Iskolabusz-panama: a 90 ezer eurós gépkocsik darabjáért 200 ezret vagy annál is többet fizettek a megyei tanácsok

Az Európai Bizottság számítása egyszerű volt: a román PNRR-alapból 250 millió euróból 3.200 elektromos iskolabuszt lehet venni, darabonként átlag 78 ezer euróért. A valóság? Két év alatt csak 1.300 jármű érkezett – darabja viszont 148 és 262 ezer euró között mozgott. Az ügyet a iași-i Reporter de Iași göngyölítette fel.

A legnagyobb nyertese a PNRR-ben meghirdetett iskolabuszbeszerzési programnak egy prahovai cég, az Aveuro Internațional, amely az ország megyéinek mintegy 60 százalékában vitte el a közbeszerzést. A legtöbb tenderen ugyanis – különösen a magas árúaknál – végül egyetlen érvényes ajánlat maradt versenyben: az övék. A többi pályázatot formai vagy technikai okokra hivatkozva kizárták, gyakran olyan, utólag „testre szabott” műszaki feltételek miatt, mint például a 6,8 méteres maximális hosszkorlát, ami a versenytársak zömét automatikusan kiütötte.

A cég egyetlen év alatt 135 millió euró értékű szerződést írt alá közintézményekkel. Az Aveuro tulajdonosa, Vlad Papuc 40 éves vállalkozó, aki a szülei családi cégét vitte tovább, és karosszéria-átalakításokra szakosodott. Papuc nem titkolja, hogy az üzlet kivételesen jövedelmező volt számára: egy riporteri kérdésre elismerte, hogy akár 100 ezer euró profitja is lehetett minden egyes buszon. „Isten segíts! Nem kommentálom az árat” – válaszolta, amikor a szemtelenül magas nyereséggel szembesítették.

Papuc nem ismeretlen a politikai körökben: anyja, Rodica Papuc a PNL prahovai női szervezetének elnöke, korábban megyei tanácsos volt, és a helyi sajtó „a Iulian Dumitrescu birodalom emberének” nevezte. Dumitrescu köztudottan a PNL egyik legbefolyásosabb megyei vezetője, jelenleg korrupciós ügyben áll vizsgálat alatt. Rodica Papuc 2024-ben a PNL színeiben a szenátusi lista második helyére került, igaz, a pozíció végül nem bizonyult befutónak.

A nyilatkozat, amelyben Vlad Papuc a buszok áráról beszél, a Reporter de Iași oknyomozó portál interjújában hangzott el. A riporterek szembesítették azzal, hogy egy Ford E-Transit piaci ára – még a drágább akkumulátorral is – maximum 72 ezer euró, és a karosszéria teljes költsége is legfeljebb 20 ezer euró. Papuc nem vitatta, hogy az árképzés jelentős hasznot hozott neki, de a költségei között hivatkozott „logisztikára, több száz alkalmazottra, omologációra és tanúsításokra”, majd hozzátette: „minden cég maga dönti el, milyen profittal dolgozik”.

A matek: 70 ezres gépkocsiból 200 ezres busz

A botrány középpontjában a Ford E-Transit áll, amelynek alapára 64–70 ezer euró (nagyobb akkumulátorral 72 ezer). Ehhez jönne még a speciális karosszéria 16+1 ülés, klíma, mozgáskorlátozott-lift és biztonsági berendezések – mindez piaci árakon legfeljebb 20 ezer euró. Így egy teljesen felszerelt busz valódi költsége 90–100 ezer euró körül van.

Ehhez képest Iași megyében az Aveuro 202.800 eurót kért áfa nélkül minden buszért – vagyis a beszerzési ár több mint a dupláját. Sőt, az Olt megyébe szállított járművek darabonként 262 ezer euróba kerültek.

A számok mögött egy egyszerű, de hatékony mechanizmus áll: a közbeszerzési kiírásban megemelték a becsült értéket, majd a verseny hiánya miatt az árakat nem szorította le senki. Iași megyében például a megyei tanács 26 buszra 30,1 millió lejes (kb. 6 millió eurós) keretet számolt, ami eleve messze meghaladta a piaci árat. Amikor a tenderre a négy jelentkezőből hármat formai okok miatt kizártak, az Aveuro maradt egyedüli pályázóként – és az ajánlata szinte pontosan kitöltötte a megadott költségkeretet.

Az így kialakult ár, 202.800 euró járművenként, gyakorlatilag kétszerese a valós piaci értéknek. Olt megyében a helyzet még szélsőségesebb volt: ott a buszok ára elérte a 262 ezer eurót, ami már nemcsak a reális költségek, hanem a luxuskategóriás járművek árát is meghaladja.

Az elektromos iskolai buszok átadása minden megyében nagy csinnadrattával történt, és csakúgy ömlött a megyei önormányzatok oldalán a sikerkommunikáció arról, hogy mekkora teljesítmény volt ez a megyei tanácsok részéről, hogy sikerült a PNRR-s pályázat nyomán a vidéki diákok ingázáshoz biztosítani a járműveket. Arról semmiféle beszámoló nem szólt, hogy a túlárazás nemcsak azt jelentette, hogy Papuc úrnak a bankszámlái jelentősen kikerekedtek, hanem azt is, hogy kevesebb buszt lehetett vásárolni. Iași megye például, ha a brassói árakat fizette volna ki, akkor kilenc járművel többet szerezhetett volna be – ami egy egész kisrégió iskolásainak mindennapi közlekedését biztosíthatta volna. Ehelyett a pénz elment a mesterségesen magas árra, az uniós források felhasználásának hatékonysága pedig gyakorlatilag megfeleződött.

