Pénzügyminiszter: Amíg a költségvetési hiány ilyen magas, a tárgyalóképességünk Brüsszelben nagyon gyenge

A megszorító intézkedésekre a Románia iránti bizalom megőrzéséért van szükség, magyarázta csütörtökön Alexandru Nazare pénzügyminiszter, aki három másik miniszterrel együtt sajtótájékoztatón válaszolt az Ilie Bolojan kormányfő által szerdán vázolt javaslatokkal kapcsolatos kérdésekre. Nazare azt mondta, bízik benne, hogy a Fitch nem minősíti le Romániát és közölte, most a bevételek növelésére koncentrálnak, de következnek majd a gazdaságélénkítő intézkedések is, számolt be a G4Media.

A pénzügyminiszter szerint míg 2021-ben 459 milliárd lej kiadása volt az állami költségvetésnek, ez ma 831 milliárd. A nyugdíjakra 221-ben 110 milliárd lejt, ma 190 milliárd lejt költ az állam. A közadósság 2021-ben 576 milliárd lejre rúgott, most becslések szerint meghaladja majd az 1100 milliárd lejt. „Amíg a költségvetési hiány ilyen magas, a tárgyalóképességünk Brüsszelben nagyon gyenge” – állapította meg Nazare.

A tárcavezető elmondta, hogy a megszorító intézkedésekkel három fontos kockázatot szeretnének elkerülni: a Romániának járó európai uniós alapok felfüggesztését, az ország hitelminősítésének romlását és a kölcsönzési feltételek romlását.

Arra a kérdésre, hogy a kormányzók hibáiért miért ismét az állampolgárok és nem az állam fizet, Nazare azt mondta, az intézkedéscsomag főleg a bevétel növelésére összpontosít, a gazdaságélénkítő intézkedéseket ugyanis nem lehet ilyen rövid idő alatt elfogadtatni, ugyanúgy az adócsalás visszaszorítását célzó intézkedéseken is dolgoznak még.

Az áfa 21 százalékosra emeléséről Nazare azt mondta, ezt az Európai Bizottság szükségesnek tartotta a jelenlegi költségvetési deficit mellett és a pénzügyminiszter azt is kiemelte, hogy a hitelminősítők július 15. után kezdik elemezni az ország gazdasági helyzetét, ő pedig „bizakodó” azt illetően, hogy Romániának sikerül megőriznie az eddigi minősítését a Fitchnél.

A pénzügyminisztérium csütörtökön bocsátotta közvitára a deficitcsökkentő intézkedések első csomagját tartalmazó törvénytervezetet. A jogszabályjavaslat szerint az intézkedések 2025-ben 9,49 milliárd lejjel növelik a költségvetési bevételeket és 1,25 milliárd jellel csökkentik a kiadásokat, írta az Agerpres.

A törvénytervezet fontosabb előírásai:

• augusztus elsejétől 19 százalékról 21 százalékra nő az általános áfakulcs; bizonyos termékek és szolgáltatások (élelmiszerek, gyógyszerek, tűzifa, hőenergia, könyvek, ivóvíz és csatornázás, vendéglátóipar) áfája a jelenlegi 5, illetve 9 százalékról 11 százalékra emelkedik, az 5 és 9 százalékos kedvezményes áfakulcsok megszűnnek;
• jövő év január elsejétől 10 százalékról 16 százalékra nő az osztalékadó;
• július elsejétől 4 százalékos plusz adóval terhelik a bankokat;
• augusztus elsejétől a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést kiterjesztik a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra;
• augusztus elsejétől a szerencsejátékokból származó jövedelem adója 10.000 lejes összeghatárig 3 százalékról 10 százalékra emelkedik; 10.000 lej és 66.750 lej között 1000 lej plusz a 10.000 lejt meghaladó összeg 20 százaléka lesz az adó, 66.750 lej fölött pedig 12.350 lej plusz a 66.750 lejt meghaladó összeg 40 százaléka;
• augusztus elsejétől a szeszes italok, a dohányáru és az üzemanyagok jövedéki adója 10 százalékkal nő;
• szeptember elsejétől a személygépkocsik úthasználati díja egy napra 3,5 euró, tíz napra 6 euró, 30 napra 9,5 euró, 60 napra 15 euró, egy évre pedig 50 euró lesz.

A pénzügyminisztérium becslései szerint a következő négy évben ezek az intézkedések összesen 35,258 milliárd lejjel gyarapítják az államkasszát és 57,367 milliárd lejjel csökkentik a kiadásokat.

A Bolojan-kormány intézkedéscsomagja a teljes passzivitásnál mindenképpen jobb, de a minősége gyenge, véli Rácz Béla-Gergely közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese.