A CSM szerint Nicușor Dan túllépi az elnöki jogkörét, amikor referendumot javasol a bírák és ügyészek között

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) heves bírálattal fogadta Nicușor Dan államfő vasárnapi javaslatát, hogy népszavazást tart a bírák és ügyészek körében az igazságszolgáltatás csúcsintézményéről. A hétfőn megtartott nyilvános egyeztetésen végül az igazságszolgáltatási rendszer 11 képviselője vett részt, akik viszont jeleztek néhány súlyos, rendszerszintű problémát.

Az államfő hétfőn négy órán át tárgyalt azokkal a bírákkal és ügyészekkel, akik vállalták, hogy az élőben közvetített beszélgetésen részt vesznek. Nicușor Dan utólag azt nyilatkozta az Agerpres szerint, hogy hasznos volt az egyeztetés, de az elmúlt napokban érkezett üzenetekben és a hétfői beszélgetésen is több olyan információ elhangzott, amelyeket ellenőrizni kell, és ez esetenként időigényes lesz. Az államfő azt is hangsúlyozta, hogy „akik érintve érezték magukat”, meg fogják kapni a lehetőséget, hogy ugyanezen körülmények között válaszoljanak a vádakra. „A tárgyalások folytatódni fognak” – tette hozzá az elnök.

A bírák és ügyészek által felvetett problémák között szerepelt a 2022-ben elfogadott igazságügyi törvények haladéktalan módosításának szükségessége; az igazságszolgáltatás legfelsőbb szintjén – különösen a legfelsőbb bíróságon és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsban – kialakult „oligarchikus rendszer”; egyes bíróknak és ügyészeknek a politikai szereplőkkel való túl szoros kapcsolata; a CSM keretében működő Igazságügyi Felügyelet (IJ) által a „kényelmetlen” bírákkal és ügyészekkel szemben elkövetett visszaélések, kettős mérce alkalmazása.

Nicușor Dan további húsz emberrel zárt ajtók mögött találkozott hétfőn.

A referendum jogsértés az érintettek szerint

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói és ügyészi részlege külön-külön közleményben tiltakozott az államfő vasárnapi javaslata ellen, miszerint január elején referendumot kezdeményez a bírák és ügyészek körében arról, hogy a közérdeket vagy az igazságszolgáltatáson belüli csoportérdekeket szolgálja-e a CSM.

A bírói részleg szerint a javasolt népszavazás megszervezését nem teszik lehetővé a törvények, különösen nem a bírák körében, akiknek a jogállását az alkotmány szabályozza. A közlemény leszögezi, hogy a CSM „nem tűr el semmilyen közvetlen vagy közvetett beavatkozást” az igazságszolgáltatás működésébe, ugyanakkor megállapítja, hogy a rendszer esetleges működési zavarai csak intézményi együttműködéssel, alapos szakmai elemzéssel, nyugodt társadalmi légkörben kezelhetők, nem „érzelmi indíttatású” kezdeményezésekkel.

Az ügyészi részleg sem ért egyet a javasolt referendummal. Hétfői közleményükben azt írják, a jelenleg hatályos törvény pontosan megszabja a CSM-tagok leváltásának módozatait, de az államfő által javasolt referendum nincsen köztük. „Az ügyészi részleg tagjai nem érthetnek egyet az alkotmány és az igazságügyi rendszer működését szabályozó törvények megkerülésével, már csak amiatt sem, mert egy állítólagos törvénysértést nem lehet egy másik törvénysértéssel orvosolni” – fogalmaztak. A közleményben rámutattak arra is, hogy az ügyészi részleg tagjai készen állnak lemondani, ha a többség ezt kérné tőlük.

Emlékeztettek ugyanakkor arra, hogy az államfő májusi tisztségbe lépése óta több ízben is meghívták a CSM üléseire, és meggyőződésük, hogy párbeszéddel az elmúlt időszakban felmerült számos kérdést tisztázni lehetett volna. Azt is hozzátették, hogy a CSM ügyészi részlege az elmúlt három évben többször is felhívta a figyelmet, hogy több ponton is javításra szorulnak a jogszabályok, és a napokban elhangzott rendellenességek közül többet maguk is jeleztek már korábban.

