Már az elnök is a koalíciós partnerek összebékítésén dolgozik, nem tudni, mikor jön ki a reformcsomag

A kormánykoalícióban nem indult jól 2026: miközben a kabinetnek sürgősen döntéseket kellene hoznia az idei költségvetésről és az államigazgatási reformról, a tárgyalások újra és újra elakadnak, elsősorban a PSD ellenállása miatt, amely egyszerre maradna a hatalomban, miközben folyamatosan blokkolja a saját kormánya döntéseit.

A konfliktus középpontjában Ilie Bolojan miniszterelnök reformtervei állnak. Bolojan az állami kiadások csökkentését, az adminisztráció karcsúsítását és egy szigorúbb költségvetési pályát sürget, arra hivatkozva, hogy Románia nem engedheti meg magának a további halogatást, különösen úgy, hogy Brüsszel felé is hiteles deficitcsökkentési vállalásokat kell tennie.

A miniszterelnök több nyilatkozatban és kormányzati egyeztetésen is egyértelművé tette: Románia pénzügyi mozgástere beszűkült, az állam működése túl drága, és a 2026-os költségvetést csak akkor lehet hitelesen elfogadni, ha azt megelőzően valódi kiadáscsökkentő intézkedések születnek.

Az egyik alappillér a sokat emlegetett közszféra reformja, vagyis az állami és önkormányzati adminisztráció karcsúsítása. Ennek részeként a személyi kiadások mérséklését sürgeti: a román sajtóban megjelent információk szerint a kormányfő átlagosan mintegy 10 százalékos megtakarítást tart szükségesnek az állami intézmények bér- és létszámkiadásaiban. Bolojan többször is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi struktúra fenntarthatatlan, és számos intézmény túlduzzadt apparátussal működik, miközben az állam teljesítménye nem javul arányosan.

Bolojan ugyanakkor nemcsak a reform tartalmáról, hanem annak elfogadási módjáról is határozott álláspontot képvisel. Több nyilatkozatában is felvetette, hogy a közigazgatási reformot gyorsított eljárásban, akár a kormány parlamenti felelősségvállalásával kellene elfogadni, mivel a hosszan elhúzódó koalíciós alkuk tovább növelik a bizonytalanságot, és veszélyeztetik a költségvetési menetrendet.

Ez az elképzelés azonban falakba ütközött, mert a PSD azzal állt elő, hogy csak akkor szavaznak meg bármit is, ha a megszorításokkal együtt kijön az úgynevezett gazdaságélénkítő csomag is. Bolojan ezt viszont határozottan ellenzi. A miniszterelnök álláspontja szerint a reformot nem szabad politikailag népszerű, de költségvetésileg vitatott gazdaságélénkítő intézkedésekhez kötni, mert ez a döntéshozatal elakadásához vezet. A PSD „csomagja” egyébként különböző támogatásokat és kedvezményeket tartalmazna a lakosság és a vállalkozások számára. Sajtónak nyilatkozó politikai források szerint ezt az elképzelést az RMDSZ is támogatja.

A legfrissebb hírek szerint valószínű, hogy a közös kihirdetés felé sikerült kimozdítani a vitát, legalábbis erre lehet következtetni abból, amit Cseke Attila fejlesztési miniszter nyilatkozott, aki az újságíróknak azt mondta: a koalícióban megállapodás született arról, hogy a két csomagot összehangoltan, lehetőleg egy időben terjesszék elő, a közigazgatási reform jogszabálytervezete pedig már elkészült. Cseke úgy vélte, újabb viták megnyitása – például a közigazgatási-területi átszervezésről – csak késleltetné a hónapok óta előkészített reform végrehajtását, ezért most arra kell koncentrálni, ami már készen áll.

A napok óta zajló vita ugyanakkor erősen megtépázza a koalíció stabilitását, a PSD több vezető politikusa nyilvánosan is támadni kezdte a miniszterelnököt, sőt egyesek már nyíltan a kormány bukásáról beszélnek. Eközben párton belül konzultációk zajlanak arról is, hogy a PSD kilépjen-e a kormányból, bár a döntést – beszédes módon – csak a 2026-os költségvetés elfogadása utánra időzítették. A patthelyzet következménye, hogy a reformcsomag elfogadás csúszik, 2026-os költségvetés nincs, és egyre gyakrabban merül fel egy kisebbségi kormány lehetősége is, amelyet maga Bolojan sem zárt ki, erre válaszként pedig előrehozott választásokkal fenyegetőzött a PSD.

Ebben a feszült légkörben került előtérbe Nicușor Dan államfő szerepe. Az elnök az elmúlt napokban külön-külön tárgyalt Bolojannal, illetve az USR vezetőivel, köztük Dominic Fritz-cel. Hivatalosan ezek az egyeztetések a költségvetésről, a kormányfő külföldi látogatásairól és az aktuális politikai helyzetről szóltak, de a háttérben egyértelműen a koalíció egyben tartása és a további eszkaláció megakadályozása áll.

Az államfő nyilvános megszólalásaiban kerülte a nyílt állásfoglalást, ugyanakkor egyértelművé tette: nem támogatja az egyoldalú lépéseket, és ragaszkodik ahhoz, hogy a fontos döntések előtt politikai egyeztetés legyen a koalíciós partnerekkel. Nicușor Dan külön is utalt arra, hogy bizonyos döntések – így a titkosszolgálatok vezetőinek kinevezése – csak akkor vihetők végig, ha mögöttük stabil parlamenti többség áll, ezért nem kívánja tovább élezni a koalíción belüli konfliktusokat. Egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: a kinevezések esetében „a javaslat az elnöktől jön, de a Parlamentnek kell szavaznia”, ezért a konszenzus nem formai, hanem politikai szükségszerűség.

Bár az államfő nem bírálta nyíltan a PSD-t vagy más koalíciós szereplőket, megszólalásai alapján érzékelhető, hogy a reformcsomag elakadása közvetlenül korlátozza az ő mozgásterét is, és késlelteti azokat az intézményi döntéseket, amelyeket a következő hónapokban le kellene zárni. A hangsúly ezért nála nem a reform ütemén, hanem a koalíció működőképességének megőrzésén van.

A koalíciós partnerek részéről egyre nyíltabban hangzik el az a vád, hogy a PSD tudatosan blokkolja a döntéshozatalt, hogy politikai nyomást gyakoroljon, és saját feltételeit rákényszerítse a kormányra. Ezt erősíti az is, hogy miközben a szociáldemokraták a „társadalmi felelősségre” hivatkoznak, valójában sem a reformok ütemezésében, sem a költségvetési keretekben nem mutatnak kompromisszumkészséget.

Februárra marad tehát a reform- és a gazdaságélénkítő csomag felelősségvállalással – vagyis a parlamenti vita megkerülésével – történő elfogadása, a halasztással azonban tovább nő a politikai és költségvetési bizonytalanság is.

Mint ismeretes, a kormánynak a 2024-ben felhalmozott, rekordméretű, 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragása érdekében kellett megszorító intézkedéseket kidolgoznia, Bolojannak sikerült ezt 7,7 százalékra lefaragnia 2025-ben, 2026-ra pedig a 6 százalék körüli értéket szeretné elérni.