Moldovában elindult a parlamenti választási kampány, a tét az EU-csatlakozás vagy az orosz befolyás

Elindult a parlamenti választási kampány a Moldovai Köztársaságban: szeptember 28-án az ország új törvényhozást választ. A versenyben 13 párt, 4 politikai blokk és 4 független jelölt indul, közülük többen már az első napon bemutatták programjukat – írja a Europa Liberă.

A kampány szeptember 26-ig tart, és szigorúbb szabályok érvényesek, mint korábban: tiltott például a közpénzből finanszírozott beruházásokkal való kampányolás vagy a koncertek, nagyszabású rendezvények politikai célú felhasználása.

Az indulók között a legismertebbek mellett olyan formációk is megjelentek, amelyek indulása körül viták alakultak ki. A Nagy Moldova Párt (Partidul Moldova Mare – PMM) például, amelynek vezetője, Victoria Furtună az Európai Unió szankciós listáján szerepel, eredetileg nem kapta meg a választási bizottság engedélyét. A párt azonban bíróságra vitte az ügyet, és a fellebbviteli bíróság részben nekik adott igazat, így az indulásuk egyelőre nyitott kérdés, a végső szót a legfelsőbb bíróság mondja ki. Rajtuk kívül több más elutasított párt is jogi úton próbálja megszerezni az indulás jogát.

A kampány kezdete alkalmat adott Maia Sandu államfőnek is, hogy megszólítsa a választókat. Az elnök arra figyelmeztetett, hogy a választás tétje túlmutat a belpolitikán: Moldovában tavaly népszavazással és alkotmánymódosítással rögzítették az ország stratégiai célját, az Európai Unióhoz való csatlakozást. Sandu szerint a polgároknak és a politikai szereplőknek is felelősen kell viselkedniük, mert a következő parlament összetétele határozza meg, hogy ez a folyamat folytatódik-e vagy megtorpan. A köztársasági elnök arra kérte a választókat, jelentsék a korrupciós eseteket, a választási csalásokat és minden gyanús befolyásolási kísérletet, mert – mint fogalmazott – Moldovát tisztességtelen, destabilizáló akciók érik.

A moldovai politikai életben különösen érzékeny kérdés az orosz befolyás és a dezinformáció. A korábbi választások és a 2024-es EU-csatlakozásról szóló referendum során is dokumentálták az orosz propagandát, illetve pénzügyi és információs beavatkozási kísérleteket. A társadalomban ezért valós félelem él: ha oroszbarát többség kerülne a parlamentbe, az nemcsak az EU-hoz vezető utat veszélyeztetné, hanem biztonsági kockázatot is jelentene, különösen a szakadár Dnyeszter-menti terület miatt. Igor Grosu, a Cselekvés és Szolidaritás Párt (Partidul Acțiune și Solidaritate – PAS) elnöke és a parlament házelnöke arra figyelmeztetett, hogy egy oroszbarát parlamenti többség „szünetre tenné” az EU-csatlakozási folyamatot, és kiszolgáltatná az országot a Kreml érdekeinek.

A választási mezőny sokszínű: már az első napon rajthoz állt több politikai blokk is, köztük az „Alternatíva” választási blokk, amelyben Ion Ceban chișinăui főpolgármester mozgalma, az egykori kormányfő Ion Chicu pártja és Alexandr Stoianoglo volt főügyész csapata egyesült. Elindult a szocialisták és kommunisták által létrehozott „Hazafias” blokk is, amely olcsóbb gázárat, agrártámogatást és a pénzügyi rendszer reformját ígéri, egyik vezetője, Irina Vlah kanadai szankció alatt áll. A Moldovai Nemzeti Párt pedig az egyesülést Romániával és a visszafordíthatatlan európai integrációt hirdette meg programjában. Emellett több független jelölt, köztük Olesea Stamate volt igazságügyi miniszter és Andrei Năstase egykori belügyminiszter is versenybe száll.

A kampányt a civil társadalom is árgus szemmel figyeli. A Promo-LEX választási megfigyelő missziója már a rajtnapon jelezte: számos esetben tapasztalták állami erőforrások kampánycélú használatát, és több mint 200 gyűlöletbeszéd-esetet regisztráltak, főként a legnagyobb pártok és blokkok körében.