Versenyfutás 2026-tal: milliárdok sorsa dől el az egészségügyben, a belügynél és a fejlesztéseknél

2026 igazi versenyfutás lesz az idővel Románia számára. Az államnak egyszerre kellene lehívnia, elköltenie és elszámolnia több tízmilliárd eurónyi hazai és uniós forrást, miközben a nagy finanszírozási programok egy része kifut, a költségvetési mozgástér szűkül, a politikai döntések pedig sokszor késnek. Ebben a nyomás alatt álló helyzetben a kormány három kulcsminisztériumra támaszkodik különösen: az egészségügyre, a belügyre és a fejlesztésekért felelős tárcára. Mindhárom hatalmas beruházásokat tervez, és a hangsúly egyre inkább azon van, hogy ne új ígéretek szülessenek, hanem a már elkezdett projektek végre legyenek befejezve. Az Europa Libera portál számbavette, hogy a három említett tárcánál milyen projektek futnak, mire fogják költeni az uniós milliárdokat, hol tartanak a beruházások, és mi az, amire tényleg pont kerülhet 2026-ban.

Egészségügy 2026-ban: a kormány a félkész kórházakra koncentrál

A tervek szerint az egészségügyi minisztérium összesen mintegy 31,7 milliárd lejjel gazdálkodna, ami több mint hatmilliárd eurónak felel meg, és jóval meghaladja a 2025-ös keretet. Ebben benne vannak a bérek, a működési kiadások, de mindenekelőtt azok a beruházások, amelyeknek nagy része már elindult, és amelyeket most már muszáj befejezni.

A tárca arra koncentrál, hogy a már aláírt szerződésekből ténylegesen elkészült kórházak, rendelők és felszerelt osztályok legyenek. Csak hazai forrásból több mint egymilliárd lejt szánnak beruházásokra, uniós pénzekből és a Világbanktól pedig további több milliárd lejt. A legszorosabb határidőt azonban a PNRR jelenti, amely 2026 augusztusában kifut, és ahonnan még mindig több mint egymilliárd eurót kellene lehívni.

A PNRR-es egészségügyi projektek száma önmagában is jelzi a tétet: a program végére több mint 1600 beruházás tartozik a minisztérium portfóliójába. Ezek közel tíz százaléka Bukarestben van, de jelentős pénzek érkeztek Maros és Konstanca megyébe is. Marosvásárhelyen épül például a Sürgősségi Szív- és Érbetegségek és Transzplantációs Intézet új sebészeti központja, amely az egyik legnagyobb PNRR-finanszírozású egészségügyi beruházás az országban. A több mint 700 millió lejes projekt már előrehaladott állapotban van, és a tervek szerint modern műtőkkel, speciális intenzív terápiás részleggel, kutatási és képzési terekkel bővíti az intézetet. Ritka kivétel: egy szinte teljesen új kórházépület, amely néhány év alatt fel is épülhet.

A minisztérium 2026-ra három nagy prioritást nevezett meg. Az első a már megkezdett 22 kórházépítés befejezése, a második az ambuláns, kórházon kívüli ellátás fejlesztése, a harmadik pedig a kórházi fertőzések visszaszorítását célzó beruházások. Ez utóbbi laborok korszerűsítését, új eszközök beszerzését és a meglévő infrastruktúra felújítását jelenti, vagyis kevésbé látványos, de a mindennapi betegellátás szempontjából kulcsfontosságú fejlesztéseket.

Ezzel párhuzamosan 2026-ban indulnának el új, stratégiai jelentőségű projektek is az országos egészségügyi programok keretében. Ide tartozik egy új épületszárny az Onkológiai Intézetnél Bukarestben, egy országos protonterápiás központ létrehozása, az Országos Transzplantációs Ügynökség új székháza, valamint egy több szövetet kezelő nemzeti bank megépítése. Ezek már inkább a hosszú távú rendszerfejlesztés irányába mutatnak, de csak akkor valósulhatnak meg, ha a költségvetés és az uniós elszámolások ezt valóban elbírják.

Ha a határidők csúsznak, a pénz Brüsszelben marad. Ha viszont sikerül tartani az ütemet, 2026 végére kézzelfoghatóan több és jobb egészségügyi infrastruktúrája lehet az országnak, mint bármikor az elmúlt évtizedekben.

Belügy: fegyverekre, digitális államra és omladozó épületekre költ a minisztérium

2026-ban a belügyminisztérium is komoly időnyomás alá kerül: egyszerre kellene lehívnia, leszerződnie és elköltenie több milliárd eurónyi uniós forrást, miközben a projektek egy része érzékeny területeket érint, az adatoktól és a közbiztonságtól kezdve egészen a fegyverbeszerzésekig.

A tárca csak a helyreállítási alapból mintegy 3 milliárd euróra számít. Ezeket a pénzeket rendfenntartásra, közbiztonságra, katasztrófavédelemre és polgári védelemre fordítanák, beleértve új fegyverek, drónok és speciális felszerelések beszerzését is. A minisztérium szerint ezek az eszközök növelik az ország válságkezelési képességét és az együttműködést az európai partnerekkel, de az nem nyilvános, hogy pontosan mely projektek kerültek fel a végleges listára, mivel a SAFE nevű védelmi program pályázatai titkosak. Februárban derül ki, mit fogad el az Európai Bizottság.

