor Dant, Bukarest korábbi főpolgármesterét, aki a koalíciós Antonescut lekörözve futott be Simion mellett a második fordulóba. Dan végül technokrata imidzsével, korrupcióellenes üzeneteivel és határozott EU-párti retorikájával nyerte meg a választók többségét, és az erdélyi magyarok is masszívan rászavaztak.

Dan kampányának egyik kulcsüzenete az átláthatóság és a román demokratikus intézmények rehabilitációja volt. Elnöki mandátumának első hónapjaiban célul tűzte ki, hogy nemzetközi szinten is nyilvánosságra hozza, miként próbálta Oroszország destabilizálni Romániát, és ezzel az Európai Unió keleti határát, így született meg a Georgescu-jelentés, amit október 2-án, Koppenhágában megtartott Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján átadott az EU vezetőinek. Elmondása szerint ez az első átfogó állami dokumentum arról, hogyan épült fel az orosz hibrid beavatkozás a 2024-es romániai választások során. A jelentés bemutatásával egyidőben tartotta Vlagyimir Putyin is Szocsiban az éves plenáris jelentését, amiben Romániáról sem feledkezett meg, és kifejtette, hogy szerinte a román elnökválasztásokon a hatalom manipulálta a népakaratot. Bukarest nem maradt adós: a külügy és a védelmi miniszter is visszaszólt Putyinnak, hogy ne tartsanak leckét onnan, ahol az ellenzék kiesik az ablakon

A dokumentumot, amivel az államfő Koppenhágába érkezett, a Legfőbb Ügyészség állította össze, és olyan érzékeny adatokat tartalmaz, amelyek korábban csak titkosszolgálati körökben voltak elérhetők. A dokumentumot azért nevezik Georgescu-jelentésnek, mert tulajdonképpen a vizsgálatok célja az volt, hogy felderítsék teljes mélységében azt a mechanizmust, ami összefűzi Călin Georgescu kampányát az orosz állami dezinformációs infrastruktúrával. Hatása azonnali és erőteljes volt: több európai vezető azonnal másolatot kért a dokumentumból, és jelezték, hogy hazafelé a repülőn el is fogják olvasni, ugyanis számos kormány számára ez volt az első alkalom, hogy ennyire konkrét képet kaptak egy teljes értékű hibrid hadműveletről, ami egy EU-tagállam ellen zajlott.

A román államfő három fő témát mutatott be a jelentésben:

• az orosz befolyásgyakorlás mechanizmusait a közösségi médiában,
• a kampány mögötti pénzügyi és logisztikai infrastruktúrát,
• valamint a Horatiu Potra nevével fémjelzett fizikai destabilizációs terveket, amelyek célja a tömegtüntetések erőszakossá tétele volt.

A Georgescu-jelentés részletesen: hogyan nézett ki a hibrid háború belülről?

A 25 oldalas jelentés Románia modern kori történetének talán legnagyobb volumenű belbiztonsági dokumentuma, amelyet az állam legfontosabb intézményei – a Legfőbb Ügyészség, a hírszerzési szolgálatok (SRI, SIE), a belügy és a kiberbiztonsági hatóság (DNSC) – közösen állítottak össze. A cél: rekonstruálni, hogyan zajlott a Federációs Oroszország által koordinált hibrid beavatkozás a 2024-es elnökválasztás idején.

1. Kibertámadások: 85 ezer támadás egyetlen választás alatt

A jelentés egyik legriasztóbb megállapítása, hogy csak a választások idején több mint 85.000 célzott kibertámadás érte Románia infrastruktúráját – és ezek közvetlenül érintették az Állandó Választási Hatóság, a Központi Választási Iroda és az IT-rendszerek működését is.

• A támadások 33 különböző ország szerverein keresztül érkeztek, de az irányító központokat azonosították: orosz forrásból működtetett hálózatokról volt szó.
• A román választási adminisztráció alkalmazottainak belépési adatai kiszivárogtak, és orosz nyelvű Telegram-csatornákon jelentek meg.
• A támadások mögött álló csoportokat – például a Lockbit, Lynx, Akira, RansomHub – a román hatóságok oroszbarát zsoldoshálózatokhoz kötik.

A 2024-es év során a DNSC több mint 27 millió kiberbiztonsági eseményt regisztrált Románia ellen, ezek közül a legsúlyosabbak ransomware-támadások voltak, amelyek 13 állami intézményt, 12 közlekedési vállalatot és 17 bankot is célba vettek.

Kiemelendő, hogy a kibertámadások célja nemcsak az infrastruktúra volt, hanem a pszichológiai nyomásgyakorlás is: például az Állandó Választási Hatóság több tagját meghekkelték, doxxing kampány indult ellenük, és ezek a személyes adatok dezinformációs narratívákba ágyazva jelentek meg.

A jelentés egy különösen nyugtalanító adatot is közöl: 2025 májusában nemzetközi hírszerző jelentések alapján orosz hekkerek megpróbálták átvenni az irányítást körülbelül 10.000 megfigyelő kamera felett öt ország – köztük Románia – területén. A cél: ukrajnai segélyszállítmányok mozgásának nyomon követése. Ezek a támadások a hírhedt APT28 nevű csoporthoz köthetők, amely az orosz GRU katonai hírszerzéshez kapcsolódik.

