Orbán Viktor ismét Bukarestből indította tusványosi látogatását, ezúttal Ilie Bolojan fogadta

2023-ban és 2024-ben Marcel Ciolacu fogadta Orbánt Bukarestben, szerda este a magyar miniszterelnök a Victoria-palotában Ilie Bolojannal tárgyalt. A román miniszterelnököt az a Nicușor Dan bízta meg a kormányzással, akinek ellenében Orbán George Simiont támogatta a tihanyi beszédében. A munkavacsorán elmaradhatatlanul részt vett Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is, aki a korábbi években is elkísérte stratégiai partnerét a román fővárosi megbeszélésekre.

Kelemen Hunor a találkozó után természetesen nem maradt néma: Facebook-posztjában arról számolt be, hogy jó látni, hogy a két miniszterelnök hasonlóan gondolkodik a kisebbségek megbecsüléséről és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésről. Mindezt azok után, hogy Orbán alig két hónapja nyíltan méltatta George Simiont, akinek politikai karrierje nagyjából a magyar kisebbség elleni uszításra épül. Úgy tűnik, Kelemen szerint a kölcsönös tiszteletbe ez is belefér.

A román–magyar kapcsolatok, a gazdasági együttműködés, valamint a magyar kisebbség helyzete szerepelt a napirenden, és kiemelt téma volt a két ország közötti kereskedelmi forgalom növelése – amely 2024-ben meghaladta a 13,3 milliárd eurót –, valamint közös infrastrukturális és összeköttetési projektek indítása. A román fél külön hangsúlyozta, hogy valós eredményekre épülő, kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik, írja a Digi24.

A bukaresti találkozókkal évről évre ugyanaz a diplomáciai forgatókönyv ismétlődik: a magyar kormányfő a Tusványos előtt igyekszik biztosítani a román partnereket a kétoldalú kapcsolatok iránti elkötelezettségéről, majd Erdélybe utazik, ahol rendszerint olyan beszédet mond, amely diplomáciai vitákat vált ki. Ez 2023-ban és 2024-ben is így történt, hogy a mostani látogatás Tusványoson mivel tetézi Orbán, az a szombati beszéd alkalmával derül ki. Amúgy a rövid bukaresti tartózkodás után a miniszterelnök már továbbindult, azt írta Facebook-oldalán, hogy „Még éjszaka irány Erdély”.

A magyar miniszterelnök pénteken focimeccsen vesz részt Csíkszeredában, szombaton pedig megtartja szokásos beszédét. A tusványosi fellépések az elmúlt években rendre politikai visszhangot váltottak ki, nemcsak Romániában, de nemzetközi szinten is.

Íme a legemlékezetesebb beszédei:

• 2014: Orbán Viktor ekkor beszélt először nyíltan az „illiberális demokrácia” eszményéről. Törökország, Oroszország és Kína példáját említette, mint követendő modelleket, szemben a nyugati liberális demokráciákkal. A kijelentés hosszú évekre meghatározta a róla kialakult nemzetközi képet.
• 2018-ban kemény hangvételű beszédben támadta a „brüsszeli bürokratákat” és Soros Györgyöt, miközben bejelentette a „keresztény szabadság” védelmét, mint politikai programot.
• 2022 a „kevert fajok” elleni beszéd éve volt, amivel Orbán felrobbantotta nemcsak a román és magyar közbeszédet, hanem egész Európa, sőt az Egyesült Államok kritikáját is megkapta, miután kijelentette, hogy „mi nem akarunk kevert fajú népekké válni”. A beszédet nemcsak Romániában, hanem Ausztriában, Németországban és az Egyesült Államokban is rasszistának nevezték, és komoly diplomáciai bírálatokat kapott.
• 2023-ban a NATO és az EU szankciós politikáját kritizálta, miközben elutasította Ukrajna támogatását. Ekkor Marcel Ciolacu román miniszterelnök élesen bírálta Orbánt, „elfogadhatatlannak” nevezve kijelentéseit, különösen, hogy azokat Románia területén mondta el.
• 2024-re a „háború vagy béke” narratíva került előtérbe. Orbán az orosz–ukrán háború kapcsán újra a béketárgyalások szükségességét hangoztatta, miközben az EU háborús politikáját hibáztatta. A beszéd ismét bírálatot kapott, főként amiatt, hogy a magyar kormány álláspontja eltért a közös uniós állásfoglalástól.

A tusnádfürdői beszéd idén különösen nagy figyelmet kap, mivel ez lesz Orbán Viktor első jelentősebb nyilvános szereplése a májusi tihanyi beszéde óta, amely komoly felháborodást váltott ki az erdélyi magyar közösség körében is.

A magyar miniszterelnök akkor a román elnökválasztási kampány közepén nyíltan dicsérte George Simiont, a radikális jobboldali AUR vezetőjét, akit sokan a magyar kisebbség ellen uszító retorikája miatt elutasítanak. Orbán kijelentéseit sokan úgy értelmezték, hogy a magyar kormányfő hátat fordított az erdélyi magyarság érdekeinek, és ezzel morálisan vállalhatatlan szereplők mögé állt be, pusztán politikai számításból.

Ez a tihanyi törés példátlan bizalomvesztést idézett elő a határon túli magyarok körében, amit a mostani tusványosi fellépés semlegesíteni próbálhat – vagy éppen tovább mélyítheti, attól függően, hogy Orbán milyen hangot üt meg szombati beszédében.