RMDSZ-es kezdeményezésre módosítanák az 544-es törvényt, ami megnehezítheti az újságírók adatigénylését

Arra figyelmeztet a Context tényfeltáró portál, hogy az RMDSZ olyan törvénymódosítást nyújtott be, amely jelentősen megnehezítheti az újságírók és civil szervezetek munkáját, amikor közérdekű információkat próbálnak beszerezni állami intézményektől. A 544/2001-es törvény eddig is a legfontosabb jogi eszköz volt arra, hogy az állampolgárok és a sajtó hozzáférjenek azokhoz az adatokhoz, amelyek alapján ellenőrizni lehet a közpénzek felhasználását vagy a hatóságok döntéseit, és éppen ezért különösen érzékeny kérdés, ha ennek alkalmazását bármi szűkíti vagy ellehetetleníti.

A módosító javaslatot RMDSZ-es és kisebbségi képviselők egy csoportja azzal az indoklással terjesztette be, hogy az utóbbi időben szélsőséges politikusok egyre agresszívebben léptek fel, és sokszor éppen arra hivatkoztak, hogy közérdekű adatot akarnak igényelni, miközben valójában zaklatták a közalkalmazottakat és randalíroztak az állami intézményekben. A kezdeményezők szerint ezek a visszaélésszerű akciók adták a lökést a törvénymódosításhoz, ugyanakkor elismerték, hogy több megfogalmazás a jelenlegi formájában nem szerencsés, és várhatóan finomítani fognak rajta.

Érdekesség, hogy a tervezetet a Florin Iordache vezette Jogszabálytanács is támogathatónak találta, annak ellenére, hogy saját véleményezésében is kimondja: a szöveg számos ponton túl homályos, nehezen értelmezhető, és „erősen szubjektív”. Vagyis még az a testület is bizonytalannak látja a szabályozást, amely hivatalosan jóváhagyta a javaslatot.

Az egyik legvitatottabb pont az, hogy a törvény „tiszteletlen viselkedésnek” vagy „nem megfelelő magatartásnak” nevezett kategóriákat vezetne be, amelyekért 5 000 és 20 000 lej közötti bírságot lehetne kiszabni. Markó Attila, a tervezet fő kezdeményezője nem érti, miért merült fel az az aggodalom az újságírók részéről, hogy ez a módosítás a sajtó ellehetetlenítéséhez vezethetne, és azt mondja, távol áll tőlük, hogy bármilyen módon nehezítsék a média munkáját.

„Egyáltalán nem értem, miért gondolja bárki, hogy ezzel szájkosarat akarunk tenni az emberekre vagy a sajtóra” – nyilatkozta a Context újságírójának, a módosítóval kapcsolatban.

Ugyanakkor ő maga is elismeri, hogy a „tiszteletlenség” mint jogi fogalom túlságosan tág és pontatlan, és szerinte is szükség lesz olyan módosításokra, amelyek a jelenlegi jogrendszerben már létező, világos definíciókat vesznek át.

Nem csak a megfogalmazásokkal lehet azonban gond, figyelmeztet a Context. A javaslat másik problémás eleme, hogy nem határozza meg pontosan, ki és milyen helyzetben döntheti el, hogy valaki „tiszteletlenül” viselkedett. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy egy rendőr vagy biztonsági őr saját belátása szerint állapítaná meg, történt-e szabálysértés, és mekkora bírságot szab ki. A tervezet ezen felül módosítaná a 61/1991-es törvényt is, amely a köznyugalom és a társadalmi együttélés megsértésére vonatkozó szabályokat tartalmazza, és kiegészítené a 544-es közérdekű adatigénylési törvényt azzal, hogy az információt kérő személy köteles legyen „civilizált viselkedést” tanúsítani, valamint tiszteletben tartani az intézmények nyitvatartási idejét. Ha ez nem történik meg, az illetőt az intézmény biztonsági szolgálata vagy a rendőrség eltávolíthatná.

Mivel az 544-es törvény az újságírók egyik legfontosabb eszköze ahhoz, hogy a hatóságoktól hivatalosan szerezzenek meg adatokat, minden olyan törekvés, amely korlátozhatja ennek alkalmazását, közvetlenül érinti a nyilvánosság tájékozódáshoz való jogát is. A jelenlegi formájában pedig a javaslat nem tisztázza, hogyan lehetne megkülönböztetni a valóban agresszív viselkedést az intézmények hibáinak, mulasztásainak vagy visszaéléseinek jogos bírálatától.

A módosító javaslatot több állami intézmény is kedvezően fogadta, de mindegyik jelezte, hogy a szöveg jelenlegi formájában túl homályos. Ilie Bolojan miniszterelnök a Szenátus elnökének írt levelében azt hangsúlyozta, hogy támogatja a változtatást, ugyanakkor szerinte is gond, hogy a tervezet nem elég világos és nem elég kiszámítható sem az állampolgárok, sem a bírságokat kiszabó hatóságok számára. A Gazdasági és Szociális Tanács minden észrevétel nélkül támogatta a tervezetet.

A jogvédő APADOR-CH ugyanakkor élesen bírálja a módosítást. Szerintük a javaslat túl tág és könnyen félreérthető kifejezéseket használ, amelyek alapján az állampolgárok akár jelentéktelen helyzetekben is kiszolgáltatottá válhatnak a hatóságok döntéseinek. A bírságok mértékét is aránytalannak tartják, mivel a javasolt összegek messze meghaladják több, jóval súlyosabbnak számító cselekmény büntetését. A szervezet szerint a tervezet túlzottan védi az állami intézményeket, miközben visszafogja a lakosság és az újságírók jogát, hogy kritikát fogalmazzanak meg vagy számon kérjék a hatóságokat.

A vita hátteréhez hozzátartozik, hogy nem ez az első kísérlet a 544-es törvény szigorítására: a PNL is próbálkozott egy olyan módosítással, amely kivette volna a nyilvánosság köréből a „különleges jellegű” információkat. A terv végül a civil tiltakozás hatására lekerült a napirendről.

Az RMDSZ képviselői a mostani javaslatot azzal indokolják, hogy több településen – főleg Kovászna és Hargita megyében – szélsőséges politikusok agresszíven viselkedtek közintézményekben, miközben a közérdekű adatigénylésre hivatkoztak.