Trumpra várnak az európaiak: F–35-ös vadászgépek jöhetnének Romániába, hogy védjék Ukrajnát

Az európai vezetők egyre erősebben nyomják Donald Trumpot, hogy küldjön amerikai F–35-ös vadászgépeket Romániába – derül ki a brit The Times cikkéből, amit a News.ro szemlézett. A gépek jelenléte egyfajta biztonsági garanciát jelentene Ukrajnának, és célja az lenne, hogy elrettentsék Oroszországot egy újabb inváziótól.

Trump a hét elején világossá tette, hogy amerikai csapatokat nem fog küldeni Ukrajnába, de nyitott arra, hogy „légi támogatást” biztosítson, ha ezzel véget lehet vetni a háborúnak.

A háttérben már zajlanak a konkrét egyeztetések: Washingtonban találkoztak a NATO-tagállamok katonai vezetői, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Finnország és Olaszország vezérkari főnökei. Az F–35-ös gépek állomásoztatásának legvalószínűbb helyszíne a romániai Mihail Kogălniceanu légibázis lenne, ahol jelenleg is működik NATO-légipolitikai misszió, és ahol egyébként épp Európa legnagyobb légibázisát építik ki.

A vadászgépeken túl a britek és európai szövetségeseik további garanciákat is kérnek Washingtontól: hozzáférést amerikai műholdas GPS-hez és felderítéshez, Patriot és NASAMS légvédelmi rendszerek szállítását, illetve engedélyt arra, hogy felderítő repülőgépek (mint a brit Rivet Joint) repülhessenek a Fekete-tenger felett.

A britek egyébként már be is jelentették: készen állnak Typhoon vadászgépeket küldeni Nyugat-Ukrajnába, és 3000–5000 katonát is, hogy kiképezzék az ukrán haderőt. Franciaország, Kanada és Ausztrália is jelezte, hogy akár csapatokat is küldenének a térségbe.

Moszkva persze egyáltalán nincs elragadtatva a nyugati tervek hallatán. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az efféle „biztonsági garanciákról” szóló NATO-tervek zsákutcába vezetnek. Sőt, azt is állította, hogy a nyugati támogatásokat csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának – vagyis Kína és Oroszország – jóváhagyásával lenne szabad engedélyezni. Ez pedig gyakorlatilag azt jelentené, hogy a Kreml megvétózhatna mindenféle nyugati segítséget Ukrajnának.

Arról is kérdezték Lavrovot, lesz-e végre egy Putyin–Zelenszkij találkozó, amiről az amerikaiak azt mondták: előfeltétele lenne Trump békemediátori szerepének. Lavrov azonban kitérő választ adott, csak annyit mondott, hogy „minden formátumra nyitottak”, de egy ilyen találkozót nagyon alaposan elő kellene készíteni, hogy ne rontson tovább a helyzeten.

Az év eleje óta három fordulót is tartottak Isztambulban az orosz–ukrán béketárgyalásokból, de eddig semmilyen látványos eredmény nem született. A Kreml nem is vette túl komolyan ezeket. A főtárgyaló az orosz oldalon egyébként nem egy karrier-diplomata, hanem a volt kulturális miniszter, Vlagyimir Medinszkij.