Ha teljesítenie kell a szigorúbb klímacélokat, akkor Románia uniós pénzt kér az atomenergiára

Az Európai Unió azt javasolja, hogy 2040-ig 90 százalékkal csökkentsék a tagállamok a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Románia szerint ez nagyon nehéz feladat lesz, és csak akkor vállalható, ha uniós támogatást kap az atomenergia fejlesztésére – közölte a Profit.ro.

Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár az uniós miniszterek koppenhágai találkozóján arról beszélt: Bukarest támogatja a klímavédelmi törekvéseket, de közben figyelembe kell venni az energiaárakat és az ipar versenyképességét is. „Egyensúlyt kell találni a szén-dioxid-csökkentés, a megfizethető energia és az ipar működőképessége között” – fogalmazott.

Románia jelenleg három nagy lábon áll az energiatermelésben: a még működő széntüzelésű erőművek, a földgáz és az atomenergia mellett egyre több a nap- és szélenergia is. A kormány öt évvel kitolná a lignit-erőművek bezárását, miközben Cernavodán két új reaktor építését, valamint egy kis moduláris atomerőmű telepítését tervezi. Már most zajlik az 1-es blokk felújításának előkészítése, 540 millió eurós hitelből.

Bukarest ezért azt kéri az EU-tól, hogy a közös alapokból – például a Modernizációs Alapból – vissza nem térítendő támogatást is lehessen kapni nukleáris beruházásokra. Bușoi a dán fővárosban átadta Bogdan Ivan energiaügyi miniszter levelét, amelyben Románia hivatalosan is kéri, hogy a cernavodai reaktor felújítását részben uniós pénzből fedezhessék.

A 2040-es kibocsátáscsökkentési célról szeptember 18-án szavaznak az uniós környezetvédelmi miniszterek. Néhány tagállam, például Franciaország, viszont azt szeretné, ha a döntést az állam- és kormányfők hozzák meg, ahol egyhangú megállapodásra van szükség.