Késve jelentették a kórházi fertőzést, hat csecsemő meghalt, vizsgálják a iași-i gyermekkórház intenzív osztályát

A iași-i „Sf. Maria” gyermekkórház intenzív terápiás osztályán az elmúlt hetekben kilenc csecsemő kapta el ugyanazt a kórházi fertőzést – a Serratia marcescens nevű, kórházi környezetben terjedő, súlyos szövődményeket okozó baktériumot. Közülük hat meghalt. A halálesetek után a román egészségügyi minisztérium válságstábot állított fel, bezárták az osztályt, és több hatóság is nyomozást indított. Miközben a közvéleményt mélyen megrázta az eset, egyre több részlet utal arra, hogy a kórház napokkal később jelentette a fertőzéseket a törvényben előírt határidőknél, és az alapvető járványügyi protokollokat sem tartotta be.

Az Europa Libera foglalta össze részletesen a történetet, a portál szerint a román egészségügyi minisztérium azt állítja, hogy az első hivatalosan azonosított fertőzés szeptember 13-án történt, és a kórház ezt csak hat nappal később, szeptember 19-én jelentette a megyei közegészségügyi igazgatóságnak (DSP), amikorra már négy gyermek volt fertőzött. A kórház vezetése viszont ezzel szemben azt állítja, hogy már szeptember 7-én észlelték az első fertőzött beteget, és csak akkor jelentették a gócot, amikor három gyermeknél már igazolták a baktérium jelenlétét.

Vagyis míg a minisztériumi idővonal szerint hat nap telt el a fertőzés és a bejelentés között, a kórházi állítás alapján akár 12 napos késlekedés is lehetett – attól függően, hogy mit tekintünk a fertőzéshullám kezdetének. Az egészségügyi tárca szerint nemcsak a jelentés késett, hanem már a fertőzés első jeleinél is súlyos mulasztás történt: nem történt meg a betegek elkülönítése, nem korlátozták a forgalmat az osztályon, és nem figyelmeztették a személyzetet arra, hogy szigorítsák az óvintézkedéseket és tartsák be maradéktalanul a megelőzési protokollokat.

Az intenzív osztály működését időközben felfüggesztették, a személyzetet felkészítették a helyzetre, az orvosi dokumentációt és a fertőzési láncot a közegészségügy és az egészségügyi minisztérium ellenőrei vizsgálják. A szaktárca vezetője, Alexandru Rogobete bejelentette: ha bebizonyosodik, hogy a kórház vezetői felelősek a késlekedésért, vagy eltitkolták a valós adatokat, akkor nemcsak pénzbírság lesz a büntetés, hanem fejek is fognak hullni. „Ha valaki megsértette a jelentési kötelezettségét, ha nem tartotta be a protokollokat, azt el fogjuk távolítani a pozíciójából” – jelentette ki a miniszter.

A DSP több bírságot már ki is szabott: az osztály epidemiológusa 10 ezer lejes büntetést kapott a kórházi fertőzések kontrolljának elmulasztása miatt, egy intenzív terápiás szakorvost szintén 10 ezer lejre bírságoltak a szakmai eljárások megszegéséért, és a kórházat mint intézményt 50 ezer lejes szankcióval sújtották. A rendőrség is hivatalból vizsgálatot indított, a nyomozást az illetékes ügyészség felügyeli.

A fertőzésért felelős Serratia marcescens egy gram-negatív, opportunista baktérium, amely gyakran jelen van kórházi környezetben, különösen intenzív osztályokon. Leginkább azoknál a betegeknél jelent valódi veszélyt, akiknek legyengült az immunrendszere, vagy hosszú ideje vannak kitéve invazív kezeléseknek, például lélegeztetésnek, katéterezésnek, infúziós terápiának. A baktérium képes megtelepedni a légutakban, a húgyutakban, sebekben, és súlyos, akár halálos fertőzést is okozhat, különösen újszülöttek és csecsemők esetében. Kórházi járványokat gyakran a fertőzött eszközök, nedves felületek, rosszul fertőtlenített kézmosók, vagy nem megfelelően tárolt eszközök idézik elő.

