A rövid betegszabadságokat akarják visszafogni, ezért nem fizetik az első napot

A kormány 2025 végén döntött arról, hogy 2026. február 1. és 2027. december 31. között nem jár pénz a betegszabadság első napjára. A döntést egy sürgősségi rendeletben rögzítették, amely a betegszabadságok finanszírozását is átalakítja: a 2–6. napot a munkáltató fizeti, a 7. naptól pedig az állami egészségbiztosítási alap állja a költségeket.

Az intézkedést vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter magyarázta az Antena 3 hírtelevíziónak. A tárcavezető szerint a döntés adatokon alapul, és célja a rövid idejű, egy–két napos betegszabadságok számának csökkentése, amelyekkel – állítása szerint – gyakran visszaélnek.

Rogobete szerint több európai uniós országban sem fizetik ki az első, sőt akár a második vagy harmadik betegszabadságos napot sem. Szerinte a kormány nem önkényesen lépett, hanem konkrét statisztikákra támaszkodva.

A miniszter példaként említette, hogy a korábban bevezetett szigorítások hatására a rövid távú betegszabadságok költségei havi átlagban 120 millió lejjel csökkentek. Elmondása szerint ezt az összeget visszaforgatták az egészségügyi rendszerbe, és 41 új hatóanyag került fel az ártámogatott gyógyszerek listájára.

Rogobete beszélt arról is, hogy az ellenőrzések nyomán több eljárás indult, és számos orvost szankcionáltak a betegszabadságok kiadásával kapcsolatos visszaélések miatt. Az első nap kifizetésének megszüntetésével kapcsolatban hangsúlyozta: készülnek az alkalmazási normák, amelyek figyelembe veszik majd a speciális eseteket, például a daganatos betegeket vagy azokat, akik rendszeresen szorulnak betegszabadságra.

A kormány döntése értelmében az első napra akkor sem jár juttatás, ha a betegszabadságot a törvény szerint teljes egészében az állami egészségbiztosítási alap fedezné. A változtatás a jelenlegi szabályokhoz képest szigorítást jelent, és azt a célt szolgálja, hogy visszafogja az egy–két napos betegszabadságok gyakorlatát.