Orbán Viktor a MÁÉRT ülésén utalt vissza kolozsvári látogatására: Az ember gyanútlanul elmegy egy kocsmába, ahol ott a cigány, elénekel két dalt, és már baj van

Orbán Viktor erdélyi nótázása és a romániai szélsőjobboldali pártok térnyerése is bekerült a napirendi pontok közé, a szavazati jog kérdése és az állami támogatások jogosultsága mellé a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) csütörtöki plenáris ülésén, ahol külhoni magyarokat érintő kérdések kerültek terítékre.

Az eseményen a magyar kormány központi szereplői mellett a külhoni magyarok képviseletében többek között erdélyi és kárpátaljai pártok képviselői is részt vettek, az RMDSZ és az EMSZ is ott volt.

A találkozón többek között egyhangúlag elfogadták a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarság szavazati jogának megvonására vonatkozó törekvéseket, mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy, a tanácskozást követő sajtótájékoztatón. A szavazati jog megvonásának ötletét Semjén a határon túli magyarság elleni hangulatkeltésként értékelte, majd hozzátette, az adófizetés meglétéhez kötni a szavazati jogot abszurd, hiszen számos csoport van, amelyek tagjai bár magyar állampolgárok, nem fizetnek adót, például a külföldi munkavállalók.

Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy 2010 óta tízezer beruházást hajtottak végre külhonban, 6500 magyar intézmény és szervezet működéséhez járultak hozzá. Évente száz nemzeti jelentőségűnek titulált intézményt választ ki a MÁÉRT, mondta, ezen kívül pedig nyílt pályázatokon 35 ezer programot, szervezetet segítettek. Kiemelte még az óvoda- és templom felújítási és építési intézkedéseket.

Kitért külön a Szülőföldön magyarul oktatási-nevelési támogatás jelentőségére is, ennek tudja be azt, hogy 230 ezer külhoni gyerek magyar nyelvű oktatási intézményekben végzi tanulmányait. Ez a támogatás egyébként 100 000 forint, azaz kb. 1200–1300 lejnyi összeget jelent, amit egy évben egyszer igényelhetnek a jogosultak. A jogosultak száma pedig Erdélyben közel 145 ezer, ami az össztámogatottak több, mint 60 százalékát teszi ki.

A támogatást elfogadó szülők és egyetemisták gyakran megkapják az anyaországiaktól, hogy ezzel szavazataikat akarja megvásárolni a magyar kormánypárt, nevezetesen a Fidesz. Erről és arról, hogy ez az összeg tulajdonképpen mire is elég, ebben a cikkben kérdeztünk kolozsvári szülőket és egyetemistákat.

Semjén továbbá kiemelte a magyar állam és a külhoni magyar sajtó viszonyára vonatkozó hálózatszerű kapcsolat jelentőségét, elmondása szerint 200 újságíróval a határon túli médiumoktól rendszeres a kapcsolattartás. Ennek a kapcsolattartásnak egy ünnepelt mozzanata például az egy héttel ezelőtti IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozó Balatonalmádiban, ahol Rostás Szabolcsot, a Krónika főszerkesztőjét tüntették ki Kosztolányi-díjjal munkásságáért, amelyet „a magyar ügy példamutató médiaképviselete elismeréseként” ítéltek oda.

Nacsa Lőrinc, nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint „a magyar nemzet jövőjének alapja a béke megőrzése, a családok támogatása, a nemzeti egység erősítése és az identitás megóvása”. Kiemelte, hogy Románia kapcsán aggasztónak tartják a szélsőséges eszméket képviselő pártok térnyerését, a közhangulat romlását és az idegengyűlölet utcai atrocitásokba torkolló megnyilvánulásait az erdélyi magyarok által is lakott településein.

Ehhez képest, májusban, az elnökválasztás második fordulója előtt Orbán Viktor „teljes egyetértését” fejezte ki a szélsőséges eszméket képviselő párt elnökével, George Simionnal kapcsolatosan Tihanyban, amelytől utólag visszakozott, mondván az erdélyi magyarok ne működjenek együtt olyanokkal, akik a magyarság ellenségei.

