Négy miniszter és egy miniszterelnök-helyettes vázolta fel a szigorításokat: kevesebb ösztöndíj, több járulék, és jönnek az újabb csomagok

A kormány csütörtöki, két és fél órás sajtótájékoztatóján négy miniszter – köztük a pénzügy-, oktatási, egészségügyi és munkaügyi tárca vezetője – részletezte az új fiskális intézkedéseket. Az elsőként felszólaló Tanczos Barna miniszterelnök-helyettes szerint Románia olyan válságos pénzügyi pályán van, amit már nem lehet halogatni.

„Két súlyos problémával állunk szemben: a túlzott államadóssággal és a fenntarthatatlan költségvetési hiánnyal” – fogalmazott. Mint mondta, ezek az elmúlt 10–12 év hibás gazdaságpolitikájának eredményei. „Tisztán kell beszélnünk: a költségvetési hiány korrekció nélkül nem tartható fenn.”

A politikus azt is hozzátette, hogy a választási év miatt Románia eddig halasztotta a kiigazítást, de most, az uniós nyomás és a pénzpiaci bizalom megőrzése miatt, lépni kellett.

Pénzügyminiszter: Nincs több halogatás, öt éve tart a túlzott deficit

Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint Románia már öt éve túlzott hiány alatt van, és ennek véget kell vetni. „Nem tárgyalhatunk Brüsszellel hitelesen, ha a homlokunkra van írva, hogy költségvetési fegyelemsértők vagyunk” – fogalmazott.

A mostani intézkedésekkel Románia szerinte megmenti az uniós forrásokat, és lehetővé teszi, hogy tárgyaljon az uniós helyreállítási alap (PNRR) hitelrészéről is, ami eddig a költségvetési lazaság miatt veszélyben volt. Nazare nyilatkozatát itt részleteztük.

Oktatási miniszter: Három ösztöndíjtípus marad, a diákok nem fizetésért járnak iskolába

Daniel David oktatási miniszter megerősítette, hogy a közoktatásban ezentúl csak háromféle ösztöndíj lesz: érdemösztöndíj (legjobban teljesítő diákoknak), szociális ösztöndíj (rászorulóknak) és technológiai ösztöndíj (szakképzésben tanulóknak). A tantárgyversenyeken kimagasló teljesítményt nyújtók továbbra is külön jutalmazást kapnak.

Az egyetemistáknak járó ösztöndíjakat a nettó minimálbérhez kötik, és csak a tanulmányi időszakban fizetik ki – a szünetekre nem. A miniszter szerint ezzel véget vetnek annak az anomáliának, hogy sokan csak az ösztöndíj miatt jelentkeznek egyetemre. „Az iskolába járás ne pénzkereset legyen, hanem jövőépítés” – hangsúlyozta. Bővebben az ösztöndíjrendszerről és az oktatást érintő változásokról a miniszter nyilatkozata alapján itt írtunk.

Egészségügyi miniszter: Több járulékfizető, kevesebb kivétel – célkeresztben a trükkös betegszabadságok

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter elmondta: a járulékfizetés alól mentesülő csoportok számát csökkentik, ugyanakkor a fogyatékkal élők és a rákbetegek továbbra is mentesülnek a CASS (egészségügyi járulék) alól.

A reform célja, hogy a jelenlegi 6,5 millióról 10 millió főre növeljék a járulékot fizetők számát. A jövőben például csak akkor kaphatnak 12 hónapra ingyenes egészségügyi ellátást a jövedelemmel nem rendelkező hozzátartozók, ha a biztosított személy előre kifizeti a hat hónapnyi minimálbér-járulékot. A tárcavezető nyilatkozatát bővebben itt írtuk meg.

Munkaügyi miniszter: Jön az egészségügyi járulék a 3000 lejnél magasabb nyugdíjakra

Petre Florin Manole munkaügyi miniszter szerint 2025 augusztusától azok a nyugdíjasok, akik havi több mint 3000 lejes nyugdíjat kapnak, egészségügyi járulékot fognak fizetni. Ez 1,78 millió nyugdíjast érint majd. A nyugdíjak és a speciális szolgálati nyugdíjak nem követik az inflációt, vagyis idén nem lesz indexálás.

A közszférában a béremelések mértékét is korlátozzák: az uniós projektekben dolgozók esetében a 35%-os plafon lép életbe, a korábbi 50% helyett, és ez is csak teljesítménykritériumokhoz kötve.