2. Destabilizáció és szabotázs: akcióterv a román főváros lángba borítására

A jelentés egyik legsúlyosabb része azokat az eseményeket írja le, amelyek a választások érvénytelenítése utáni napokban zajlottak. 2024. december 6-án a Román Alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztások első fordulóját, másnap reggel Călin Georgescu titokban találkozott Horațiu Potrával, egy hivatásos zsoldossal, aki korábban a Francia Idegenlégióban szolgált, és dokumentált kapcsolatai voltak az orosz nagykövetséggel.

A jelentés szerint a találkozóra egy lovas központban került sor, és ott dolgozták ki az erőszakos utcai beavatkozás forgatókönyvét. Abban egyeztek meg, hogy december 8-án, Bukarest belvárosában, a választások miatti tiltakozások közepette katonai minőségű pirotechnikai eszközöket fognak robbantani, amivel azt érték volna el, hogy megrémítik a tömeget, kaotikus helyzetet teremtenek, és a zavarban magukhoz ragadják a hatalmat.

A puccskísérlet meghiúsulása után tartott házkutatás során Potra lakásán fegyvereket, készpénzt és katonai robbanószereket találtak, amelyeket a jelentés szerint „felhasználásra készen” tároltak. A hatóságok szerint az eszközöket külföldről szerezték be, és egy Telegram-alapú kommunikációs hálózaton keresztül koordinálták a támadást.

A jelentés másik megdöbbentő esete: Luis Alfonso Murillo Dios, egy kolumbiai állampolgár, aki 2024 júliusában érkezett Romániába, és orosz megbízásból próbált felrobbantani egy újrahasznosító üzemet, két olajkutat és egy földgázmérő állomást. Az elfogott férfi elismerte, hogy orosz koordinátorokkal tartotta a kapcsolatot.

Ugyanilyen műveletek történtek Lengyelországban és Csehországban is, ahol kolumbiai személyek gyújtogatásokkal destabilizálták a közrendet – mindezt Telegramon kapott instrukciók alapján. A közép-európai országok hírszerzői ezek alapján egyértelműen orosz szervezésű hadműveletre következtettek.

3. Digitális frontvonal: propaganda, manipuláció és TikTok-háború

A jelentés kiemeli: a TikTok volt a legfontosabb csatatér a 2024-es romániai választások alatt. A platform algoritmusa és fiatal közönsége ideális célponttá tette az orosz befolyásolási kísérletekhez.

• Két jól szervezett fiókhálózat működött november–december folyamán, összesen 27.000 aktív fiókkal.
• A fiókok rumbler.ru e-mailcímekkel lettek regisztrálva – ez egy orosz szolgáltató.
• 2,1 millió komment került posztolásra 48 órán belül, közvetlenül a választások előtt.
• Az algoritmus manipulálása érdekében a kampány irányítói ismert videók alá kommenteltek célzott hashtag-eket: #calingeorgescu, #CG11, #georgescu2024 stb.

A jelentés azt is rögzíti, hogy a TikTok-aktivitás a kampány hajrájában felrobbant: a Georgescu kampányhashtagjei a világszintű trendek 9. helyére ugrottak, illetve a diaszpórában – különösen Németországban, Spanyolországban és Olaszországban – bizonyos hashtagek 1. helyet értek el. A TikTok-hálózat mögött egyébként Telegram-csatornák álltak, ahol a kampány résztvevői instrukciókat, sablonokat, videókat és grafikai anyagokat kaptak, ezeket is felsorolja a jelentés:

• 1850 videó és kép Călin Georgescut ábrázolva,
• oktatóanyagok arról, hogy hogyan lehet megkerülni a platform moderációt,
• hamis közvélemény-kutatások és exit poll-ok terjesztése,
• videók, amelyek alatt Georgescu hangja szól, miközben víz, élelem és energiahiányról beszélő képek futnak.

Mindezekre ráépült egy Doppelgänger-hálózat is hamis weboldalakkal és AI-generált tartalommal. Lemásolták ismert hírportálok (pl. Digi24, Adevărul, Libertatea) és minisztériumok oldalait, és a klónoldalakon álhírek jelentek meg, sokszor mesterséges intelligenciával generálva. A látogatókat ezekről a hamis oldalak továbbirányították újabb tartalmakra, amelyek már egyértelműen oroszbarát, euroszkeptikus, NATO-ellenes üzeneteket közvetítettek.

Több mint 2000 ilyen Facebook-oldalt azonosítottak, amelyek eredetileg gasztro, vallási vagy természetgyógyászati témában működtek, de 2023–2024-ben átálltak politikai agitprop célra. A közönség célzott elérése érdekében „native ads” típusú hirdetéseket vásároltak olyan cégektől, mint a MGID, ADSKEEPER, ADNOW – amelyeknek orosz háttere dokumentált. A reklámokkal azt akarták elérni, hogy az embereket rávezessék azokra a témákra, amelyek fogékonyabbá tették őket Georgescu üzeneteire, a nosztalgiázós posztok, a spiritualitás, illetve a különböző összeesküvés-elméletek remekül működtek ilyen tekintetben.

