Felmérés: a romániaiak több mint 70 százaléka nem bízik az igazságszolgáltatásban

Miközben szinte mindenki fontosnak tartja a független igazságszolgáltatást, a romániai társadalom döntő többsége nem érzi úgy, hogy ez a gyakorlatban is működik – derül ki az INSCOP Research friss felméréséből.

A január közepén készült kutatás szerint a romániaiak mindössze 25,5 százaléka bízik nagyon vagy eléggé az igazságszolgáltatásban, miközben több mint 70 százalék inkább vagy kifejezetten bizalmatlan a rendszerrel szemben. A számok nemcsak magasak, hanem egyértelmű irányt is mutatnak: a bizalom nem erősödik, hanem erodálódik.

Érdekes törésvonal rajzolódik ki politikai és társadalmi csoportok mentén is. Az igazságszolgáltatásban az átlagnál inkább bíznak a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szavazói, valamint a fiatalabb, alacsonyabb iskolai végzettségű válaszadók. Ezzel szemben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) támogatói, a felsőfokú végzettségűek, a nagyvárosok lakói és az idősebb korosztály sokkal kritikusabb.

A kép még ellentmondásosabb, ha azt nézzük, mit gondolnak az emberek az elvekről. A megkérdezettek 92 százaléka szerint nagyon vagy eléggé fontos, hogy Romániában független igazságszolgáltatás működjön. Vagyis az elvvel szinte mindenki egyetért – a tapasztalatokkal viszont annál kevesebben.

Ez látványosan jelenik meg a politikai befolyás kérdésében is. A válaszadók közel kétharmada úgy érzi, hogy az igazságszolgáltatás nem mentes a politikai nyomástól, és mindössze kevesebb mint egynegyedük gondolja azt, hogy a rendszer valóban függetlenül működik.

A törvény előtti egyenlőségbe vetett hit is látványosan gyengült az elmúlt hónapokban. Míg tavaly tavasszal még közel minden ötödik válaszadó gondolta úgy, hogy a jogszabályokat nagyjából egyformán alkalmazzák mindenkire, addig idén januárra ez az arány 16,6 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan azok aránya, akik szerint a törvényeket nem egyformán alkalmazzák, 80 százalék fölé nőtt.

Az INSCOP igazgatója, Remus Ștefureac szerint mindez nem közönyt, hanem épp ellenkezőleg, fokozott elvárásokat jelez. Úgy fogalmazott: szociológiai paradoxon alakult ki, hiszen épp a városi, magasabban iskolázott, közéletileg aktív csoportok a legkritikusabbak, ami arra utal, hogy a bizalmatlanság informált tapasztalatokból és beteljesületlen elvárásokból fakad.

A felmérés január 12–15. között készült, 1100 fős, országosan reprezentatív mintán, ±3 százalékos hibahatárral.