Eltörölték a fogyatékossággal élők lakás- és autóadó-mentességét: most azok is fizetnek, akik 500–700 lejből élnek

2026 első napján több százezer fogyatékossággal élő ember ébredt úgy, hogy egy addig alapvető jogukat veszítették el. A lakás és az autó adómentessége megszűnt, és most azoknak is fizetniük kell, akik havi 500–700 lejből élnek, teljesen munkaképtelenek, ágyhoz kötöttek, vagy kísérő nélkül a lakásukat sem tudják elhagyni.

A civil szervezetek szerint a kormány döntése nemcsak szociálisan igazságtalan, hanem politikailag is kérdéses: a központi felelősség átpasszolása a helyi önkormányzatoknak azt eredményezte, hogy ugyanabban az országban ma három teljesen eltérő rendszer működik — és sok településen semmilyen. A rászorulók pedig ennek a bizonytalanságnak a közepén állnak, miközben jövedelmük alig fedezi a havi szükségleteket.

Mi történt?

A kormány megszüntette azt az országos szabályt, amely automatikusan felmentette a fogyatékossággal élő embereket a lakásuk és – ha volt – az autójuk utáni adófizetés alól.
A mentesség kikerült a központi törvényekből, és átkerült a helyi önkormányzatok hatáskörébe: mostantól minden település maga döntheti el, hogy ad-e bármilyen kedvezményt.

A jogvédők szerint ez nem egy technikai módosítás volt, hanem egy alapvető biztonsági háló felszámolása. A fogyatékossággal élők jelentős része 300–700 lejből él havonta — ennyiből kell gyógyszert, élelmet, közüzemi díjakat fizetniük, sokaknál pedig a rendszeres autóhasználat vagy a fizetett kísérő egyszerűen elengedhetetlen az életben maradáshoz.

A kormány döntése így egy egész kiszolgáltatott csoport mindennapi túlélését érinti, miközben az ország nagy részén máig nem született válasz arra, hogy a helyi tanácsok élnek-e a lehetőséggel — vagy hagyják fizetni azokat is, akik eddig is a létminimum alatt éltek.

Civilek: „Ez visszalépés, nem szociálpolitika”

Az ingatlanadó-mentesség eltörlése után néhány héttel már látszik, hogy nem egy technikai módosításról van szó: a székelyföldi szervezetekhez naponta érkeznek a kétségbeesett telefonok és panaszok. Az érintettek többsége 3–700 lejes havi juttatásból él, sokan teljesen munkaképtelenek, folyamatos segítségre szorulnak – most pedig azzal szembesülnek, hogy ugyanabból a pénzből lakásadót és autóadót is ki kellene fizetniük.

„Nagyon sok a panasz, nap mint nap bejönnek hozzánk. Van, aki az ágyból sem tud kikelni, és most még egy újabb kiadás jelent meg a nyakukon. Ez a pénz egyszerűen hiányzik a napi megélhetésből” – mondja a Transtelexnek Mariana Tamaș, a Romániai Vakok Szövetsége Hargita–Kovászna megyei fiókjának (ANR) elnöke.

Szerinte a helyzetet az is súlyosbítja, hogy a legsúlyosabb fogyatékossági fokozatnál 730 lej jár, középsúlyosnál körülbelül 500 lej, enyhe esetben pedig 80 lej, miközben sokan kísérőre, fizetett segítségre és rendszeres autóhasználatra szorulnak. „A legtöbb családban a rokonok próbálnak besegíteni, de van, akinek senkije nincs. Ilyen jövedelmek mellett nem nagyon van honnan elvenni” – fogalmaz.

Simon Judit-Gyöngyi, a Segítség Mindenkinek Egyesület (HIFA) elnöke személyesen is érintett: kerekesszékes, és nem kertel, amikor a kormány döntéséről kérdezzük.

„Nagyon sokan úgy képzelik, hogy a sérültek az államtól kapott pénzekből valami kényelmes életet élnek. A valóság az, hogy egy egészséges ember gyalog elindul bárhová, egy fogyatékossággal élő pedig sokszor akkor sem tud, ha nagyon szeretne. Autó kell, segítség kell. Az, hogy a lakás és az autó adómentes volt, nem extra kedvezmény, hanem annak a minimuma, hogy valaki egyáltalán mozgásban maradhasson” – jegyezte meg a HIFA elnöke.

Szerinte az intézkedés nemcsak szociálisan igazságtalan, hanem irányt is jelez: „Ezt az állam részéről visszafejlődésnek tartom. A 21. században egy társadalom, amelyik nem képes a marginalizált tagjait bevonni és támogatni, hanem épp tőlük vesz el, az nem egészséges társadalom” – jegyezte meg.

A HIFA jogtanácsosa, Márton Zólyomi Attila jogi szempontból is problémásnak látja a helyzetet. Emlékeztet: a fogyatékossággal élők alapvető jogait szabályozó 448-as törvényben az ingatlan- és gépjárműadó alóli mentesség eddig alapjognak számított. „Jó kérdés, hogy ezt egy egyszerű kormányhatározattal meg lehet-e szüntetni. Amíg erre nincs válasz, az a tény marad, hogy az adómentességet elvették, és most minden önkormányzat maga keresi – vagy nem keresi – a megoldást” – mondja a jogtanácsos.

