„Azt mondták, maradhatunk” – végrehajtóval lakoltattak ki roma családokat Csíkszereda központjából

Hétfő délután mintegy tíz golyóállómellényt viselő rendőr és maszkos csendőr érkezett a csíkszeredai főtértől pár lépésnyire található egyik belső udvarba, ahol több roma család él gyermekeivel, szűk lakásokban. Velük tartott egy roma mediátor is, aki magyarul közölte az érintettekkel, hogy el kell hagyniuk otthonaikat. A kilakoltatásról videós közvetítés is készült, amelyen hallható, hogy egyes rendőrök nevetgéltek, miközben egy másik – ingerülten – azt vágta a kilakoltatás előtt álló emberek fejéhez: ha van munkája, bármikor beköltözhet egy albérletbe. A roma lakók szerint azonban ők hiába dolgoznak, ha megtudják róluk, hogy romák, nem adják bérbe nekik az ingatlant. Szerintük ez a jelenet jól mutatja, mennyire nem érvényesültek szociális szempontok az intézkedés során.

A kilakoltatási akcióra azt követően került sor, hogy március és május között Csíkszereda önkormányzata nem újította meg a városközponti lakásokban élő roma családok bérleti szerződését. Június 20-án a hatóságok egy hivatalos dokumentumot írattak alá az érintettekkel, akik közül sokan nem tudnak írni-olvasni, így annak tartalmát sem ismerték. A romák azt hitték: ha aláírják, békén hagyják őket, maradhatnak. Valójában azonban az aláírásukkal beleegyeztek abba, hogy elhagyják lakásaikat – vagyis egy gyorsított kilakoltatási eljárást erősítettek meg, úgy, hogy nem volt módjuk értelmezni, mit vállalnak.

Június 23-án meg is jelentek a hatóságok. A város ügykezelésében lévő, állami tulajdonú épületből öt többgyermekes családot lakoltattak ki. A kilakoltatottak közül többen kénytelenek voltak az utcán tölteni az éjszakát. Információink szerint további három-négy, többségében kisgyerekes család van veszélyben – ők július 2-ig kaptak haladékot. A lakók szerint semmiféle alternatív szállásajánlatot nem kaptak. Rokonaiknál nincs hely, mert a túlzsúfolt házakban már így is tucatjával élnek egy-két helyiségben, a lakásbérlés pedig gyakorlatilag lehetetlen: a tulajdonosok a nagy családméret vagy a roma származás hallatán azonnal elutasítják őket.

A helyzet azért is aggasztó, mert a belvárosi tömbház több lakásából is ki akarják tenni a roma lakókat, miközben a kilakoltatás jogalapjául egyes lakások rossz műszaki állapotát hozzák fel – akkor is, ha a bérlő másik lakrészben él.

A kilakoltatottak beszámolói szerint nem mindenkinek a lakása vált életveszélyessé, mégis egységesen indult meg az intézkedés. Az egyik érintett lakás például egyetlen, szűk szoba, ahol tizenketten élnek együtt. A helyi roma közösség tagjai attól tartanak, hogy a cél valójában a belvárosból való kiszorításuk, nem a bérlemények állapotának rendezése.

Egyikük úgy nyilatkozott a Transtelexnek: amikor még személyesen is beszélt Korodi Attila polgármesterrel, azt a választ kapta tőle, hogy „ő is a város szélén lakik, a romák meg mit képzelnek, hogy a központban akarnak élni”.

A kilakoltatásokat a hivatal azzal indokolja, hogy az ingatlan statikailag meggyengült, és egyes lakások már életveszélyesek. A városháza azt követően kérte a bírósági végrehajtók beavatkozását, hogy – állításuk szerint – a korábbi figyelmeztetések ellenére sem hagyták el az érintettek az épületet. A polgármesteri hivatal szerint csak az egyik ház tetőszerkezete omlott be részben, de emiatt hirtelen sürgőssé vált öt család azonnali kiköltöztetése, és a többi lakás kapcsán is kilakoltatásra készülnek.

