Bukarest: 30 ezren vonultak a Pride-on, a normalitás menete jóval kevesebb embert mozgatott meg

Június 7-én, szombaton Bukarestben került sor a Bucharest Pride idei, jubileumi felvonulására, amelyre a szervezők szerint mintegy 30.000 ember gyűlt össze. A főváros utcáin ezzel párhuzamosan a „normalitás menete” is lezajlott, konzervatív-keresztény üzenetekkel. Az események a város két arcát rajzolták meg ugyanazon a napon: az egyik a nyitottság és emberi jogok melletti kiállás arca volt, a másikon a vallásos-konzervatív világkép nyílt demonstrációja mutatkozott meg. A különbség azonban nemcsak az üzenetekben, hanem a hangulatban és a jövőképben is markánsan megmutatkozott.

A PRIDE üzenete: jogegyenlőséget és elfogadást mindenki számára

A szervező, az ACCEPT egyesület szerint az idei Pride történelmi jelentőségű: húsz éve rendezték meg először Romániában az LMBTQ+ közösség jogaiért szóló felvonulást. Azóta sok minden változott – a megmozdulás mára látványos, széles társadalmi támogatottsággal bíró eseménnyé vált, melyet évről évre több tízezren kísérnek figyelemmel vagy csatlakoznak hozzá. Idén az előzetes becslések szerint legalább 10.000 ember vonult a városban, sokan transzparensekkel, szivárványos zászlókkal és támogató üzenetekkel.

A menet idén is a Győzelem térről (Piața Victoriei) indult, és a Forrás Parkban (Parcul Izvor) zárult koncertekkel és beszédekkel. A nap folyamán a résztvevők egyre nagyobb számban gyűltek össze, miközben zeneszó és békés hangulat jellemezte az eseményt. Késő délutánra a szervezők közlése szerint már legalább harmincezren vettek részt az eseményen.

A szervezők a hangsúlyt a láthatóság és az elfogadás üzenetére helyezték. „A Pride nem csak a közösség tagjainak szól, hanem mindenkinek, aki hisz az egyenlő jogokban” – fogalmazott több felszólaló, köztük Alina Greavu (ismertebb nevén Aluziva) blogger és környezetvédelmi aktivista.

A fővárosi csendőrség közölte, öt személyt állítottak elő, akiknél egy tucat tojást találtak. A gyanú szerint ezekkel próbálták volna megzavarni a felvonulást, ami a korábbi évekből is ismert taktika a hasonló események kapcsán. Ez jogsértő megnyilvánulásnak minősülhet, ezért az érintetteket azonosították, és az ügyet tovább vizsgálják.

A hatóságok több ponton előszűrő ellenőrzéseket végeztek: nagyobb csomagokat átvizsgáltak, hogy megelőzzék bármiféle provokáció vagy veszélyes tárgy bejutását a tömegbe. A csendőrség nyomatékosan kérte a résztvevőket, hogy ne reagáljanak az esetleges provokációkra, és minden gyanús személyt azonnal jelezzenek a rendfenntartóknak.

A menet során számos jelkép jelent meg: szivárványzászlók, transzparensek, és idén először a palesztin zászló is feltűnt a tömegben. A Pride idei üzenetei a jogegyenlőség és közösségi szolidaritás köré épültek, hangsúlyozva, hogy a különböző kisebbségi identitások nem veszélyt, hanem értéket jelentenek a társadalom számára.

A nap zárásaként a színpadon koncertet adott több művész, köztük Eligarf és Erika Isac, miközben a szervezők a közösség múltjáról, harcairól és jövőbeli céljairól beszéltek.

Utcára vonult a „normalitás menete” is – keresztény családmodellt hirdettek, a Pride-ot bírálták

Délelőtt ugyanazon a napon zajlott le a „normalitás menete”, amelyet konzervatív civil és vallási szervezetek szerveztek, és amely az LMBTQ+ jogok bővítésével szembeni tiltakozást képviselte. A rendezvény szintén a Győzelem térről indult, és résztvevői trikolórokkal, ikonokkal és fakeresztekkel vonultak, miközben vallásos énekeket énekeltek és közösen imádkoztak. A résztvevők számáról hivatalos becslés nem született, de a helyszíni beszámolók alapján több száz fős lehetett a megmozdulás, jóval kisebb létszámmal, mint a délutáni Pride felvonulás.

A menetben jelen volt Diana Șoșoacă, az SOS Románia vezetője is, aki élő videóban közvetítette a helyszínen történteket. A tömegben többször is elhangzottak olyan jelszavak, mint: „Románia ortodox ország”, „Isten férfit és nőt teremtett”, vagy „Bukarest nem Szodoma”.

A csendőrség mindkét eseményt felügyelte, és azokat engedélyezett, békés közgyűlésként tartották számon. A hatóságok hangsúlyozták: a közterületi megmozdulások szabályozott keretek között zajlottak, de a törvénytelen zavarkeltés, például ellentüntetés szervezése azonos időben és helyen, pénzbírsággal vagy akár szabadságvesztéssel is sújtható.