Iliescu öröksége nem múlik el magától, Romániának szembe kell néznie saját múltjával
A régi titkosszolgálati reflexek élnek és virulnak Romániában, az orosz propaganda pedig szinte már hátradőlhet, nem kell semmit kitalálnia, csak rámutat arra, ami amúgy is megtörténik, vélik azok a szakértők, akik szerint az ország titkosszolgálati rendszerének gyökerében kellene megújulnia. Az elmúlt választási év világított rá arra, hogy az országban egy teljes generáció csúszik bele abba, hogy már nem tud különbséget tenni a posztkommunista rendszer, a szélsőjobb és az állam narratívái között. Persze, az sem biztos, hogy elég lesz egy új intézmény, vagy egy új stratégia. Lehet, hogy új politikai kultúra kell. Kérdés, maradt-e rá idő.
Románia védtelen az orosz hibrid invázióval szemben, mert hiányzik egy tiszta doktrína, egy világos stratégia és az intézményes felkészültség. Az Iliescu-korszak diktatúrából átmenekített titkosszolgálati modellje elfáradt, és sürgős, 9/11-szerű átalakításra van szükség. A magukat rendszerellenesnek mondó szélsőségesek valójában nem elutasítják, hanem radikalizálják az Iliescu-modellt. Ezekről is beszélt a Spotmedia.ro-nak Corneliu Bjola diplomácia-szakértő.
Ha a jelenlegi titkosszolgálati rendszer sürgős átalakítása elmarad, Nicușor Dan elnöksége is olyan véget érhet, mint a Klaus Iohannisé: egy megriadt elnök, aki egy megtépázott, orosz hibrid támadás sújtotta országot hagy maga után, mondja a portálnak Bjola. Mert nem az kérdés, hogy lesz-e újabb orosz hibrid támadás, hanem az, hogy mikor.
A szakértő szerint Romániának az amerikai, 2001. szeptember 11-én történt terrortámadás utáni titkosszolgálati újraszervezésekhez hasonló változásokon kellene átmennie. Akkor az USA két éves mandátummal vizsgálóbizottságot hozott létre, kezdetben Henry Kissinger vezetésével, hogy azonosítsa a biztonsági rendszer sebezhetőségeit, felelősségeket állapítson meg, és radikálisan átalakítsa a hírszerzést, írja a portál.
Most Romániában is egy hasonló folyamatra volna szükség. A szakértő szerint nem is csak a 2024-es novemberi választásokra vonatkozóan kellene vizsgálódni, hanem az elmúlt évtizedben Oroszország által Románia ellen folytatott teljes hibrid hadviselést kellene átfogóan elemezni. Emlékeztet, Románia a COVID-válság idején is kudarcot vallott, és Iohannis elnök ennek ellenére nem a felelősséget vizsgálta, hanem a titkosszolgálati felelősöket tüntette ki.
„Most ugyanazok a személyek, akik kezelték – vagy inkább nem kezelték – ezeket a válsághelyzeteket, hívják, hogy elkészítsék a jelentést. Teljesen naiv dolog azt hinni, hogy egy ilyen dokumentum nem arra szolgál majd, hogy elfedje a saját hibáikat és segítse őket megőrizni a pozícióikat” – mondja a szakértő.
Milyen konkrét változásokra van szükség? A Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) feladatait újra kell definiálni. Létre kell hozni egy új intézményt, amely világos tervvel és szabályokkal küzd a hibrid háború ellen. Teljesen új csapatot kell felállítani, és olyan egységes stratégiát kell kidolgozni, amely ezt a fenyegetést a nemzeti biztonság legfontosabb ügyévé teszi.
A szakértő szerint, ha ezek az „újratervezések” nem történnek meg, az olyan, mintha az első világháború után a kudarcos tábornokok hibáit ismételnénk: sokba kerülő hozzánemértés, nagy veszteségek és nulla eredmény. Ha a csúcson pár embert cserélünk ki „mutatóban”, az nem old meg semmit, miközben a struktúrák és reflexek a régiek maradnak.
Dragoș Anastasiu lemondása nem a Kreml műve, de erősíti az orosz narratívát
2025 júliusában egy korrupciós ügye miatt lemondott Dragoș Anastasiu, az egyik miniszterelnök-helyettes. Az indok, hogy az ellene indult lejáratókampány elhiteltelenítette őt a tisztségében. Felmerült, és Anastasiu a lemondásakor is arról beszélt, hogy a reformszándékai miatt lehetetlenítették el, amiért aztán le kellett mondania.
Bjola szerint a miniszterelnök-helyettes távozása illeszkedik az orosz hibrid hadviselés folyamatába. A történést igazából nem a Kreml generálta, de tökéletes narratív fordulatként működik, voltaképpen abba az opportunista mintába illik, amelyet az orosz propaganda folyamatosan kihasznál.
Călin Georgescu, az AUR és az őket támogató oroszpárti csatornák kihasználták a korrupciós ügy alkalmát, hogy fordított Potemkin-képet építsenek: semmi sem stabil, minden összeomlóban van, Románia rendszerszintű válságban van, mondja a szakértő. (A legenda szerint, amikor II. Katalin cárnő 1787-ben a Krímben tett körutat, Potemkin orosz herceg díszletfalvakat építtetett a folyópartokra, szépen kifestett, de üres házakat, hogy a cárnő gazdag és virágzó településeket lásson – a szerk.).
Corneliu Bjola úgy véli, radikális újratervezések kellenek Románia titkosszolgálati rendszerében, hogy az Iliescu-korszak a volt államelnök halálával teljesen véget érjen. Új, erős, modern és hatékony apparátust kell létrehozni, amely képes megvédeni Romániát a következő hibrid támadásoktól, amelyek nem a „ha”, hanem a „mikor” kérdései. Ellenkező esetben fennáll a veszélye, hogy Nicușor Dan mandátuma, hasonlóan Iohanniséhoz, egy megriadt elnök képével záruljon, aki egy orosz hibrid háború által megtépázott államot hagy maga után.
Bjola szerint tehát nem adminisztratív javítgatásra, hanem egy teljes, doktrinaszintű újratervezésre lenne szükség – mégpedig sürgősen. Mert a következő támadás bekövetkezte csak idő kérdése, véli a szakértő. A gond az, hogy az állam közben még mindig ugyanazokra a reflexekre épül, és a reformokat is azok irányítanák, akik eddig mindent megtettek azért, hogy a rendszer változatlan maradjon.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!