Hogyan fosztotta ki a Securitate a Nyugatról érkező küldeményeket: csomagbiznisz a Ceaușescu-diktatúrában

A Ceaușescu-diktatúra idején Romániában ezt szinte mindenki tudta: a külföldről érkező csomagokat felbontják. Nem volt titok, a rokonok, barátok úgy küldték a csomagokat, hogy eleve számoltak annak a lehetőségével, hogy csak töredékét kapják kézhez a címzettek, és ami igazán értékes, az jó eséllyel nem fog megérkezni.

A Securitate irattárát kutató bizottság, a CNSAS most nyilvánosságra hozott dokumentumai azonban megmutatják, hogyan működött ez intézményes formában.

Az országból elmenekülők többnyire kapcsolatban maradtak az itthoni családtagokkal, és amint megtehették, csomagot küldtek haza: ruhát, kozmetikumot, játékokat, írószereket, élelmiszert, gyógyszert. Olyan hétköznapi dolgokat, amelyek a Ceaușescu-diktatúrában gyakran hiánycikknek számítottak. A küldemények azonban, ha a postára bízták őket, legtöbbször nem értek sértetlenül a címzettekhez: módszeresen felbontották, átnézték ezeket, és ami megtetszett, azt egyszerűen elkobozták.

A most közzétett iratok tételes felsorolásokat tartalmaznak. Műanyag katonák, kalózfigurák, mini társasjátékok, elemes játékautók, filctollak, ceruzák, golyóstollak végezték a Securitate raktárában, és minden filléres pontossággal fel volt értékelve. Ezeket a tárgyakat nem megsemmisítették, hanem a bizományi rendszeren (consignație néven futottak ezek az üzletek) keresztül értékesítették tovább.

Ez főként az 1980-as években vált rendszerszintűvé, amikor Nicolae Ceaușescu mindenáron devizát akart szerezni az államadósság törlesztésére. A Securitate feladata nemcsak a megfigyelés és a megfélemlítés volt, hanem az is, hogy pénzt hozzon a rendszernek. Ha kellett, a családi csomagokból.

A Transtelexen hetente jelennek meg az államszocializmus évtizedeit feldolgozó sorozatunk újabb részei. A cikkeket László László történész írja, elsősorban középiskolásokra és történelemtanárokra gondolva. Erre azért van különösen nagy szükség, mert bár a tantárgy már része az iskolai tantervnek, magyar nyelvű tankönyv továbbra sincs hozzá.

Rád is szükségünk van!

A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!

Támogatás
Kövess minket Facebookon is!