A számok szerinte is brutálisak, ha mellétesszük a jövedelmeket. „Egy kétszobás tömbházlakás adója nagyjából 300 lej, egy autó után 600–700 lejt is fizetni kell. Ez eddig teljes egészében mentesség volt. A fogyatékossággal élők jelentős részének 1281 lej a nyugdíja, ehhez jöhet még 496 vagy 728 lej kiegészítés. Ha ebből egyszerre elveszünk 5–600 lejt adó formájában, az nagyon kemény érvágás” – magyarázza.

Visszaélések történhettek, de az intézkedés nem a csalókat, hanem a legkiszolgáltatottabbakat sújtja

A megszorítást a kormány azzal is indokolta, hogy több visszaélés napvilágot látott, a civilek azonban úgy látják, emiatt a csalókat és nem pedig a fogyatékossággal élőket kellene büntetni.

Simon Judit-Gyöngyi egy szélsőséges példát hoz: volt Romániában olyan falu, ahol egy orvos gyakorlatilag egy egész közösséget vaknak minősített, csak hogy hozzáférjenek a támogatásokhoz. Ez nyilvánvaló visszaélés. De ezt nem a fogyatékossággal élők követték el, hanem a rendszer hibái és a környezet mohósága tette lehetővé. Ezt kellett volna ellenőrizni és szigorítani, nem pedig elvenni azoktól a kedvezményeket, akik valóban rászorulnak.

„Nem állítom, hogy az országban sehol nem volt visszaélés. De az biztos, hogy például Maros megyében nem így működött a rendszer. Az, hogy néhány ügyre hivatkozva egy amúgy is hátrányos helyzetű társadalmi csoportot vágnak meg, túlzás – finoman fogalmazva” – teszi hozzá a témához Márton Zólyomi.

Simon Judit-Gyöngyi szerint pedig különösen cinikus, hogy miközben a fogyatékossággal élőknél minden lejt számolnak, más társadalmi csoportok speciális nyugdíjai érintetlenek maradnak. „Amíg politikusok olyan nyugdíjakat kapnak, amelyekhez a valóságnak kevés köze van, addig elég furcsa, hogy pont a fogyatékossággal élőkön próbál spórolni az állam” – fogalmaz.

Marosvásárhely bejelentette, Sepsiszentgyörgy el is döntötte, egy Neamț megyei község pedig törvényesen kikerülte a szigorítást

A fogyatékossággal élők ingatlanadó-mentességének eltörlése után országos szinten nagy lett a bizonytalanság: a legtöbb önkormányzat vagy nem reagált a civil szervezetek megkeresésére, vagy még csak vizsgálja, mit enged meg a jogszabály.

A három kivétel – Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy és a Neamț megyei Ion Creangă község – azonban azt mutatja, hogy a kormány döntése ellenére is van mozgástér, ha van politikai akarat.

A megszólaló civil szervezetek szerint Marosvásárhely volt az első nagyobb város, ahol Soós Zoltán polgármester még december 30-án bejelentette:
a város teljes mértékben megtéríti a fogyatékossággal élők ingatlanadóját. A bejelentés azonban egyelőre csak szándékként jelenik meg. A város ugyanis rendkívüli ülést nem hívott össze, a januári tanácsülést pedig még nem tartotta meg, így tanácsi döntés nélkül a kompenzáció még nem lépett hatályba.

„A szándék megvan, keresik a jogi és gyakorlati megoldást, de még nincs elfogadott tanácsi határozat” – erősítette meg a Segítség Mindenkinek Egyesület (HIFA) jogtanácsosa, Márton Zólyomi Attila is. A civil szervezetek ennek ellenére pozitív lépésként tartják számon, mert legalább deklaráltan vállalták, hogy segítenek a rászorulókon.

A második példa Sepsiszentgyörgy, ahol nemcsak bejelentés történt, hanem a helyi tanács már határozatot is elfogadott. A város egyszerűen úgy döntött: helyi szinten továbbra sem adóztatják meg a fogyatékossággal élők lakóingatlanait.

„Ez a legjobb megoldás. Nincs procedúra, nincs kérvényezés, nincs külön küzdelem: a tanács eldöntötte, hogy nem kell fizetni és kész” – kommentálta Simon Judit-Gyöngyi.

A sepsiszentgyörgyi döntést tehát a civil szervezetek modellértékűnek tartják: egyszerű, érthető, és valóban csökkenti a terheket.

A Neamț megyei falu, ahol jogilag is megkerülték a szigorítást

A harmadik példa egy kis település Neamț megyéből, Ion Creangă községből, ahol a helyi tanács 2025. december 29-én fogadta el azt a határozatot, amely
két évre továbbra is teljes adómentességet biztosít minden fogyatékossággal élőnek és családtagjaiknak.

A döntést az új adótörvénykönyv (Art. 489) lehetővé teszi: a helyi önkormányzatok két évre adhatnak adókedvezményt, ha az nem haladja meg az előző évi helyi adóbevételek 5%-át. Ion Creangă részletes költség–haszon elemzést is készített, ezzel jogilag is megalapozva a kivételt.

A határozat értelmében ott továbbra is adómentes: a lakóingatlan, a telek, a fogyatékossággal élők által használt autó, valamint több helyi különadó.