A jelentés említést tesz a Pravda nevű propaganda-oldal román változatáról is (pravda-ro.com), amelyet orosz IP-címen futtattak, és amely 2024. november végén 230 cikket közölt a választásokról – ezek többsége nacionalista, szélsőséges és manipulált narratívát tartalmazott. Ez a digitális manipulációs gépezet nemcsak a választás kimenetelét befolyásolta, hanem a társadalmi szövetet is megbontotta, és olyan mértékben sikerült a szélsőjobbos narratívák irányába terelni a választókat, hogy visszafordíthatatlan mértékű károkat okoztak ezzel.

A jelentés végkövetkeztetése egyértelmű és megdöbbentő:

„Az orosz hibrid hadviselés 2022 óta fokozatosan épített ki egy belső destabilizációs infrastruktúrát Romániában, amely 2024-ben aktiválódott, és képes volt befolyásolni a választási eredményeket, megosztani a társadalmat és aláásni az államrend legitimitását.”

A művelet célja nem feltétlenül Georgescu győzelme volt, hanem Románia destabilizálása

A jelentés szerint Călin Georgescu csupán egy jól felépített politikai termék volt, akit egy külföldről irányított információs és pénzügyi gépezet épített fel. A kampány mögött álló hálózat nem klasszikus „botfarmokkal”, hanem finoman célzott mikrotargetálással, emberi szereplők bevonásával, MI-alapú tartalommal és offline kapcsolatokkal dolgozott. Ez tette a műveletet nehezen felismerhetővé és nehezen semlegesíthetővé.

A jelentés azt is elismeri, hogy rosszul és késlekedve reagáltak minderre a román hatóságok. A politikai elittől a titkosszolgálatokig és a választási hatóságokig, de maga a TikTok moderációs felügyelete is alábecsülte a fenyegetés mélységét. Mindez lehetővé tette, hogy a beavatkozás, bár technikailag nem avatkozott be fizikailag a választásokba, és ilyen értelemben nem lehet választási csalásról beszélni, megmérgezte a választói akaratot.

A jelentés végén arra is felhívják a figyelmet, hogy a leírt dezinformációs és kiberhadműveleti stratégiák nem korlátozódtak Romániára, és regionális szinten továbbra is aktívak:

• Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is azonosítottak ugyanazzal a technológiával működő weboldalakat;
• a Facebook-hálózat és a Telegram-csatornák, illetve a Pravda-hálózat több országban működik, köztük Magyarországon is.

A jelentés célja az volt, hogy az európai vezetők is megértsék, hogyan néz ki egy hibrid hadművelet

A Georgescu-jelentés nem klasszikus titkosszolgálati dokumentum, és nem is jogi bizonyítékokat sorakoztat fel. Inkább politikai kommunikációs eszközként lehet tekinteni rá, aminek feladata az volt, hogy érthetően, vizuálisan és rendszerszinten mutassa be, hogy a 2024-es elnökválasztási kampány Romániában nem belpolitikai anomália volt, hanem egy külföldről szervezett hibrid beavatkozás része. A jelentés ezért használ prezentációs elemeket, képeket, posztokat, hirdetési hálózatok illusztrációit is, hogy minél érthetőbbé tegye a folyamatot.

A Ceaușescu-családot ábrázoló kép például nem véletlenül szerepel benne: ezek az algoritmusok által felerősített posztok a „régen minden jobb volt” típusú nosztalgikus hangulatokra építettek, amelyekre könnyen rá lehet fűzni antidemokratikus, EU-ellenes vagy rendszerkritikus üzeneteket. A TikTok-posztok, Telegram-csatornák és reklámszolgáltatók vizuális feltérképezése pedig azt mutatja meg, milyen konkrét digitális eszközökkel, milyen tervezetten zajlott a befolyásolási művelet.

A jelentés azért is készült ebben a formában, mert nemcsak a román állami szereplőknek, hanem a nemzetközi közösségnek is szánták. Az, hogy Nicușor Dan Koppenhágában mutatta be az anyagot európai vezetőknek, jelzi: a cél a politikai tudatosítása volt annak, hogy a hibrid befolyásolási mintázatok nem álltak meg Romániánál.

A koppenhágai bemutatót követő nappal a nemzetközi és román sajtó is egybehangzóan reagált, és a sajtóanyagokból az derül ki, megértették az üzenetet, nem pusztán politikai gesztusként olvassák a jelentést, hanem figyelmeztetésként is arra, hogy ma már egy választási kampány nem csak belpolitikai ügy, hanem európai biztonsági kérdés. Az, hogy az európai vezetők azonnal másolatot kértek, és hogy pénzügyi-piaci aggályok is napirendre kerültek, azt mutatja, eléggé tisztában van az európai politikai elit azzal, hogy a demokratikus folyamatok manipulálása nem elméleti veszély, hanem már működő gyakorlat, amivel a politikai és információs tér is egyre inkább stratégiai eszközzé válik.