Korodi Attila polgármester közölte: nem szociális bérleményekről van szó, az önkormányzat nem köteles másik lakást biztosítani. „Nagyon sok felszólítást küldtünk, az érintettek pedig évek óta tudják, hogy ki kell költözniük” – nyilatkozta a Székelyhonnak.

A Transtelexnek sikerült megszólaltatnia Sógor Enikő szociális ügyekért felelős alpolgármestert is, aki hozzátette: nincs lehetőségük az azonnali szociális lakhatás biztosítására, mert a meglévő ingatlanok felújítás alatt vannak. „Legjobb szándékunk ellenére pillanatnyilag nincsenek szociális lakásai Csíkszeredának. Azt mondtuk, iratkozzanak fel a listára, és ha lesz, sorra kerülnek.” Úgy látja, hogy a lakásokat a bérlők „lelakták”, nem vigyáztak rájuk, volt tűz is az épületben, és szerinte voltak, akik nem feleltek meg az érvényben lévő lakhatási feltételeknek sem.

A csíkszeredai roma közösség tagjai viszont azt állítják, sem 2016-ban, sem az elmúlt hetekben nem kaptak érdemi tájékoztatást, és alapvetően szociális jellegű problémáik nem oldódtak meg attól, hogy haladékokat kaptak. Egyikük így fogalmazott: „Ha nem lesz segítség, magamban teszek kárt, magamra gyújtom a lakást.” Szerintük ez nem egyszerű kilakoltatás, hanem tudatos kiszorítás a belvárosból – egy hosszú folyamat része, amelynek során az elmúlt években más központi helyekről is kitelepítették a roma közösségek tagjait a város peremére.

A kilakoltatások hátterében az állhat, hogy a város tavaly ősszel – a Pro Európa Roma Párt közbenjárására – ideiglenesen elhalasztotta a lakók eltávolítását. Akkor – mint helyszíni tudósításunk során megírtuk – Jancsi Sándor, a párt képviselője azzal érvelt, hogy télvíz idején kisgyerekes családokat nem lehet utcára tenni. A családok márciusig kaptak haladékot, az önkormányzat ekkor vizsgálhatta újra, hogy kinek van munkaviszonya, tartozása, megfelelő lakhatási körülménye – és mivel ez önmagában nem bizonyult elég indoknak, most az ingatlan állapotára hivatkozva indították újra a kilakoltatásokat.

Nem volt megfelelő jogi és szociális védelem

A Transtelex birtokába került jogi állásfoglalás szerint a csíkszeredai önkormányzat nem tett meg minden szükséges lépést, hogy az érintett családok tisztában legyenek a kilakoltatás következményeivel, és a megfelelő szociális eszközökhöz jussanak. Szabó Andrea ügyvéd szerint:

„A kilakoltatási eljárás az érintett személyek szociális helyzetének figyelembevétele nélkül zajlott, nem biztosították számukra azokat az eszközöket (értelmezés, fordítás, tanácsadás), amelyek lehetővé tették volna, hogy az eljárásban egyenlő eséllyel vegyenek részt.”

Szerinte különösen aggályos, hogy az aláírt dokumentumok tartalmát a bérlők nem értették, nem volt mellettük jogi képviselet, és nem kaptak időt sem arra, hogy egyeztessenek vagy fellebbezzenek. Ez súlyosan sérti az arányosság és az egyenlő eljárás elvét – különösen kisgyermekes családok esetében.

Csíkszereda a negatív példák közé sorolta magát az EU-ban

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2023-as jelentése szerint a romák 78 százaléka él túlzsúfolt lakásokban, és 43 százalékuk tapasztalt diszkriminációt lakhatási ügyekben. Romániában ezek az arányok még súlyosabbak. Az ENSZ és az EU is figyelmeztetett: a kilakoltatás előtt kötelező lenne szociális alternatívát felkínálni, különösen gyermekes családok esetén – ez Csíkszeredában most elmaradt.