Nem zárolják Klaus Iohannis vagyonát

Elutasította csütörtökön a Szeben megyei törvényszék az adóhatóság brassói regionális igazgatóságnak azt a kérését, hogy zárolják Klaus Iohannis vagyonának egy részét – írja az Agerpres.

Az adóhatóság a román állam nevében indított kártérítési pert volt államfő és felesége ellen, mert éveken (1999 és 2015 között) át jogtalanul használták egy nagyszebeni ingatlan felét. Az államot azért érte kár, mert az adott időszakban nem tudta hasznosítani ezt az ingatlanrészt. Keresetében az intézmény a volt államfő vagyona egy részének zár alá vételét kérte, hogy biztosítsa az államnak okozott kár későbbi behajtását.

Klaus Iohannis szebeni ingatlanügyeit 2015-ben tárta fel a Rise Project. A volt államfő családja az 1990-es évek végén a Baștea családdal együtt visszaigényelt az államtól két, az 1960-as években államosított ingatlant, azt állítva, hogy törvényes örökösei az államosítás előtti tulajdonosnak. A Magheru utcai ingatlan így került többek között Carmen Iohannis, a volt államfő feleségének tulajdonába, a Bălcescu utcai pedig így lett Ioan Baștea tulajdona, aki mindössze 3200 dollárért eladta az ingatlan felét a Iohannis-házaspárnak.

Az 1999-ben kiállított öröklési bizonyítványt 2005-ben semmisnek nyilvánította a bíróság és bűnügyi eljárás is indult az érintettek ellen hamisítás miatt, de végül a vádemelést megúszták, írta a Rise Project. Az állam csak 2015-ben nyerte vissza a Bălcescu utcai ingatlant, a Magheru utcai sorsa pedig 2024-ben dőlt el.

Az adóhatóság idén augusztusban szólította fel a Iohannis családot, hogy szabadítsa fel a szebeni Bălcescu utcában található ingatlan korábban általuk birtokolt felét és fizessék vissza az államnak az 1999 és 2015 között az épület bérbeadásából származó összeget az inflációs rátával és kamattal együtt, mintegy 4,7 millió lejt.

Végül az adóhatóság októberben feltörte a zárt és birtokba vette az ingatlant. A volt román államfő és felesége állítólag hozzájárult ugyan, hogy a szebeni adóhatóság az állam nevében birtokba vegye a Bălcescu utca ház felét, amelyet a házaspár 1999 és 2015 között jogtalanul birtokolt, de kulcsot nem adtak át, így a hatóságnak fel kellett törnie és ki kellett cserélnie a zárat. A mostani intézkedéssel a 4,7 millió lejes tartozás behajtását szerették volna megkezdeni.

Az ANAF elnöke, Adrian Nica októberben azt is kijelentette: nincsenek arra utaló jelek, hogy a volt államfő ki akarná fizetni az államnak okozott kárt. Emlékeztetett, hogy az intézmény korábban felszólította Iohannist az ingatlan átadására és a jogtalan használatából származó összegek kifizetésére. A házaspár ügyvédjén keresztül jelezte, hogy nincs birtokukban a ház kulcsa, ezért nem lehetnek jelen az ingatlan átadásakor. Ugyanakkor magyarázatot kértek az adóhatóságtól a fizetési kötelezettségeik kiszámításának módjára.

A Profit.ro korábban arról írt, az ANAF kedvező bírósági döntésre számított azzal kapcsolatban, hogy zár alá vehetik, lefoglalhatják az államfő vagyonának egy részét. Azzal érveltek, hogy „a volt elnök jövedelme nem fedezi a kárt észszerű időn belül, és már idős”.