A szenátus lezárta a vitát: leszavazták Nicușor Dan kifogásait a szélsőségesség elleni törvény ügyében

A román szenátus nagy többséggel szavazta le az államfő kifogásait, és változatlan formában fogadta el a szélsőségesség, antiszemitizmus és gyűlöletkeltés elleni törvényt. A döntés nemcsak jogi szempontból előrelépés, hanem politikai üzenet is: a parlament nem tartja megalapozottnak azokat az érveket, amelyeket Nicușor Dan hónapokon át újra és újra hangoztatott. A jogszabály most a képviselőház elé kerül, ahol várhatóan véglegesen jóváhagyják. A lépés egy hosszú és sokak számára érthetetlen vitasorozat végét jelzi, Cristian Tudor Popescu a Republica portálon szóvá is tette, hogy számára teljesen érthetetlen és követhetetlen az elnök érvelése az ügyben. Nicușor Dan egyébként egy olyan törvénnyel szemben folytatott kitartó vitát, amely ritka módon széles, pártokon átívelő politikai konszenzust élvez.

A történet még júliusban indult, amikor az államfő megtámadta a Silviu Vexler képviselő által kezdeményezett törvénymódosítást az alkotmánybíróságon. Akkor is, most is azt állította: a jogszabályra szükség van, de jelenlegi formájában túl homályos, és teret engedhet visszaéléseknek. Példaként egy fogarasi egyesületet hozott fel, amely az egykori antikommunista ellenállás emlékét ápolja, és amelynek tagságában valóban voltak olyanok, akik korábban legionáriusok voltak. Az elnök szerint nem világos, hogy egy ilyen szervezetre kiterjed-e a törvény szankciórendszere, és a kétértelműség akár büntetőjogi következményeket is eredményezhet.

Silviu Vexler, a zsidó közösség parlamenti képviselője ekkor jelentette be, hogy visszaadja állami kitüntetését. Szerinte az elnök alkotmánybírósági beadványa a szélsőségesség veszélyének relativizálását üzeni a társadalom felé.

Ezután következett az a momentum, amikor Nicușor Dan államfő nem vett részt személyesen a haditengerészet napján tartott ünnepségen, ehelyett a szülővárosától, Fogarastól nem messze található felsőszombatfalvi Brâncoveanu Kolostorba látogatott a családjával. A G4Media arra hívta fel a figyelmet, hogy épp ez az a kolostor, amelynek közelében, az antikommunista ellenállók emlékére állított keresztnél rendszeresen találkoznak különböző neolegionárius csoportok, például a Ion Gavrilă Ogoranu Alapítvány. Erre azért figyeltek fel, mert az alapítvány névadója az egyik fogarasi antikommunista ellenálló, akire hivatkozva Nicușor Dan az idegengyűlölő, antiszemita és rasszista megnyilvánulásokat elítélő új törvényt kritizálta.

A huzavona azóta folyamatosan új lendületet kapott: az alkotmánybíróság kétszer is elutasította az elnök kifogásait, majd decemberben az államfő mégis visszaküldte a törvényt a parlamentnek újabb észrevételekkel.

Nicușor Dan legvitatottabb példája az volt, hogy a törvény akár klasszikus irodalmi művek továbbadását is büntethetné, ha azok xenofób tartalmat tartalmaznak. Eminescu, Dickens vagy Conrad műveinek magánszemélyek közötti kölcsönadása szerinte elméletileg büntethető lenne.

Cristian Tudor Popescu szerint egyenesen nevetségesek ezek a kifogások, és nem állják ki a gyakorlat próbáját. A törvény egyértelműen védi a művészeti, kutatási és oktatási célú felhasználást, és nem a kultúra, hanem a szélsőséges propaganda visszaszorítására irányul. Európai összevetésben a román tervezet nem tér el a bevett gyakorlattól. Ez a fajta formalista, absztrakt érvelés CTP szerint a hipotetikus példák elterelik a figyelmet a lényegi kérdésről: arról, hogy Romániában továbbra is jelen vannak olyan szélsőjobboldali, antiszemita és legionárius tartalmak, amelyekre a törvény választ kíván adni.

A vita közepén érkezett egy újabb, sokak által kritizált elnöki gesztus: december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén Nicușor Dan kitüntetett egy olyan veteránt, aki az 1941-es keleti hadjáratban, az Antonescu-féle román hadsereg kötelékében harcolt. Ezek az alakulatok azonban annak idején részt vettek az odesszai megtorlásban, amely a román hadsereg történetének egyik legsötétebb epizódja. 1941 októberében több ezer zsidó civilt öltek meg, részben sortüzekkel, részben felgyújtott barakkokban, részben deportálások során. A megtorlás közvetlen kiváltó oka egy robbanás volt a román parancsnokság épületében, de a válasz lényegében kollektív büntetésként sújtotta a város zsidó lakosságát. A történészek többsége szerint az áldozatok száma tízezres nagyságrendű, és a felelősség a román hadvezetésé.

Amint CTP is rámutatott: ha a kitüntetett veterán személy szerint nem is vett részt ebben, akkor is egy olyan hadjárat résztvevőjeként kapott állami kitüntetést, amelyhez tömegmészárlások kötődnek. Egy nemzeti ünnepen adott állami elismeréssel ilyesmit nem lehet jutalmazni.

A szenátus végül 75 igen, 34 nem szavazattal és 4 tartózkodással utasította el Nicușor Dan kifogásait, és változatlan formában küldte tovább a szélsőségesség, antiszemitizmus és gyűlöletkeltés elleni törvényt a képviselőházhoz. A mostani döntéssel a jogszabály módosítása gyakorlatilag a végső szakaszba ért. A tervezet a szélsőséges és gyűlöletkeltő tartalmakra szigorúbb büntetéseket vezet be, kriminalizálja a legionárius, fasiszta vagy rasszista szervezetek alapítását és támogatását, büntethetővé teszi a holokauszt tagadását és relativizálását, valamint kizárja, hogy közterek vagy szervezetek háborús bűnösök nevét viseljék. Ezek a rendelkezések mind szerepelnek a szenátus által tárgyalt összefoglalóban, amely szerint a törvény célja nem változott: a szélsőségesség terjedésének visszaszorítása és a történelmi emlékezet védelme. A parlament döntése azt üzeni, hogy politikai szinten lezárult az a vita, amelyet az államfő hónapokon át próbált napirenden tartani.