Augusztus 20. Erdélyben: ünnepi szertartásokkal, politikai beszédekkel és kenyéráldással telt a nap

Szent István napját és az államalapítást Erdély több városában is megünnepelték augusztus 20-án. A Partiumtól Székelyföldig tartott események közös eleme volt az új kenyér megáldása, amelyet legtöbbször ökumenikus szertartások kísértek.

Kolozsváron Nacsa Lőrinc államtitkár a nemzeti identitásról és a kereszténységről beszélt

Kolozsváron a Szent Mihály-templomban tartották meg az augusztus 20-i ünnepséget, ökumenikus szertartással és kenyérszenteléssel. Az esemény része volt a „Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem” programnak, amelyet a Pro Agricultura Alapítvány szervezett. A rendezvényen beszédet mondott Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár is, aki a budapesti kormány jól ismert szófordulatait visszhangozva az államalapító Szent István örökségéről, a keresztény Magyarországról és a „valódi európai értékekről” beszélt.

Szerinte a magyarság ezer éve kitart ezek mellett az értékek mellett, és ma is ez adja a megmaradás alapját. Üzent az „ideiglenes ideológiáknak” is, és arról beszélt, hogy az európai kereszténység veszélyben van – a magyaroknak pedig az a dolguk, hogy „ne engedjék zátonyra futni az európai hajót”.

Az ünnepségen felszólalt Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke is, aki a történelmi felelősségvállalást hangsúlyozta, és azt mondta: volt idő, amikor Erdély tartotta meg a magyar államiságot. Az egyházi méltóságok – római katolikus, evangélikus, református és unitárius lelkészek – ökumenikus imát mondtak és megáldották az új kenyeret. Az ünnepséget Nyisztor Ilona és Mátyás Mónika népdalénekesek fellépése, valamint Laczkó Vass Róbert színművész szavalata zárta.

Szatmárnémetiben Kelemen Hunor beszélt

Szatmárnémetiben az ünnepség a Partiumi Magyar Napok kulturális programjaihoz kapcsolódott, a helyszín ezúttal is a római katolikus székesegyház volt. Az eseményen felszólalt Varga-Bajusz Veronika, a budapesti Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára, de itt ünnepelt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is.

Varga-Bajusz beszédében a nemzeti összetartozást, a keresztény hagyományokat és a „magyarság döntési jogának megőrzését” hangsúlyozta, valamint élesen bírálta azokat az ideológiákat, amelyek szerinte tagadják a „teremtett világ rendjét”. Úgy fogalmazott: bár a magyar nemzet tiszteli a más népeket, saját érdekeit csak ő maga határozhatja meg – és ha kell, védenie is kell azokat.

Kelemen Hunor a beszédében az államalapítást a jelenkori politikai felelősségvállalással kötötte össze. Arra figyelmeztetett, hogy bár a történelem során sokszor próbálták elhallgattatni a magyarokat, ma is van dolgunk abban, hogy közösségként megmaradjunk. A pártelnök szerint az államalapítás évfordulója jó alkalom arra, hogy „ne csak ünnepeljünk, hanem számot is vessünk”.

A rendezvény egyházi keretek között zajlott: ökumenikus imát mondtak a történelmi egyházak képviselői, és természetesen nem maradt el az új kenyér megáldása sem.

Marosvásárhelyen volt politikai jelenlét, de visszafogottabban ünnepeltek

Marosvásárhelyen a Vár udvarán tartották meg az augusztus 20-i rendezvényt, az Új kenyér ünnepét a Parapács Egyesület szervezésében. A rendezvényen több százan vettek részt, a középpontban a hálaadás, a kenyér, a közösség és a helyben maradás üzenete állt.

Jakab István, az egyesület elnöke a hála fontosságáról beszélt, és arról, hogy az új kenyér ünnepe egyúttal a megbecsülésre, kitartásra és maradásra is tanít. Az esemény visszatérő eleme már több mint egy évtizede az ünnepi kenyérszentelés, amelyet ezúttal is a történelmi egyházak képviselői végeztek: római katolikus, református, unitárius és evangélikus lelkészek közösen áldották meg az új kenyeret.

A rendezvényen jelen volt Percze László csíkszeredai magyar konzul és Kovács Mihály Levente, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, a város alpolgármestere is. Ugyanakkor nem lépett színpadra Soós Zoltán polgármester, aki néhány héttel ezelőtt, augusztus elején térhetett vissza hivatalába, miután lejárt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által kiszabott legutóbbi, 60 napos eltiltása. Annak ellenére, hogy újra hivatalban van, az ünnepségen nem szólalt meg.

A programot néptánc, zenei fellépők és közösségi együttlét színesítette.

Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is megtartották az augusztus 20-i ünnepségeket

Székelyudvarhelyen tartották Székelyföld legdíszesebb augusztus 20-i ünnepségét: az eseményen nemcsak tömegrészvétel és látványos programok jellemezték az ünnepet, de a politikai jelenlét is messze itt volt a legerősebb a térségben. A rendezvényre ellátogatott Bíró Barna Botond, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, Vincze Loránt EP-képviselő, valamint Szakács-Paál István, a város polgármestere is – mindannyian felszólaltak a színpadon.

Az esemény a „Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem” program székelyföldi vándorrendezvényéhez kapcsolódott, és látványos búzaösszeöntéssel kezdődött. A székelyföldi gazdák idén is több tonna gabonát ajánlottak fel a közös nemzeti szándék jegyében. A helyszínen jelen volt mindhárom székelyföldi megye képviselete.

A külön erre az alkalomra sütött cipók egy részét a parajdi bányakatasztrófa áldozatainak megsegítésére ajánlották fel, egy másik részük pedig szociális intézményekhez és rászoruló családokhoz kerül. A rendezvényen hangsúlyosan jelent meg a közösségi szolidaritás és a példamutatás gondolata, amit több felszólaló is kiemelt.

A szertartást egyházi áldás és közös ima zárta, kulturális programként pedig helyi fellépők és néptánccsoportok tették ünnepélyesebbé az eseményt. A helyi gazdák által felajánlott termésből készült cipókat a parajdi bányakatasztrófa érintettjeinek ajánlották fel. A 15 pékség által külön az alkalomra sütött kenyerek egy részét szociális intézményekhez és rászoruló családokhoz juttatja el a városvezetés.

Csíkszeredában a Mikó-vár udvarán tartották meg az ünnepséget. A rendezvény idén is megőrizte civil és kulturális karakterét: a kenyérszentelést ökumenikus áhítat követte, majd a résztvevők közösen énekelték el a magyar és a székely himnuszt. Korodi Attila polgármester a közös ünneplés megerősítő erejét emelte ki. A rendezvény kiemelkedő pillanata volt a Pro Urbe-díj átadása: a város kitüntetését idén Daczó Katalin újságíró, helytörténész kapta meg. Méltatásában Oláh-Gál Elvira újságíró úgy fogalmazott: „Daczó Katalin a referenciapont” – munkái három évtizede alapvető tájékozódási pontként szolgálnak a közösség kulturális és történelmi önismeretében. A díjazott helytörténeti kutatásaival és írásaival jelentősen hozzájárult Csíkszereda kulturális örökségének megőrzéséhez. A kulturális programokat Csík János és a Mezzo, valamint a Role zenekar koncertje zárta.

Sepsiszentgyörgyön a Szent József templomnál tartották az ünnepséget, amely ökumenikus szertartással és kenyérszenteléssel zajlott. A rendezvényt idén is a rétyi Kováts András Ifjúsági Fúvószenekar nyitotta meg, majd Miklós Zoltán háromszéki parlamenti képviselő szólalt fel. Beszédében a hála, a remény és a kitartás szerepét hangsúlyozta a közösség megőrzésében. A szertartást követően helyi diákok és egyházi vezetők is szerepet kaptak az ünnepi programban. A kenyeret idén is a Diószegi pékség biztosította.

Nagyváradra már nem jutott politikus, visszafogott volt az ünnep

Nagyváradon augusztus 20-án a Bémer (Ferdinand) téren tartották meg az államalapítási ünnepséget. A rendezvény a korábbi éveknél is visszafogottabb volt, politikai felszólalások gyakorlatilag alig hangzottak el. A helyszínen egyedül Csomortányi Istvánt, az Erdélyi Magyar Szövetség politikusát lehetett látni mikrofon mögött, az RMDSZ részéről senki nem jelent meg érdemben. A város parlamenti képviselője, Szabó Ödön például inkább Debrecenben vett részt a központi ünnepségen.

A programot az Érmelléki Gazdák Egyesülete szervezte, a Magyar Polgári Egyesülettel és a Szent László Egyesülettel közösen. A kenyérszentelést több történelmi egyház képviselője végezte, majd a szervezők mintegy 300 kilogrammnyi felszeletelt kenyeret osztottak szét az érdeklődők között. A műsort néptáncbemutatók kísérték, fellépett például a biharkeresztesi Szarkaláb néptánccsoport.

A rendezvény látványosabb elemét ezúttal a Debreceni Virágkarnevál négy allegorikus virágkocsija adta, amelyek a Szent László téren voltak megtekinthetők. A virágkompozíciók idén 25. alkalommal érkeztek meg Debrecenből Nagyváradra, fenntartva a két város közötti szimbolikus kapcsolatot – amely úgy tűnik, most többet vitt a látványba, mint a politikai jelenlétbe.