Nem csak Hargita megyében volt eredménye annak, hogy a magyar diákok külön románérettségit kaptak

Már az előzetes eredmények pénteki kifüggesztésekor úgy tűnt, hogy bejött a differenciált románérettségi a magyar tannyelvű intézményekben tanuló diákoknak, különösen a Hargita megyeieknek. Megpróbáltunk utánamenni az eredményeknek, és nyomósabb érvekkel is alátámasztani az állításunkat, mint az első megérzés.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek még nem a végleges eredmények, keddig még a diákok megnézhetik a kijavított dolgozatukat, és megóvhatják azokat. A 2025-ös nyári érettségi végleges eredményeit június utolsó napján függesztik majd ki.

„Nyilvánvalóan a román nyelv másként való felmérése adja a különbséget”

– értékelte a helyzetet Demeter Levente, a Hargita megyei főtanfelügyelő. Részletes elemzéseket még az előzetes eredmények alapján nem végeztek, de van néhány adatsor, amiből már most látszik, hogy nem véletlenül virított zölden (mint egyetlen megye, ahol lényegesen sikerült javítani a tavalyi eredményekhez képest!) a minisztérium összesítésében, mondta.

Az idei végzettek előzetes eredményét a tavalyi végzettek végleges (tehát óvások utáni eredményéhez viszonyítva, ahogy a minisztérium is tette) eredményéhez hasonlítjuk, akkor azt kapjuk, hogy 6,1 százalékpontos volt a javulás. Még látványosabb a változás, ha a tavalyi előzetes eredményeket nézzük. 2024-ben a fellebbezések elbírálása előtt az érettségin résztvevő végzősök 63,5 százaléka teljesítette a sikeres vizsga feltételeit Hargita megyében, idén 73,1 százalék ez az arány.

„Nekünk mindig a román nyelv és irodalom vizsgával volt a probléma, és úgy gondolom, hogy ez a másfajta érettségi vizsga, ami idén startolt, jótékony hatással volt az eredményekre” – összegezte a tanfelügyelő.

Hargita megye esetében szembetűnő volt az eredmények javulása, nem is nagyon kell magyarázni. Más megyékben ellenben nem mutatott ennyire egyértelmű változást a minisztérium összegzése, például a többségében magyarok lakta Kovászna megyében azt írta, hogy idén szinte pontosan ugyanolyan arányban voltak sikeresek az érettségin a végzősök, mint tavaly (76,1 százalék).

Kiss Imre, a Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint több olyan szempont is van, amit érdemes figyelembe venni az adatok összehasonlításánál. Egyrészt a minisztérium a 2024-es nyári érettségi végleges eredményeihez hasonlította az idei előzeteseket, márpedig óvások után rendre javulni szokott azok aránya, akik sikeresen teljesítik a feltételeket. A tavalyi előzetes eredmény szerint például Kovászna megyében a tizenkettedikesek 73,6 százalékának sikerült az érettségije, ami 2,5 százalékpontos javulást jelez. A 2023-as előzetes eredményekhez képest még jelentősebb lenne a változás, hiszen az akkori végzősök 71,2 százalékát vetítették előre sikeresként az érettségin (a végletes eredmény akkor 73,8 százalék lett).

A Kovászna megyei főtanfelügyelő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy érdemes külön is megnézni a magyar és a román tagozaton tanulók eredményeit. Már az eredmények kifüggesztése után kértük a minisztériumot, hogy küldje el, a magyar tannyelvű iskolákban végzett diákok számára összeállított román nyelv és irodalom tételekből vizsgázók összesített eredményét, de egyelőre nem kaptunk választ. Hargita megyéből is későbbre ígértek ilyen jellegű összesítést, de Kovászna megyében már megtették ezt.

Az ábrán is jól látszik, hogy a korábbi évekhez képest a magyar érettségizők sikerességi arányában egyértelmű előrelépés van, a 2024-es és 2023-as 60 százalék körüli eredményeken 6 százalékpontot sikerült javítani. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a román tagozaton tanulókéban meg – az országos trendekkel összhangban – jelentős a visszaesés, a korábbi 80 százalék körüli sikerességi arányról közel 10 százalékpontot rontott.

Kiss elmondása szerint az idén végzettek eredményeiben még kisebb kisebb a különbség a román és a magyar tagozaton tanultak között. A 12. osztályt 2025-ben végzők esetében a román tannyelvű képzésen tanulók 76,62 százalékának sikerült az érettségije, míg magyar tagozat idei végzőseinek 75,86 százaléka teljesítette a sikeres érettségi feltételeit. A tanfelügyelő szerint a magyar tagozat szempontjából „amiatt is pozitívan lehet az idei vizsgaeredményekre tekinteni, hogy a román és magyar tagozat sikerességi aránya között kicsi a különbség”.

A tanfelügyelő külön kitért a románérettségi eredményire. Hangsúlyozta, míg korábban akár 15 százalékpontos különbség is volt a román és magyar tagozaton tanulók eredményei között, addig idén ebben a tekintetben is 10 százalék alá csökkent a különbség.

A román nyelv és irodalom vizsgán az idei román tagozatos végzősök 89,84 százaléka kapott legalább ötös érdemjegyet Kovászna megyében, míg a magyar tagozatosok esetében 81,37 százalék volt ez az arány.

Kiss Imre érzékeltetésként megjegyezte, a tavaly márciusi próbaérettségin Kovászna megyében a magyar tagozaton tanulók mindössze 30 százalékának volt 5-nél nagyobb jegye románból. Emlékeztetett, hogy ezek után vetették fel, hogy bár egyforma tételeket írnak a diákok, de a magyar diákok romándolgozatát azok a tanárok javítsák ki, akik kisebbségi osztályokban tanítanak, ahogyan az idén is történt.

Ha a korábban végzettek eredményeit is számítjuk, akkor már kevésbé látványos a javulás, a tavalyihoz képest 2,6 százalékpontos, míg 2023-as eredményekhez képest 5,1 százalékpontos. Erről is van egy összegzés.

Kiss ugyanakkor hangsúlyozta, bár a számokat össze lehet hasonlítani, de alapvetően két különböző generációról van szó, más diákok érték el az eredményeket. Szerinte, ha nagyon szigorúan vesszük, akkor azt is meg lehetne nézni, hogy az érettségire jelentkezőknek végül hány százaléka jelenik meg a vizsgán. Míg Kovászna megyében ez rendre elenyésző, addig országosan sokkal magasabb az arányuk, és „ha mind elmenne vizsgázni, akkor az országos átlag sem ott állna, ahol most van, hanem kisebb lenne”.