Egy uniós szakpolitikus szerint Romániának az euró bevezetésére kellene készülnie

Románia számára az euróövezethez való csatlakozásnak kellene lennie a következő nagy országos projektnek – jelentette ki Vasile Pușcaș, Románia volt európai uniós főtárgyalója az Agerpres hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A professzor megszólalása időzítésében sem véletlen: 2026. január 1-jén Bulgária az euróövezet 21. tagállamává vált, miközben Románia továbbra sem rendelkezik hiteles céldátummal az euró bevezetésére.

Pușcaș emlékeztetett arra, hogy Románia és Bulgária több mint három évtizede „versenyben vannak” az európai integráció különböző szintjein. A kilencvenes évek elején, majd az ezredforduló környékén – amikor Románia és Bulgária egyszerre tárgyalt az EU-csatlakozásról – Románia több alkalommal is képes volt tartani a lépést déli szomszédjával. A két ország végül együtt csatlakozott az Európai Unióhoz 2007. január 1-jén, és később a schengeni térségbe is egyszerre léptek be.

A volt főtárgyaló szerint azonban az uniós csatlakozás után a különbségek egyre látványosabbá váltak. Míg Bulgária következetesebben alkalmazta az európai szabályokat és politikákat, Romániában az integráció üteme nagyrészt attól függött, hogy az éppen hivatalban lévő kormány mennyire volt hajlandó betartani az uniós előírásokat és fegyelmezetten gazdálkodni az állami pénzekkel. Ennek eredménye, hogy Bulgária mára eljutott az euró bevezetéséig, Románia viszont még mindig csak elvi szinten beszél erről.

Pușcaș hangsúlyozta: az euróövezeti tagság nem önmagában pénznemváltás, hanem egy olyan gazdaságpolitikai keretrendszerhez való csatlakozás, amely nagyobb pénzügyi stabilitást, szigorúbb költségvetési fegyelmet és kiszámíthatóbb gazdasági pályát kényszerít ki. Szerinte Bulgária az euró bevezetésével „fejlesztési bónuszt” kapott: szorosabban kapcsolódik az eurócsoport döntéshozatalához, és erősebb pénzügyi horgonyt nyert.

Ezzel szemben Romániának – Pușcaș megfogalmazása szerint – még csak hiteles gazdaságpolitikai horizontja sincs, amely mentén az euróövezethez való csatlakozást elő lehetne készíteni. A professzor ugyanakkor hangsúlyozta: nem dramatizálni akar, hanem vitát és ambíciót kelteni. Úgy véli, az euró bevezetése olyan közös cél lehetne, amely egyszerre mozgósítaná az állami intézményeket, az üzleti szférát és a politikai döntéshozókat.

A volt főtárgyaló arra is felhívta a figyelmet, hogy a közvélemény-kutatások szerint a romániai lakosság jelentős része – itthon és a diaszpórában egyaránt – támogatná az euró bevezetését. Pușcaș szerint azonban a társadalmi igény önmagában nem elég: az euróövezethez való csatlakozás feltételeinek teljesítése valójában azt jelentené, hogy Románia kénytelen lenne hosszú távon fenntartható, fegyelmezett gazdaságpolitikát folytatni.

„Ki ne szeretne egy ilyen országprojektet?” – tette fel a retorikai kérdést a volt EU-főtárgyaló, aki szerint az euró bevezetése nemcsak pénzügyi, hanem gazdasági és társadalmi értelemben is iránytűt adhatna Románia fejlődésének a következő évtizedben.