Románia és Magyarország is meghívást kapott Trump Gázai béketanácsába

Románia és Magyarország is meghívást kapott az Egyesült Államok elnöke által létrehozott Gázai béketanácsba, amelynek célja hivatalosan a Gázai övezet újjáépítésének és az ott felállított átmeneti szakértői kormány munkájának felügyelete. A kezdeményezést Donald Trump csütörtök este jelentette be.

A román elnöki hivatal vasárnap erősítette meg, hogy Nicușor Dan államfő szombaton kapta kézhez Trump levelét, amelyben hivatalosan felkérik Romániát a részvételre. A meghívás tényét az Agerpres hírügynökség közölte.

Magyarország esetében a bejelentést Szijjártó Péter külügyminiszter tette meg a bejelentést, számolt be a Telex. A kormány szerint „megtiszteltetés” a részvétel lehetősége, és Budapest aktívan részt kíván venni a tanács munkájában. A meghívás Orbán Viktorra személy szerint is vonatkozik.

A Trump által létrehozott testület feladata az lenne, hogy felügyelje az októberben aláírt megállapodás nyomán létrejött, palesztin területeken működő átmeneti szakértői kormányt, valamint a Gázai övezet újjáépítését. A bejelentés azonban már a kezdetektől megosztotta a nyugati és az arab diplomatákat: többen úgy látják, hogy Washington egy ENSZ-t megkerülő, politikailag lojális fórumot próbál létrehozni.

A Reuters értesülései szerint Franciaország, Németország, Ausztrália, Törökország, Egyiptom és Kanada is meghívást kapott. A tagság elvileg három évre szól, ezt követően az amerikai elnök dönthet a hosszabbításról. Az alapító okirat egyik pontja szerint azonban azok az országok, amelyek az első évben legalább egymilliárd dollárt biztosítanak a tanács működésére, automatikusan mentesülnek a tagság időbeli korlátozása alól.

A Reuters szerint a nemzetközi reakciók összképe inkább kiváró, mint lelkes: a legtöbb kormány igyekszik kerülni az egyértelmű állásfoglalást egy olyan kezdeményezéssel kapcsolatban, amelynek politikai és jogi keretei még homályosak. Diplomaták attól tartanak, hogy a Trump által életre hívott testület nem kiegészítené, hanem megkerülné a meglévő nemzetközi intézményeket, miközben a részvétel feltételei inkább politikai lojalitásról és pénzügyi vállalásokról, mintsem valódi béketeremtésről szólnak. Ebben a környezetben Magyarország gyors és feltétel nélküli igenje inkább kivételnek, mint irányadónak tűnik.

A magyar kormány részéről Szijjártó Péter nyilatkozataiban hangsúlyosan megjelent Trump „békepárti szerepének” méltatása, miközben nem esett szó sem az Egyesült Államok közel-keleti szerepvállalásának vitatott pontjairól, sem Trump más külpolitikai konfliktusairól. A külügyminiszter ugyanabban a megszólalásában külföldi diplomatáknak is üzent: szerinte azok a nagykövetek, akik megkérdőjelezik a jövő évi magyar választások tisztaságát, a jövőben nem számíthatnak magas szintű kormányzati találkozókra.

A tanács összetétele sem mentes a feszültségektől. A végrehajtó testületben helyet kapott többek között Tony Blair volt brit miniszterelnök és Jared Kushner, az amerikai elnök veje. Emellett Törökország, Katar és az Egyesült Arab Emírségek is képviseltetik magukat, ami különösen érzékeny kérdés Izrael számára.

Benjámin Netanjahu kormánya nyíltan bírálta a folyamatot, amiért Izraelt kihagyták a végrehajtó testület összetételéről szóló tárgyalásokból. Az izraeli vezetés szerint ez ellentmond az ország biztonságpolitikai érdekeinek.

A Gázai övezetben zajló háború 2023. október 7-én kezdődött, amikor a Hamász támadást indított Izrael ellen, több mint 1200 ember halálát okozva, és túszokat hurcolva Gázába. Izrael válaszul nagyszabású katonai hadműveletet indított. A harcoknak az amerikai közvetítéssel 2025 októberében megkötött tűzszünet vetett véget, amelyet ugyan többször megsértettek, de végül fennmaradt.