Az RMDSZ-nek fontosabb volt a transzneműek egészségügyi ellátása ellen szavazni, mint a nők védelme mellett

Winkler Gyula és Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselői múlt csütörtökön a nemi egyenlőségi állásfoglalás ellen szavaztak, és mivel megkeresésünkre nem válaszoltak, azóta sem tudni pontosan, hogy a dokumentum egészével vagy csak valamelyik pontjával volt problémájuk. Eddig csak találgattuk, mi lehet a háttérben, azonban az RMDSZ egyik, családon belüli erőszakot tematizáló közösségi média posztja alatt valaki feltette nekik a kérdést, és velünk ellentétben, választ is kapott.

Az RMDSZ Facebook-kommentjében az áll, hogy szemben a román parlament által elfogadott törvénnyel, az EP állásfoglalása kevés jelentőséggel bír.

De számukra nem is ez volt a legzavaróbb, hanem az, hogy „az előterjesztők a nők elleni erőszak ügyét sok más vitás kérdéssel összekapcsolták, például a transzneműekével” – írták.

Hozzátették, szerintük ezeket a kérdéseket külön kellene tárgyalni és külön szavazással kellene dönteni róluk. Illetve megragadták a lehetőséget, hogy tisztázzák: az RMDSZ álláspontja egyértelmű, meg kell védeni a női áldozatokat, és meg kell büntetni az elkövetőket.

A „transzneműek kérdése”, amire az RMDSZ utalt, egyszer szerepel az elfogadott dokumentumban a hivatkozások részt leszámítva (amelyek az indoklást, a jogi-politikai hátteret és a már létező rendelkezéseket, dokumentumokat gyűjtik össze), mégpedig a minőségi és megfizethető egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításának említésekor.

Ebben az alpontban csupán annyit fogalmaztak meg az előterjesztők, hogy mivel az egészség alapvető jog, ezért mindenkinek hozzá kell férnie a minőségi és megfizethető egészségügyi szolgáltatásokhoz, tiszteletben tartva az érintett tájékoztatáson alapuló beleegyezését és testi autonómiáját. A minőség-, beteg- és eredményközpontú szolgáltatás pedig vonatkozzon a legkülönbözőbb hátterű és élethelyzetű nőkre és lányokra egyaránt, beleértve:

• a fogyatékossággal élő és a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező személyekret,
• a nemi alapú erőszak áldozatait,
• a faji alapon megkülönböztetett személyeket,
• az etnikai, kisebbségi vagy migráns hátterű személyeket,
• az időseket,
• az LMBTIQ+-személyeket, különösen az interszexuális nőket, a transznemű és nem bináris egyéneket,
• a vidéki és távoli területeken élő nőket, a legkülső régiókban élő nőket,
• a várandós nőket és az anyákat, különösen az egyedülálló anyákat.

Az állásfoglalás egyébként sürgeti a Bizottságot, hogy ismerje el a nőgyilkosságot különálló és önálló bűncselekményként, és hangsúlyozza, hogy ennek „a nőknek vagy lányoknak a nemük miatt történő meggyilkolásaként” való értelmezése kulcsfontosságú, ugyanis hozzájárul a probléma kiváltó okainak felismeréséhez és ezáltali kezeléséhez.

Romániában 2025-ben a nőgyilkosságok becsült száma már meghaladja az 50-et. Országon belül voltak már a nők elleni erőszak jelenségének felszámolására és megelőzésére vonatkozó törekvések, amelyek érvényesítésében az RMDSZ Nőszervezete is közrejátszott. Így az, hogy Winkler és Vincze EU-szinten mentek szembe ezzel a kezdeményezéssel, utána pedig még csak meg sem indokolták döntésüket a nyilvánosság előtt, nem csak a romániai nőkkel és a korábbi áldozatokkal szemben nélkülöz minden fajta szolidaritást, de a saját párttársak romániai törekvéseit is aláássa. Erről azonban nem akartak nyilatkozni. Hasonlóképpen az RMDSZ Nőszervezetének és Kelemen Hunor szervezeti elnöknek az álláspontjára is várunk még.

A közvetlen jogi következmények nélküli dokumentum emellett egyébként támogatja a nemi alapú erőszak (femicídium) kriminalizálását, a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférést, a beleegyezés hiányának belefoglalását a nemi erőszak meghatározásába, illetve az egyenlőségre vonatkozó uniós jogszabályok számonkérését is többek között.