A kórház vezetője, dr. Cătălina Ionescu szerint minden fertőzött gyermek „immunhiányos állapotban” volt, és közülük többen két-három hónapja feküdtek már az intézményben, komplex kezelések és műtétek után. A halál közvetlen oka ugyan még nem tisztázott minden esetben, de az már most biztos, hogy a gyermekek a fertőzés következtében veszítették el az esélyüket a gyógyulásra. A halálozások és a fertőzések közti ok-okozati kapcsolatot törvényszéki orvosok vizsgálják, és csak ők dönthetik el hivatalosan, hogy a baktérium okozta-e közvetlenül a halálukat.

Az eset következményei nem érnek véget a kórház falain belül. A „Sf. Maria” Moldva egyetlen gyermekkórháza, amely súlyos állapotú betegeket képes ellátni intenzív terápiás szinten, így bezárása régiós egészségügyi válsághelyzetet teremtett. A DSP Iași már hivatalosan is értesítette Suceava, Botoșani, Neamț, Bacău és Vaslui megyék kórházait, hogy ne küldjenek több súlyos állapotú gyermeket Iași-ba, és keressenek alternatív ellátási helyeket. A gyermekek sürgősségi áthelyezéséről most a Központi Operatív Vészhelyzeti Szolgálat dönt, amely az országos kórházi kapacitások alapján osztja le a betegeket a különböző kórházakhoz.

Ez viszont gyakorlati szinten is komoly problémát jelent: a moldvai megyékben jelenleg nincs másik olyan kórház, amely teljes körű gyermekintenzív-ellátást biztosítani tudna. Vagyis az újonnan jelentkező, kritikus állapotú gyermekek ellátása időigényesebbé, bizonytalanabbá, sok esetben akár lehetetlenné is válhat, miközben az idő ezeknél a betegeknél kritikus tényező.

Bár a „Sf. Maria” kórházat 2019 és 2023 között több mint 130 millió lejből modernizálták, és új berendezéseket, osztályokat kapott, az elmúlt öt évben így is közel 1.200 nosocomiális fertőzést jelentettek az intézményből. Ez az adat önmagában is súlyos problémát jelez, de országos szinten sem jobb a helyzet: 2020 és 2024 között Romániában összesen 165.548 kórházi fertőzést jegyeztek fel, és ezek közül 649 beteg esetében igazolták, hogy a fertőzés okozta a halálát. A valós szám vélhetően jóval magasabb, mert sok esetet nem jelentenek, vagy nem vizsgálnak ki megfelelően, írja az Europa Libera.

A iași-i tragédia egy újabb eset abban a láncolatban, ami évek óta jelzi, hogy komoly, rendszerszintű problémák vannak a román egészségüggyel. A kórházi fertőzések jelentésének késlekedése, a protokollok figyelmen kívül hagyása és az átláthatóság hiánya nem most okoz először ilyen szintű drámát. Országos vizsgálatok során 2023-ban 333 kórházat ellenőriztek, s több tízezer kórházi fertőzést fedeztek fel – a minisztérium részben titokban tartott adatai alapján, amiket a Context portál igényelt ki, és tárt a nyilvánosság elé. Eszerint:

• a romániai intenzív osztályokon történő fertőzések száma meghaladta a 8.400-at, ami az összes nosocomiális fertőzés 25%-át teszi ki,
• a kórházak 17%-a nem tünteti fel a fertőzést a zárójelentésben, és minden negyedik kórház nem teszteli rutinszerűen az intenzív osztályos betegeit,
• a fővárosban négy kórház (köztük Malaxa és Foișor) csak egy-egy fertőzést jelentett, miközben mások – például a Floreasca és a Bagdasar Arseni – több százat,
• a Teleorman és Krassó-Szörény megyékben két kórház működését felfüggesztették, miután a steril vízből, illetve műtőkből baktériumokat mutattak ki,
• és miközben a közszféra 1,21%-os fertőzési rátát jelentett, a magánkórházak csupán 0,04%-ot – ami szakértők szerint inkább az aluljelentés következménye, mint a jobb higiéniai körülményeké.

Ahogy az egyik szakértő fogalmazott: a kórházak, amelyek többet jelentenek, nem rosszabbak, hanem felelősségteljesebbek. Ahol alig jelentettek fertőzéseket, ott nem feltétlenül jobb az ellátás – lehet, hogy csak jobban takargatják a problémát.