Trükk a műszaki feltételekkel

Nemhiába szokták mondani, hogy az ördög a részletekben rejlik. A 6,8 méteres maximális hosszkorlát elsőre ártatlan műszaki részletnek tűnhetett, valójában viszont egy rendkívül hatékony szűrő volt: kizárta a piac többségét, hiszen a hasonló kategóriájú járművek nagy része 7–7,5 méteres. A feltétel teljesítésére mindössze néhány típus maradt versenyben – köztük az Aveuro által forgalmazott Ford E-Transit –, így sok megyében már a rajtvonalnál eldőlt, ki nyeri a tendert.

Ahol a kiírás tágabb volt, és 7 méternél hosszabb buszok is indulhattak, ott a verseny azonnal letörte az árakat. Brassó megyében például – ahol nem korlátozták ilyen szigorúan a hosszt – az egységár kb. 148 ezer euróra csökkent. Kolozs megyében négy ajánlat maradt versenyben, és a végső ár így szintén 40 százalékkal alacsonyabb lett, mint a csúcstartó megyékben bár itt is az Aveuro lett végül a beszállító. Hasonló történt Szeben megyében is, ahol három pályázó közül választottak, és a darabár a 150 ezer eurós sávban állt meg.

Ezzel szemben, ahol a hosszkorlát és más formai követelmények miatt a konkurenseket kizárták, az árak drámaian megugrottak. Olt megyében például elérték az 1,31 millió lejt, azaz kb. 262 ezer eurót járművenként – ez országos rekord.

Olt megyét (1,313 millió lej/busz – kb. 262 ezer euró) Maros megye követi 1,213 millió lejes (kb. 244 ezer eurós) egységárral, majd Vrancea közel 242 ezer euróval és Iași megye 202 ezerrel.

A közbeszerzések 90%-ában egyetlen ajánlat volt érvényes – többnyire az Aveuroé. Amikor volt verseny, az ár lejjebb ment; amikor nem, maradt a 200 ezer euró körüli darabár. A helyi tanácsok gyakran azzal védekeztek, hogy a „piaci árakat” követték, de ezek a „piaci” ajánlatok sokszor irreleváns forrásokból, nem karosszériagyártóktól származtak.

Mossák kezüket a megyei tanácselnökök, vizsgálatot ígérnek a minisztériumok

Miután megjelent az ügyről a Reporter de Iași cikke, amit több lap is átvett, részletesen megírva a túlárazott mikrobuszok panamáját, a legtöbb érintett megyei tanács igyekezett elhárítani a felelősséget. Iași megyében Costel Alexe tanácselnök azzal érvelt, hogy az árak „piaci ajánlatok” és a minisztériumi útmutató alapján kerültek meghatározásra, és hogy ő személyesen nem avatkozott be a beszerzési eljárásokba.

Kolozs megyében a tanács alelnöke, Radu Rațiu külön sajtóközleményben reagált az ügyre. Azt hangsúlyozta, hogy a 34 busz beszerzése teljesen átláthatóan, a Minisztérium által kiadott országos finanszírozási útmutató alapján zajlott, és a helyi önkormányzatok kérése szerint a lehető legnagyobb felszereltségű modelleket szerezték be (16+1 ülés, nagyobb akkumulátor, mozgáskorlátozott-lift, tachográf stb.). Rațiu szerint a pályázatra négy cég adott be hasonló árú ajánlatot, és a nyertes a „legalacsonyabb ár” kritériuma alapján került kiválasztásra. Állítása szerint Kolozs megye az országos rangsorban az ötödik legolcsóbb egységárat érte el (kb. 170 ezer euró + áfa), és az alku eredményeként sikerült kilenc további buszt is vásárolni a tervezettnél, amit még az ősszel átadnak a falvaknak.

A botrány nyomán a kormányzati szintre is eljutott az ügy. Dragoş Pîslaru, a beruházásokért és európai alapokért felelős miniszter kedden bejelentette, hogy a tárca belső ellenőrző testületét küldi ki a PNRR-finanszírozású elektromos iskolabusz-beszerzések átvizsgálására. Mint írta, „nem lehet Románia modernizációjáról és a gyerekek jövőjébe történő beruházásról beszélni, ha az európai pénzeket helytelenül, vagy akár el is lopják”. A miniszter hozzátette, hogy „mély felháborodással” olvasta a sajtóban megjelent információkat a lehetséges túlárazásokról, és az ügyben hivatalos vizsgálat indul.

Az ügy nyomán az oktatási minisztérium is bejelentette, hogy „gyorsított eljárással” megvizsgálja az Iași és Prahova megyében zajlott iskolabusz-beszerzések dokumentációját. A tárca közölte: ha szabálytalanságot találnak, megteszik a szükséges intézkedéseket, vagy értesítik az illetékes hatóságokat. A minisztérium ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a PNRR-keretből finanszírozott elektromos iskolabuszok beszerzése teljes mértékben a megyei tanácsok feladata, ők a projektek kedvezményezettjei, a tárca pedig jogszabály szerint csak utólagos ellenőrzést végezhet.