Az államfő javaslatát külön is bírálta Alin Ene bíró, a CSM tagja, de Augustin Zegrean volt alkotmánybíró is azt nyilatkozta a Digi24-nek, hogy jogilag nem lehetséges referendumot szervezni egy adott szakma körében az államfő kezdeményezésére. Zegrean hangsúlyozta, hogy a CSM-t nem lehet visszahívni, legfeljebb az egyes tagjait, de az is egy nagyon összetett, nehéz folyamat. Úgy fogalmazott, hogy Nicușor Dan hétfői konzultációja a bírákkal és ügyészekkel informális jellegű és túllép az alkotmányos és jogszabályi kereteken. A volt alkotmánybíró szerint az államfőnek joga van ahhoz, hogy részt vegyen a CSM ülésén, és ha a CSM úgy dönt, akkor szervezhet konzultációt.

Megszületett az első követelés Nicușor Dan felfüggesztésére is a szélsőjobb irányából: az SOS Romániából kilépett szenátor, Ninel Peia, a független szenátorokból és képviselőkből álló Béke – Románia az első elnevezésű parlamenti frakció nevében azt nyilatkozta, hogy az államelnök megkérdőjelezte a CSM autoritását és döntéseit és beavatkozott egy független alkotmányos szerv működésébe.

A civilek részéről a Corupția Ucide (A korrupció öl) Egyesület szólalt meg, a CSM bírói részlegének vasárnapi közleményére reagálva. „A dokumentált újságírói nyomozások, az igazságszolgáltatási rendszerből érkező reakciók és az ország több városában zajló békés polgári tiltakozások által kiváltott reális társadalmi feszültség közepette kiadott sajtóközleményük nem foglalkozik a felvetett problémákkal, hanem úgy tűnik, hogy elkerüli azokat olyan alkotmányos elvek formális megerősítésével, amelyeket senki sem vitat” – olvasható a CSM-nek írt nyílt levélben.

A szervezet szerint a civil társadalom nem az igazságszolgáltatás függetlenségét vitatja, hanem a rendszer működési zavarait, amelyek aláássák a lakosságnak az igazságszolgáltatásba vetett bizalmát. „Erre a helyzetre kizárólag a »beavatkozás« és »érzelmi vektorok« felemlegetésével való reagálás veszélyes üzenetet közvetít: hogy minden nyilvános bírálat eleve jogtalan. Ez az álláspont összeegyeztethetetlen egy érett demokráciával” – szögezik le.

Az államelnöki hivatal jelentése megerősíti a Recorder filmjének következtetéseit

Vasárnap este az államelnöki hivatal közzétett egy jelentést a bírák és ügyészek jelzései alapján. Ennek egyik következtetése, hogy a 2022-ben elfogadott igazságügyi törvények alapvetően átalakították a bíróságok vezetését, ami megbontotta a belső hatalmi egyensúlyt és gyengítette az igazságszolgáltatás funkcionális függetlenségét. A jelentés azt is megállapította, hogy a bírák és ügyészek többségének hallgatása nem egyetértést jelent, hanem önvédelmi stratégiát „a megtorlás, a szakmai hátrányok vagy a karrier ellehetetlenítésének elkerülésére”. A bírák és ügyészek úgy látják, hogy a jelenlegi rendszer hierarchikus kontrollmechanizmusokat hozott létre, amelyek gátolják a kritikus véleménynyilvánítást.

A dokumentum külön kiemeli, hogy a bírósági elnököket nem választják, hanem a CSM nevezi ki őket, átlátható, objektíven mérhető kritériumok nélkül. Ez az eljárás a bírák és ügyészek szerint alárendeltségi viszonyt hoz létre a bírósági elnökök és a CSM között, ami akár közvetve is befolyásolhatja a bírák szakmai és adminisztratív függetlenségét.

Az államfő azután hívta egyeztetésre a bírákat és ügyészeket, hogy megjelent a Recorder filmje, amely azt mutatta be, hogyan fonódnak össze politikai és intézményi érdekek a román igazságszolgáltatásban, és milyen akadályokba ütközik a nagykorrupció kivizsgálása. A film állásfoglalások és nyilatkozatok egész sorát váltotta ki, egyre több bíró és ügyész vállalta fel a véleményét, reformot sürgetve, a CSM ügyészi tagozata vizsgálatot kezdeményezett a korrupcióellenes ügyészség főügyészével szemben, Bukarestben és más nagyvárosokban estéről estére tüntetéseket hirdetnek. Az igazságügyi miniszter reformokról beszélt, a kormány pedig létrehozta az igazságügyi törvényeket vizsgáló munkacsoportot. Az igazságszolgáltatási rendszer hibáiról Andrea Chiș nyugalmazott bírót, a CSM korábbi tagját, a recorderes film egyik főszereplőjét kérdeztük.