7 milliárd eurós védelmi beruházás: Románia saját harckocsikat gyártana amerikai partnerekkel

Románia újabb hatalmas védelmi beszerzésekre készül, amik nemcsak az ország haderejét alakítják át alapjaiban, hanem az itthoni hadiipar jövőjét is jelentősen meghatározhatják.

A Hotnews írt arról, hogy a román hadügyminisztérium nemrég két újabb katonai programhoz kért jóváhagyást a parlamenttől, összesen több mint 7 milliárd euró értékben. A két program szorosan összefügg, de külön kezelendő: az egyik a már megkezdett Abrams harckocsiprogram kiegészítő fegyverzet- és szimulátorbeszerzése, a másik pedig egy új, nagyságrendekkel nagyobb volumenű terv, amely szerint 216 új harckocsit és 76 kísérőjárművet gyártanának le – részben vagy egészben – Romániában.

A második, nagyobb volumenű program becsült értéke 6,5 milliárd euró, és különösen érdekes része, hogy a haditechnikai eszközök gyártásának jelentős része Romániában történne. Nem egyszerű beszerzésről van szó, hanem technológiai és ipari együttműködésről, amivel az ország hosszú távon megerősítené saját hadiiparát. Olyan részfeladatokat is áthelyeznének Romániába, mint a harckocsik páncélzatának megmunkálása, a tűzvezető rendszerek integrálása, vagy a vezérlőszoftverek fejlesztése, amelyeknél román cégek birtokolnák a forráskódot is. Itt már arról van szó, hogy Románia egyfajta regionális termelési központtá válna, ami nemcsak saját haderőjét látja el, de potenciálisan más NATO-tagállamok számára is készülhetnek itt olyan alkatrészek, amikre szükség lesz.

Az Abrams-harckocsik nagy projektje már fut

A mostani tervek szervesen kapcsolódnak egy nagyobb kerettervnek az első fázisához: az Abrams M1A2 SEP v3 típusú amerikai harckocsik beszerzési programja 2023-ban kezdődött el. 54 darab ilyen tankot vesz Románia az amerikai hadsereg meglévő készletéből, valamint 12 kiegészítő járművet (például aknamentesítők és hídfektetők), nagyjából 1 milliárd euró értékben. Ezt egészítené ki most egy újabb, körülbelül 500 millió eurós csomag lőszerrel, szimulátorokkal és egyéb felszerelésekkel, hogy a harckocsi zászlóalj teljesen hadra fogható legyen.

A hadügyminisztérium nem közölte, hogy a következő, Romániában gyártandó 216 harckocsi is amerikai Abrams típusú lesz-e, vagy esetleg egy másik gyártó (pl. german Leopard, francia Leclerc, vagy izraeli Merkava) terméke. Az viszont biztos, hogy a program célja nem csak a technológiai transzfer, hanem egy olyan ipari kapacitás kiépítése is, amely békeidőben és háború idején is képes karbantartani és javítani ezeket a rendszereket belföldön.

A májusban bejelentett amerikai-román megállapodás másik fontos pillére a lőszertermelés felfuttatása. A román gazdasági minisztérium amerikai partnerekkel (például a General Dynamics-szel) közösen tervezi a NATO-szabványú 120 mm-es és 155 mm-es lőszerek gyártását, amelyeket Abrams tankokhoz és más tüzérségi rendszerekhez használnak.

A finanszírozás sem a levegőből jön: a projekt részben abból az amerikai katonai hitelcsomagból valósul meg, amit Románia 2024 szeptemberében kapott a washingtoni külügyminisztériumtól. A 920 millió dolláros kölcsönből 700 millió a hadügyé, 220 millió pedig a gazdasági minisztériumé – ez utóbbit főként a ROMARM állami hadiipari holding beruházásaira fordítják.

Mit jelent ez a háborús és geopolitikai helyzet fényében?

Bár a projekt első részei már a Biden-kormány idején elindultak, az utóbbi hónapokban új lendületet kaptak. Ez nem véletlen. A NATO-tagállamok ugyanis a 2025-ös hágai csúcson elfogadták: 2035-ig fokozatosan GDP-arányosan 5 százalékra emelik védelmi kiadásaikat – jelentős részben az új Trump-adminisztráció nyomására. A jelenlegi 2 százalékos célhoz képest ez radikális ugrás, amelyet nem lehet megvalósítani a meglévő költségvetési keretek átcsoportosítása nélkül.

A NATO új célértéke szerint az évi 5 százalékból legalább 3,5 százalékot kell közvetlenül a fegyveres védelemre (harckocsik, katonai állomány, lőszer, infrastruktúra) költeni, míg 1,5 százalék jut kibervédelemre, logisztikára, és ellátási rendszerek fejlesztésére. Ez minden tagállamra vonatkozó kötelezettség, amit 2035-ig kell elérni, de a gyakorlatban sok ország már most kénytelen hozzáfogni.

A Bruegel agytröszt elemzői szerint ez a cél számos tagállamban politikailag nehezen eladható, mivel vagy az oktatás és egészségügy rovására történik, vagy hitelfelvétellel jár – mindkettő hosszú távon fenntarthatatlan. Már most is vannak országok (például Szlovénia vagy Spanyolország), ahol politikai ellenállásba ütközött a növekvő katonai költekezés, mások (pl. Olaszország) költségvetési trükközéssel próbálják kezelni a helyzetet. Románia viszont alkalmazkodik: megerősítette, hogy vállalja az 5 százalékos célkitűzést, és már folyamatban is van ez a beruházási csomag, ami épp ebbe a logikába illeszkedik.

Katonai gyártás mellett emberállományban is gondolkodnak

A haditechnikai fejlesztések mellett a román vezetés a hadsereg létszámának bővítésére is új eszközökkel próbál reagálni. A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) épp most bólintott rá arra a törvénytervezetre, amely újraindítaná az önkéntes katonai szolgálatot: négy hónapos kiképzésért a jelentkezők havi juttatásban és több mint 5000 eurós bónuszban részesülnének.

A 18–35 év közötti fiatalokat célzó program célja, hogy a jelenlegi 70 ezer fős hivatásos és 40 ezer fős tartalékos állományt érdemben növelje, különös tekintettel a fiatalabb generációkra. A hadsereg vezetése szerint a háborús tartalék jelentős része ma már idősebbekből áll, és a kiképzett, gyorsan mozgósítható fiatal tartalékosok számának növelése elengedhetetlen. A programot már 2024-ben is tervezték, de csak most kezd igazán testet ölteni – szintén az ukrajnai háború és az új NATO-koncepció hatására.