A látványos, de a lakosság számára közvetlenül is érzékelhető beruházások közé tartozik a digitális személyi igazolvány országos kiterjesztése, ami alig kezdődött el, olyan részletekbe fulladt bele, mint a lakcím-hiány probléma, amire külön applikációt kelltt kifejleszteni. Mindenképp folytatják a projektet, és a belügy 160 millió eurót költ erre uniós pénzből: a tervek szerint 2026 közepéig hárommillió állampolgár juthat ingyen elektronikus személyihez.

Egy másik nagy csomag a közigazgatási és rendészeti szolgáltatások digitalizálása. Erre további 133 millió euró jut egy másik uniós programból, bár a minisztérium meglehetősen szűkszavúan kommunikál arról, pontosan mely szolgáltatások újulnak meg. Emellett közel 46 millió eurót szánnak a 112-es segélyhívó rendszer bővítésére és korszerűsítésére, ami a gyakori túlterheltség miatt régóta napirenden van.

Országszerte sok rendőrőrs és csendőr- vagy tűzoltólaktanya rossz állapotban van, különösen vidéken. A minisztérium célja, hogy 2026-ban lezárja az utolsó 48 olyan épületfelújítási projektet, amelyek már elindultak, összesen több mint 200 millió euró értékben. Ezek között bukaresti rendőrségi épületek és több megyei rendőr-főkapitányság is szerepel.

Külön fejezetet jelentenek az egészségügyi és mentési beruházások. A PNRR részeként épül egy új kórházi épület a belügyhöz tartozó Dimitrie Gerota Sürgősségi Kórház számára, amely civileket is ellát. A projekt értéke meghaladja a 400 millió eurót. Emellett a minisztérium a SMURD járműparkjának megújítására készül. A tervek szerint 1200 új mentőautót vásárolnak, összesen több mint 220 millió euróért, amelyek a tűzoltósághoz és a katasztrófavédelemhez kötődő sürgősségi beavatkozásokat erősítik. A csere égető szükséglet: a jelenlegi járműállomány egy része extrém módon elhasználódott, sok mentő 800 ezer vagy akár egymillió kilométer felett jár, ami nemcsak műszaki, hanem biztonsági kockázatot is jelent.

Fejlesztési minisztérium: szűri a projekteket és visszavesz a tempóból

A Cseke Attila által vezett minisztérium 2026-ban már egy jóval visszafogottabb környezetben dolgozik, mert a jelenlegi álláspont szerint a költségvetés nem bír el minden helyi beruházást, ezért a következő év inkább a szűrésről és a rangsorolásról szól majd, nem az új projektek indításáról. A cél az, hogy ami már félig elkészült, az ne maradjon félúton, ami viszont csak papíron létezik, azt elnapolják jobb időkre.

A tárca amúgy több csatornán keresztül finanszíroz fejlesztéseket, a legismertebb továbbra is az Anghel Saligny program. Ezen keresztül az elmúlt években közel hatezer helyi beruházás indult el, főként utak, víz- és csatornahálózatok, valamint gázvezetékek építése vagy felújítása. Csakhogy 2026-ra világossá vált: nem lehet mindent egyszerre fizetni.

Ezért a kormány 2025 végén rendkívüli rendelettel döntött arról, hogy az Anghel Saligny-programban prioritási kritériumokat vezetnek be. Harminc napon belül meg kell határozni, mely beruházások élveznek elsőbbséget, mégpedig a megvalósítás előrehaladottsága és az eddigi kifizetések aránya alapján. Magyarán: ahol már sok pénz ment el és látszik a vége, ott folytatják, ahol viszont alig kezdődött el a munka, ott lassulás jön.

A megszorítások látványos példái a nagy sportberuházások. A Dinamo stadion ügye jól mutatja az új logikát: az állam csak akkor hajlandó tovább finanszírozni az újjáépítést, ha a helyi önkormányzat is komoly önrészt vállal. Itt végül a II. kerületi önkormányzatnak kellett beszállnia több tízmillió euróval ahhoz, hogy a projekt ne álljon le teljesen. A minisztérium ugyan részt vesz a finanszírozásban, de a presztízsberuházások már korántsem élveznek prioritást.

Közben a minisztériumhoz tartozó Országos Beruházási Társaság (CNI) is tempót vált. A több mint ötszáz, legalább ötven százalékban kifizetett projektet 2026-ban még a tervek szerint befejezik, az ennél korábbi fázisban lévő beruházások viszont lassabban haladnak majd. Ez számos helyi közösséget érinthet, ahol évek óta várnak sportcsarnokra, kulturális központra vagy felújított közintézményre.

A fejlesztési minisztérium számára ugyanakkor kiemelt prioritás marad a PNRR-hez kötődő energiahatékonysági program, ezért 2026-ban százával újulhatnak meg iskolák, óvodák, önkormányzati épületek energetikai szempontból, még akkor is, ha más típusú beruházások háttérbe szorulnak.

Ide tartozik a kormányzati bölcsődeépítési program is. A Sfânta Ana / Szent Anna néven futó országos kezdeményezésben eddig mindössze 46 bölcsőde készült el a vállalt közel 280-ból. A minisztérium szerint a program folytatódik, de itt sem gyorsításról, inkább tartott, óvatos ütemről beszélnek, alkalmazkodva a költségvetési realitásokhoz.