A világ legnagyobb ortodox katedrálisát szentelik fel október végén Bukarestben

141 évvel azután, hogy I. Károly román király törvényben rendelte el az építését és 15 évvel azután, hogy megkapta az építési engedélyt, felszenteléséhez közeledik a bukaresti ortodox katedrális, amely időközben nemcsak a világ legnagyobb ortodox temploma lett, hanem Románia egyik legmegosztóbb projektje is.

Nem véletlenül van egyeseknek déjà vu-érzésük: 2018-ban, Erdély és Románia egyesülésének centenáriumán már rendeztek egy nagyszabású felszentelési ceremóniát, a magyarországi lapok is írtak arról, hogy félkész székesegyház felavatásával ünneplik az évfordulót. Még meg is bírságolták 10 000 lejre a kivitelezőt, mert a több tízezer hívő beengedésével nem tartotta be a tűzvédelmi előírásokat a munkatelepen. Ahogy a katedrális hivatalos honlapján szerepel, akkor valójában az oltárt szentelték fel.

Az eleinte a Nemzet Megváltása Székesegyházként emlegetett, az utóbbi időben viszont az egyház kommunikációjában már Nemzeti Székesegyháznak nevezett épületegyüttes most sincs teljesen kész, de a belső térből nemrég már állványzat nélküli felvételeket tettek közzé. Október 26-án pedig már nem csak a kiemelt meghívottak, hanem kb. 3 ezer hívő is a székesegyház belső teréből követheti a Román Ortodox Egyház patriarchátussá nyilvánításának 100. évfordulójára időzített ünnepi szertartást. A hírek szerint egyébként összesen kb. 300 ezer embert várnak erre az alkalomra, nagy részük képernyőkön követheti majd az eseményt.

Azt, hogy a többi ortodox többségű ország fővárosához hasonlóan Bukarestnek is épüljön reprezentatív nemzeti katedrálisa, még Miron Cristea, az első román ortodox pátriárka kezdeményezte, I. Károly román király támogatását kérve. A terv az államszocializmus évei alatt nyilván fiókban pihent, de a rendszerváltás után, 1995-ben ismét felvetette Teoctist akkori román pátriárka. Akkoriban országszerte újraindultak a katedrálisépítések, Bukarestben pedig ez különösen indokoltnak tűnt amiatt, hogy a Ceaușescu-diktatúra alatt több ortodox templom áldozatul esett a városrendezésnek.

Az építést már a jelenlegi, rendkívül sikeres egyházmenedzsernek bizonyuló Dániel pátriárka vezényelte le, akinek az arcképét bele is öntötték a székesegyház harangjaiba.

A Nemzeti Székesegyház történetesen a Ceaușescu-rezsim grandomániájának jelképével, a Nép Házával (a román parlament épületével) épp szemben épült fel, és természetesen magasabbra tervezték nála. De minden szempontból túlszárnyalja a többi ortodox templomot is: ez a leghosszabb (126 m), a legmagasabb (127 m), a legnagyobb térfogatú (323.000 m³) és a legnagyobb felületű (7.200 m²) is a Wikipedia összehasonlítása szerint.

Folytathatjuk a monumentalitásra utaló részleteket: 8 lift van benne, több föld alatti szintje van, a -16. szinten négy atombiztos menedékhelyet alakítottak ki, ezek egyenként 150 ember befogadására képesek. A legnagyobb toronyra 2025 tavaszán került fel a kereszt, ami külön mérnöki kihívás volt: a 7 tonnás darabot egy speciális daru segítségével helyezték el. A 23,8 m széles és 17,1 m magas ikonosztáz rekordméretű az ortodox világban, ezt még a Világrekordok Akadémiája is elismerte. A székesegyházban egyébként 17 800 négyzetméternyi mozaikkal kirakott felület lesz, az ezen dolgozó műhelynek külön honlapja van, újabb felület, ahol anyagilag is lehet támogatni a projektet.

A grandiózus építkezés megosztja a romániai közvéleményt. Az egyik leggyakoribb kritika, hogy az erre költött eurómillióknak nagyon sok más területen lett volna helye. Összehasonlításképpen: Bukarestben a székesegyház eddig becsült költségeinek kb. negyedéből felhúztak egy komplett gyermekkórházat.

Bár 2010-ben még arról volt szó, hogy a székesegyház nem közpénzből, hanem a hívek adományaiból és saját forrásokból épül, a kormányok időről időre juttattak pénzt az építkezésre, ahogy a helyi és megyei önkormányzatok is. Ezt a lehetőséget egyébként 2007-ben törvénybe is foglalták.

Az oltár felszentelésekor, 2018-ban a romániai egyházi visszaéléseket feltáró portál, a Să fie lumină azt írta, a Román Patriarchátus egy évtized alatt, négy különböző kormány segítségével sikeresen átszervezte a székesegyház építésének finanszírozását az állami költségvetésbe. Számításuk szerint 40 millió eurónyi közpénznek nyoma veszett az egyház statisztikáiban.

A Recorder 2021-es oknyomozó riportja szerint a telek értékével együtt csak 2018-ig, az első felszentelési ünnepségig legalább 300 millió eurót költött a román állam közpénzből az épületkomplexumra, emellett pedig a hívektől közvetlenül is érkeztek adományok. A közpénzzel és az adományokkal azonban az egyház nem számolt el átláthatóan, írta a Recorder. Az oknyomozó riport szerint különösen a 2018 utáni belsőépítészeti és díszítési munkálatok során részesített előnyben a Dániel pátriárka vezette egyház hozzá közel álló kivitelezőket, anélkül, hogy túl sokat számolta volna a pénzt. Az egyik ilyen szereplő a Recorder riportja szerint Adriean Videanu volt bukaresti polgármester, miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, aki politikusként döntött a székesegyházhoz kerülő közpénzekről, majd építőanyagokat forgalmazó vállalkozóként zsebre tette az összeget.

A politikai pártok támogatási hajlandósága ugyanakkor az egyház választópolgárokra gyakorolt jelentős hatásával függ össze és azzal is, hogy a 2024-es parlamenti választásokra készülve a kormánypártok el akarták érni, hogy az ortodox egyház ne a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) támogassa, mutatott rá az Europa Liberă cikke.

Arról, hogy a 11 hektáros telken túl az állam mivel járult hozzá a projekthez, az egyház nem fogalmaz túl pontosan. Márciusban a Hotnews kérdésére azt közölték, hogy 2010 óta 270 millió euróba kerültek a munkálatok, és a költségvetés kb. tíz százalékát saját forrásból fedezték, így a Hotnews arra következtetett, hogy a fennmaradó kb. 200 millió euró közpénz volt.

Míg sokan régóta várják, hogy reprezentatív, messze földön híres katedrálisa legyen Bukarestnek, az évek során frappáns és emlékezetes állásfoglalások is születtek a projekt ellen. 2016-ban virálissá vált az a videoklip, amelyben a Taxi együttes több más közismert előadóval együtt Az alázatról (Despre smerenie) című dalban arról énekelt, hogy Isten nem a hatalmas székesegyházban, hanem egy apró fatemplomban lakozik. Emlékezetes epizód volt az is, amikor egy felhasználó a Nemzet Butításának Katedrálisaként jelölte meg az épületet Google Maps-en, amit az Országos Diszkriminációellenes Tanács az ortodox közösségre nézve megalázó tettnek értékelt, és 10 000 lejre bírságolta a Google Romániát amiatt, hogy nem tett semmit.