Amerikai befektetők panaszkodnak: a korrupció még mindig komoly gond Romániában

Románia korrupcióval, bürokráciával és leállt reformokkal néz szembe – ezt nem hazai politikai ellenfelek állítják, hanem az Egyesült Államok külügyminisztériuma. A friss, 2025-ös országjelentésében nagyon kritikusan ír arról, hogy az amerikai befektetőknek fel kell készülniük arra, hogy a korrupció továbbra is széles körben jelen van, főleg az állami intézményekben és az üzleti szférában. A dokumentum külön kiemeli, hogy 2022 óta majdnem 10 ezer büntetőügyet zártak le elévülés miatt, többek közt korrupciós ügyeket is.

A jelentés amúgy egy útmutató az üzletemberek számára, ami azt hivatott bemutatni, hogy milyen lehetőségek és kockázatok várják az amerikai cégeket Romániában. A pozitívumokat is elismeri: az ország EU- és NATO-tagsága, a jó földrajzi elhelyezkedés, a képzett és viszonylag olcsó munkaerő – ezek mind vonzó tényezők lehetnek.

Románia gazdasága az elmúlt három évtizedben erősen nőtt – igaz, egyenetlenül. A középtávú növekedés főleg attól függ, hogy az ország képes-e hatékonyan felhasználni az uniós pénzeket, beleértve a PNRR-t, azaz a Helyreállítási Alapot is.

A legnagyobb problémák között továbbra is ott van a korrupció – és nem csak valami általános panaszról van szó. Az amerikai befektetők konkrétan a vámosokat, az önkormányzati tisztviselőket és az adóhatóságokat említik meg problémás szereplőként.

Az Európai Bizottság 2024-es Eurobarométer-felmérése alapján a romániai üzletemberek 94%-a úgy látja, hogy a korrupcióval szinte lehetetlen megbirkózni, mert jóval az EU-s átlag (64%) fölött van. A vállalkozók több mint fele szerint a közalkalmazottak gyakran előnyben részesítik a családtagjaikat vagy barátaikat.

• A legnagyobb kihívások a vállalkozások számára:
• Folyton változó jogszabályok és szabályozások (93%)
• Magas adók (85%)
• Bonyolult adminisztráció (82%)
• Korrupció (71%)

A jelentés szerint a büntetőjogi elévülési szabályok jelentős problémákat okoztak az igazságszolgáltatásban. A legfelsőbb bíróság egy 2022-es döntése alapján több ezer ügyet kellett lezárni anélkül, hogy bíróság elé került volna, mivel közben lejárt az elévülési idő – és ezt a törvény visszamenőleg is alkalmazni kellett. Így fordulhatott elő, hogy még olyan ismert esetek is „elszálltak”, mint például Elena Udrea volt miniszter ügyeinek egy része.

Kiszámíthatatlan szabályok, lassú hivatalok: a rendszer a saját működésébe fullad bele

A befektetők számára nemcsak a korrupció vagy az elhúzódó perek jelentenek kockázatot Romániában, hanem az is, hogy sosem lehet tudni, mikor és hogyan változnak a szabályok. A jelentés szerint a gazdasági környezet jogilag instabil és bürokratikusan nehézkes – ez a kettő együtt pedig sokszor már önmagában elég ahhoz, hogy egy beruházástól elálljanak.

A román jogszabályok gyakran módosulnak egyik napról a másikra, különösen az adózás és az energiaipar területén. A kormány sokszor előzetes egyeztetés és hatástanulmány nélkül hoz döntéseket, még akkor is, ha azok egész ágazatokat érintenek. A jelentés példaként említi a 2024-es új ipari különadót, amit gyorsított eljárásban fogadtak el, az érintett cégek teljes meglepetésére.

Mindeközben a hivatalos ügyintézés gyakran lassú és bonyolult. Egy új cég bejegyzése, egy telephely engedélyeztetése, vagy akár egy közműcsatlakozás is hónapokat csúszhat, mert a folyamatok még mindig túlságosan papíralapúak, és a digitális rendszerek nem működnek megbízhatóan.

A jelentés szerint:

• az engedélyezési eljárások bonyolultak és időigényesek,
• az adminisztráció leterhelt és alulfinanszírozott,
• és a szabályértelmezés hivatalonként eltérhet, ami még kiszámíthatatlanabbá teszi az egészet.

