13 éves klézsei lány szexuális bántalmazásának ügyét titkolta évekig a hatóságok elől a moldvai katolikus egyház

Egy bákói megyei katolikus közösségben 2021 nyarán egy római katolikus pap hónapokon át szexuálisan bántalmazott egy 13 éves kiskorú lányt. A gyermek rendszeresen járt templomba, egyházi felkészítésen vett részt, az elkövető pedig nemcsak lelkipásztora volt, hanem a közösség egyik legnagyobb tekintélyű szereplője is.

Az Emilia Șercan román oknyomozó újságíró által feltárt dokumentumokból és bírósági iratokból, amiket a Press One portálon publikált cikkben be is mutat, az derül ki, hogy a Iași-i Római Katolikus Püspökség éveken át nem értesítette sem a rendőrséget, sem az ügyészséget arról, hogy egyik papja, Augustin Benchea, 13 éves kiskorút bántalmazott szexuálisan abban a bákói faluban, ahol szolgált.

A vizsgálat feltárja, hogy az egyház vezetése 2022-ben már tudott a történtekről, mégis kizárólag belső, kánonjogi eljárásokkal kezelte az ügyet, miközben a román állam csak jóval később szerzett tudomást a bűncselekményről. A Vatikán adminisztratív szankciókat rendelt el, de a világi hatóságok bevonása elmaradt, annak ellenére, hogy egyházi szabályok szerint is értesíteni kell a rendőrséget. Emilia Șercan is hangsúlyozza, hogy a Szentszék által kiadott Vos estis lux mundi és Sacramentorum Sanctitatis Tutela kifejezetten előírja a világi hatóságokkal való együttműködést kiskorúak elleni abúzus gyanúja esetén.

Az ügyben végül a román igazságszolgáltatás lépett közbe: a papot letartóztatták, bíróság elé állították, és 2024-ben jogerősen négy év letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Az oknyomozás nemcsak egy súlyos bűncselekmény történetét tárja fel, hanem azt is, hogyan működik egy intézmény akkor, amikor egy ilyen esettel szembesül – és milyen következményei vannak a hallgatásnak.

A történtek 2021 végén kerültek felszínre, amikor a pap háztartásában dolgozó nő jelezte az anya felé, hogy a plébános és a lány közötti kapcsolat messze túllép a lelkipásztori kereteken. Az anya beszélt a gyermekével, aki elmondta, hogy a pap több alkalommal, számára traumatikus módon viselkedett vele.

A család ekkor első körben nem a rendőrséghez fordult. Félelemből, a közösség reakcióitól tartva, és abban bízva, hogy az egyház képes lesz megvédeni a gyermeket, egyházi felettestől kért segítséget. Ez a döntés – amely egy kiszolgáltatott helyzetben lévő család reakciója volt – később meghatározónak bizonyult az ügy sorsa szempontjából.

Az egyház tudomást szerez az ügyről

A visszaélésekről szóló információ 2022 májusában jutott el hivatalosan a Iași-i Római Katolikus Püspökség vezetéséhez. A püspök belső egyházi vizsgálatot rendelt el, és az ügyet továbbította a Szentszék illetékes fegyelmi hivatalához.

Az iratokból egyértelműen kiderül: az egyház ekkor már tudta, hogy egy kiskorút érintő szexuális visszaélés gyanújáról van szó. Ennek ellenére nem értesítette a rendőrséget, nem tett feljelentést, és nem kezdeményezte az ügyészség bevonását.

Ez azért különösen súlyos, mert a román jog szerint a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények hivatalból üldözendők. Ezekben az esetekben nem az áldozat vagy a család döntése, hogy indul-e eljárás: a hatóságokat minden tudomásszerző félnek kötelessége értesíteni. Az egyház ezzel szemben úgy döntött, hogy az ügyet saját keretein belül kezeli.

Kánonjogi szankciók, világi következmények nélkül

A Vatikán fegyelmi hivatala 2022 őszén úgynevezett büntető preceptust rendelt el a pap ellen. A fegyelmi döntések egyike kimondta, hogy Augustin Benchea nem folytathatja szolgálatát a bákói Klézse községben. A pap ekkorra azonban már elhagyta a települést: 2022 júliusában távozott a plébániáról, ami egyházi jóváhagyás nélkül nem történhetett volna meg. Ezt erősíti, hogy a Iași-i püspökség 2022. szeptember 1-jétől új plébánost nevezett ki, vagyis kilenc nappal azelőtt, hogy hivatalosan megérkezett volna a Vatikánból a fegyelmi szankciókat rögzítő levél.

A belső fegyelmi intézkedések nem jártak azzal, hogy teljesen eltávolították volna az egyházi környezetből: a pap először Rómában vett részt pszichológiai tanácsadáson, majd miután hazatért, a Neamț megyei Roman városában is feltűnt, mielőtt a világi hatóságok eljárást indítottak volna ellene.

A hatóságok részéről az első érdemi lépés csak 2023. február 24-én történt meg, amikor a Bákó megyei rendőrség hivatalból nyomozást indított a gyanú szerint kiskorú ellen elkövetett szexuális agresszió ügyében. Nem tisztázott, ki értesítette a rendőrséget, az azonban bizonyos, hogy nem az egyház tette meg a feljelentést. Az egyház tudomásszerzése és az állami nyomozás megindulása között mintegy kilenc hónap telt el.

A nyomozás során a hatóságok meghallgatták az áldozatot, édesanyját, valamint azt a nőt is, aki a pap háztartásában dolgozott, és aki már 2021 végén jelezte a családnak a problémát. A bizonyítékok alapján az ügyészség megállapította, hogy a visszaélések 2021 nyarán, több alkalommal történtek, amikor az áldozat még nem töltötte be a 14. életévét, ezért az abúzust folytatólagosan elkövetett szexuális agresszióként minősítették.

2023. július 24-én a hatóságok gyanúsítottként idézték be Bencheát, aki megtagadta a vallomástételt. A következő napon őrizetbe vették, majd 25-én vádlott lett, és a bíróság elrendelte 30 napos előzetes letartóztatását. Július 28-án a jászvásári püspököt, Iosif Păulețet is kihallgatták. Vallomásában elismerte, hogy 2022 májusában értesült arról, hogy a papnak „problémái vannak egy fiatal lánnyal”, amit „az egyház által tiltott kapcsolatokként” írt le. A kihallgatási jegyzőkönyv szerint a püspök tudott arról, hogy Benchea nem tagadta a történteket, ugyanakkor azok súlyát igyekezett csökkenteni. A püspök részletesen ismertette az egyházi és vatikáni eljárást, valamint azt is, hogy a papot Rómába küldték pszichológiai és spirituális tanácsadásra.

A vallomás végén a püspök elhárította a felelősséget a hatóságok értesítésének elmulasztásáért, hangsúlyozva, hogy személyesen nem akadályozta a feljelentést, ugyanakkor annak megtételét a család döntésére bízta.

Az ügy végül bíróság elé került, és 2024-ben jogerős ítélettel négy év letöltendő szabadságvesztésre ítélték Bencheát. Az egyház utólag arra hivatkozott, hogy nem volt része a büntetőeljárásnak, és a kánonjogi szabályok szerint járt el, érdemi magyarázatot azonban nem adott arra, miért nem értesítette azonnal az állami hatóságokat.