Megindokolta az alkotmánybíróság a vagyonnyilatkozatokat titkosító határozatát

Az állami tisztségviselők vagyonnyilatkozatának közzétételi kötelezettsége sérti a magánélethez való jogot, a vagyonnyilatkozat kiterjesztése a családtagokra pedig sérti a jogbiztonság elvét, mert a nyilatkozattevőnek olyan információkért kell személyes felelősséget vállalnia, amelyekkel nem rendelkezik, indokolta meg az alkotmánybíróság a május 29-i határozatát, amelyben megállapította, hogy az állami tisztségviselők vagyon- és az érdekeltségi nyilatkozatait nem kell közzétenni az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) és más közintézmények honlapján, illetve nem kell kiterjedniük a házastársak és a gyerekek jövedelmére és javaira.

A szerda este közzétett indoklás szerint az állami tisztségviselők vagyonnyilatkozatának megalapozatlan közzétételi kötelezettsége sérti az alkotmánynak a magánélethez való jogot szentesítő 26. cikkét és az emberi jogok európai egyezményének 8. cikkét, idézi az Agerpres.

A bírák szerint a vagyonnyilatkozatok közzététele „indokolatlanul közszemlére teszi” az állami tisztségviselők személyes adatait. Ráadásul fennáll annak a veszélye is, hogy a mesterséges intelligencia segítségével „az emberi méltóságukat semmibe véve” feldolgozzák a személyes adataikat.

A bírák szerint azért is sérti a magánélethez való jogot, ha bárki hozzáférhet az állami tisztségviselők részletes vagyoni helyzetéhez, mert így a megszerzett, befektetett vagy megtakarított jövedelmük felhasználási módjából kikövetkeztethetőek a személyes életvitelük jellemzői. Indoklásukban kitérnek arra is, hogy a vagyonnyilatkozatból megismerhető a tisztségviselő családi állapota (beleértve az esetleges válás utáni vagyonmegosztást is), de kiderül a dokumentumból az is, hogy vannak-e gyermekei. Emellett a vagyonnyilatkozat tartalma sértheti más személyeknek a magánélethez való jogát, akiknek a nevét az állami tisztségviselő köteles nyilvánosságra hozni, például akkor, ha pénzt kért kölcsön tőlük.

Az alkotmánybíróság azzal is érvel, hogy az EU 27 tagállama közül csak 10 országban (Belgium, Bulgária, Görögország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Litvánia, Lengyelország, Portugália és Szlovénia) kötelezik a parlament tagjait vagyonnyilatkozat kitöltésére, és ezek közül csak hétben hozzák nyilvánosságra – részben vagy egészében – ezeket a dokumentumokat.

A bírák emlékeztetnek arra, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség célja a korrupció megelőzése az állami tisztségviselők vagyongyarapodásának átlátható nyomon követésével. Ám szerintük nincs szükség a vagyonnyilatkozatok közzétételére, mivel az ANI feladata ellenőrizni a tisztségviselők feddhetetlenségét és megelőzni az intézményi korrupciót.

A bírák szerint azért alkotmánysértő, ha a tisztségviselőknek a sajátjukon kívül családtagjaik vagyonáról is nyilatkozniuk kell, mert büntetőjogi szempontból mindenki csak saját magáért (nyilatkozata valóságtartalmáért) vállalhatja a büntetőjogi felelősséget, a családtagok vagyonáért nem vonható felelősségre. Az indoklásban kitérnek arra is, hogy a szülők a törvényes képviselőikként legfeljebb a kiskorú gyermekek nevében tudnak nyilatkozni.

Az alkotmánybíróság szerint szintén a magánélethez való jogot sérti, hogy vagyonnyilatkozatukban az állami tisztségviselőknek a családtagjaik nevét is fel kell tüntetniük a jövedelmük mellett. A bírák ugyanakkor hangsúlyozzák: a jogalkotóknak a törvény megfelelő módosításával lehetővé kell tenniük, hogy az ANI ismerje az állami tisztségviselők házastársának és felnőtt gyermekeinek vagyonára vonatkozó információkat.

Az alkotmánybíróság május végi ülése előtt hat civil szervezet kérte a testületet, hogy tartsa tiszteletben a jogállam elveit, és arra figyelmeztetett, hogy „a köz integritására vonatkozó valamennyi nemzetközi szabvány a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok átlátható rendszerét ajánlja”. Az egyik tiltakozó civil szervezet, a Fenntartható Fejlődésért és Együttműködésért Egyesület elnöke, Radu Nicolae a határozat meghozatala után a Facebook-oldalán arról írt, hogy az alkotmánybíróság „tönkretette a vagyon- és érdeknyilatkozatokat – a korrupció ellenőrzésének egyetlen civil eszközét és szabad utat adott az átláthatatlan és jogellenes meggazdagodásnak”. Azt is hozzátette, hogy a határozat rossz hatással lesz Románia és az Európai Unió, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közötti kapcsolatra. „A határozat 2010-be veti vissza Romániát és 15 évnyi korrupcióellenes erőfeszítést töröl el” – írta.