Ez a fajta környezet elriasztja a befektetőket, különösen azokat, akik stabil, hosszú távon tervezhető rendszert keresnek.

Az igazságszolgáltatás még mindig lassú és elavult

Hiába telt el több mint három évtized a rendszerváltás óta, a romániai igazságszolgáltatás még mindig nem tud kiszabadulni a múltból. Az amerikai külügyminisztérium szerint a bírósági rendszer túl lassú, túl bürokratikus, és technológiailag elmaradott – ez pedig nemcsak a polgároknak, hanem a befektetőknek is komoly kockázat.

A legtöbb bíróság még mindig papíralapú eljárásokat használ, és bár a világjárvány alatt történt némi digitalizáció, az áttörés elmaradt. Az eljárások sokszor évekkel elhúzódnak, ami lehetetlenné teszi az érdemi jogérvényesítést, főleg gazdasági ügyekben.

A legfontosabb számok, amiket kiemelnek a jelentésben:

• 2022 és 2025 között 9.635 korrupciós ügyet zártak le elévülés miatt, pusztán azért, mert nem sikerült időben ítéletet hozni;
• 2024-ben Románia 62 pert veszített el az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) – ezek többsége az eljárások túlzott elhúzódása miatt történt;
• ugyanebben az évben 137 új román ügyet vittek Strasbourgba, amivel az ország az egyik leggyakrabban panaszolt EU-tagállam lett.

A jelentés szerint a lassúságot tetézi, hogy a jogértelmezés gyakran kiszámíthatatlan, és még ha egy bírósági ítélet megszületik is, az érvényesítése sokszor akadályokba ütközik – különösen, ha az alperes maga az állam vagy valamelyik állami intézmény.

Összességében a dokumentum azt állítja: a román igazságszolgáltatás nem tudja garantálni a jogbiztonságot, ami kulcsfontosságú lenne egy megbízható befektetési környezethez

2024-ben Románia 62 pert veszített el az Emberi Jogok Európai Bíróságán, legtöbbször azért, mert az eljárások túl sokáig tartottak.

A jelentés kitér az adóhatóság (ANAF) szerepére is: elvileg az a dolga, hogy beszedje az adókat és visszaszorítsa az adócsalást, de a gyakorlatban még mindig nem működik hatékonyan. Bár létezik törvényi keret a vagyonelkobzásra, a rendszer nem működik teljeskörűen.

A civil szervezetek – főleg azok, amelyek korrupcióellenes munkát végeznek – sem kapnak külön védelmet, hiába tagja Románia a délkelet-európai rendészeti együttműködésnek (SELEC).

Állami cégek: reformok papíron, politikai befolyás a gyakorlatban

A korrupció mellett a román gazdasági környezet másik gyenge pontja az állami tulajdonú vállalatok helyzete. Az amerikai jelentés szerint ez a terület továbbra is erősen átpolitizált, a reformok pedig leginkább csak „papíron” léteznek.

Habár a kormány 2023-ban létrehozta az AMEPIP nevű hatóságot, amely az állami cégek teljesítményét és irányítását hivatott felügyelni, a gyakorlatban alig történt változás. A jelentés szerint:

• az ideiglenes kinevezések rendszere tovább él – ezzel megkerülik a versenyalapú vezetői kiválasztást;
• a vállalatvezetők politikai lojalitása sokszor fontosabb, mint a szakmai alkalmasság;
• és a jól működő állami cégek nyereségét rendszeresen bevonják a költségvetés lyukainak betömésére, ahelyett hogy fejlesztésekre vagy modernizációra fordítanák.

A privatizációs folyamat is gyakorlatilag leállt. 2024-ben egyetlen állami vállalatot sem vittek tőzsdére, annak ellenére, hogy 2023-ban a Hidroelectrica részleges tőzsdei bevezetése (IPO) sikeres volt, és nemzetközi érdeklődést is kiváltott. A jelentés megjegyzi: a befektetők ezt jelzésként értelmezik arról, hogy Románia nem igazán elkötelezett a gazdasági reformok mélyítése mellett.

Ez a jelentés az egyik legrészletesebb és legkritikusabb külföldi értékelés azóta, hogy az Európai Bizottság 2022-ben megszüntette Romániával szemben az ún. MCV-t, vagyis az igazságügyi reformokat és a korrupcióellenes intézkedéseket figyelő külön mechanizmust.