Nacsa Lőrinc továbbá elmondta azt is, hogy szerinte a külhoni magyar közösségek megmaradásának feltétele az erős magyar érdekképviselet, ennek kapcsán pedig kiemelte az RMDSZ sikereit. Az államtitkár megdicsérte a párt szereplését a 2024. decemberi parlamenti, valamint az államelnöki választásokon, továbbá gratulált az RMDSZ kormányzati szerepvállalásához.

Az RMDSZ és a magyar kormánypárt ebben a hónapban már második alkalommal ad hangot kölcsönös szimpátiájának. Egy héttel ezelőtt, az RMDSZ kongresszusán, Kelemen Hunor, a párt elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt években a Szövetség mindig számíthatott a magyar kormánypárt támogatására. Orbán Viktor pedig a bukaresti stabilitás és a józan ész képviselőjeként, megbízható partnerként és „nemzetstratégiai tényezőként” jellemezte az RMDSZ-t, kihasználva az alkalmat, hogy hangot adjon a „józan ész” jelentőségének a 2026-os magyarországi választásokon is.

Kelemen egy Facebook-posztban az eseményre reagálva azt mondta: „Múltról és jövőről beszéltem a Magyar Állandó Értekezleten – de a lényeg röviden összefoglalható: mi, erdélyi magyarok a kihívások idején, kritikus időkben is államalkotó közösségként viselkedünk.” Hozzátette, ezekben az időkben az erdélyi magyar közösség nem szétesik, hanem összezár, ugyanis felismeri a közös célokat és erre építi a jövőt.

Az ülésen azonban nem csak az RMDSZ vett részt, mint az erdélyi magyarság képviselője, hanem az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) is jelen volt a találkozón. Zakariás Zoltán, a párt elnöke beszédében elmondta, a romániai magyar közösség nincs jó állapotban, amelyet többek között a gazdasági nehézségeknek és a pazarló kormányzásnak lehet betudni. Azonban biztosította a jelenlévőket, hogy pártjával, a saját szintjükön igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni a helyzet optimalizálásának érdekében: „Az Erdélyi Magyar Szövetség tisztségviselői végzik a dolgukat. Önkormányzati képviselőink, főleg ott, ahol ellenzékben vannak, próbálnak egy tisztább, átláthatóbb, a közösség felé nyitottabb működést biztosítani az önkormányzati testületekben”.

A találkozón továbbá Orbán Viktor visszautalt múlt heti erdélyi látogatására, pontosabban arra a pillanatra, amikor a kolozsvári Rhédey Caféban hangolódott nótázással a másnapi kongresszusra. A miniszterelnök a „Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem megyünk mi innen el, míg a gazda, házigazda furkósbottal ki nem ver. Ha nem tetszik a gazdának, hogy mi itten mulatunk, vigye el a házát innen, de mit itten maradunk” szövegű mulatódalt választotta megéneklésre, az erről megosztott videó pedig most már közel 5 millió megtekintésnél jár.

A történés és az ebből fakadó áthallások pedig nem kerülték el sem a román sajtó, sem a román politikusok figyelmét. A romániai közéletben a dalszöveg nacionalista felhangja nem maradt visszhang nélkül, több EP-képviselő is reagált, próbálván mérsékelni a közhangulatot, azonban egyes értesülések szerint ez volt az oka Nicușor Dan államfő távolmaradásának a másnapi kongresszusról.

Ehhez képest, Orbán Viktor a MÁÉRT ülésén nevetve mesélt az esetről:

„Milyen bonyolult a nemzetpolitika: Hunoréknál voltam a kongresszuson, az ember gyanútlanul elmegy egy kocsmába, ahol ott a cigány, elénekel két dalt és már baj van” – mondta.

Majd hozzátette, ahogy egy régi viccben a paraszt bácsi, ő is csak annyit tud erre mondani, hogy: gondolta a fene. „Ha valaki elénekli, hogy Nem, nem, nem, nem megyünk mi innen el, az hirtelen a nemzetpolitikában mást jelent, mintha ez Budapesten történt volna. Ha meg ráfejel azzal, hogy megjöttek a fehérvári huszárok, akkor pedig kész a baj”- részletezte a magyar miniszterelnök, annak a benyomását keltve, hogy eszébe se jutott a nacionalista áthallások lehetőségének problematikussága.