Parajdon járt a környezetvédelmi miniszter, ahol válságtanácskozást tartott nemzetközi szakértőkkel

Parajdon továbbra is súlyos a helyzet a sóbányát ért katasztrófa nyomán: a Korond-patak múlt heti vízbetörése következtében a bánya belső járatai megteltek vízzel, az onnan kiszivárgó sós víz most már a Korondon keresztül a Kis-Küküllőt is szennyezi. A szennyezés következményeként jelenleg mintegy 50 ezer ember maradt ivóvíz nélkül.

Szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter látogatott a helyszínre, és bejelentette: mind a Korondon, mind a Kis-Küküllőn aggasztóan magas a kloridkoncentráció. „A bányából kilépő víz kloridszintje meghaladja a 3.000 mg/l értéket. Már 1.000 mg/l-nél pusztulnak a halak, 2.000 mg/l-nél teljes ökoszisztémák semmisülnek meg. Ez nemcsak környezeti, hanem közegészségügyi katasztrófa is” – figyelmeztetett a miniszter. Ez egybevág azzal, amiről Hartel Tibor ökológus, a BBTE oktatója írt: a parajdi bányavíz szivárgása régiós szintű természeti katasztrófát okozhat Ha a sóoldat bekerül a talajvízbe, azt már nem lehet kimosni vagy kiszűrni. Ez a folyamat 30–50 évig is eltarthat, mondja a szakember.

A miniszter arról is beszélt a helyszínen, hogy az ivóvízellátás helyreállítása az épülő vízelterelő rendszer sikerétől függ.

Fechet arra is figyelmeztetett, hogy még a munkálatok elvégzése után is bármikor előállhat újra krízishelyzet, ha heves esőzések vagy áradások miatt a vízhozam újból megugrik (akár 60 m³/s-re), mert a rendszer csak 24 m³/s kapacitásra lett méretezve.

Védekezési lépésekként a vízmeder-átvezetés mellett vízzáró munkálatokat is terveznek, valamint egy ideiglenes víztározó létesítését a Korond felső szakaszán. Emellett napirenden van a patak történelmi, fosszilis medrébe való visszaterelése is.

Kockázatok a bánya szerkezetére: Bár nem mondta ki egyértelműen, utalt arra, hogy a víz okozta nyomás és az újabb esőzések továbbra is veszélyeztethetik a bánya integritását, ami miatt a munkavégzés során a munkások biztonságát elsődleges prioritásként kezelik.

Mindezek a nyilatkozatok és lépések egyértelműen azt jelzik, hogy a válságkezelés kritikus fázisban van, és az előttünk álló hetek döntőek lesznek a térség környezeti, infrastrukturális és közegészségügyi helyzetének stabilizálásában.

A miniszter a gazdasági tárca vezetőjével, Bogdan Ivannal közösen tartott technikai egyeztetést a sóbányánál, ahol minden érintett intézmény – köztük a Salrom és a vízügyi hatóság képviselői jelen voltak. A találkozón meghatározták a következő lépéseket a helyzet kezelésére. Aláírták az építkezés megkezdéséhez szükséges dokumentumokat, valamint átadták a munkaterületet a kivitelezőnek.

A parajdi helyzet itt tart most:

Elkezdődtek a Korond-patak ideiglenes eltérítésének munkálatai: DN2000-es ( 2 méter átmérőjű) bordázott csöveken keresztül vezetik majd el a vizet, amelyeket a hegyoldalba rögzítenek. A kivitelező szerint a munkálatok július 1-jéig befejeződnek, ha az időjárás is engedi.

A kormány nemzetközi segítséget is mozgósított: az Európai Polgári Védelmi Mechanizmus aktiválása révén nyolc külföldi szakértő érkezik a helyszínre, akik román szakemberekkel együtt keresik a legjobb megoldásokat a bánya biztonságba helyezésére. Korszerű szenzorokat és mérőműszereket vetnek be a vízparaméterek és a bánya szerkezeti stabilitásának folyamatos ellenőrzésére.

A román kormány kedden rendkívüli ülésen 300 millió lejes támogatást hagyott jóvá, amelyet a bánya ökoszisztémájának helyreállítására, valamint a károsult gazdasági szereplők kártérítésére fordítanak. A munkálatok biztonságát a Munkaügyi Felügyelőség is ellenőrzi.

Az ivóvízhelyzet közben településenként eltérő: a regionális vízszolgáltató szerint Parajdon az ivóvíz biztonságos, mivel a vízkitermelés a bányától felfelé történik. Ezzel szemben a Küküllő-menti településeken a Kis-Küküllő kloridtartalma meghaladja az ivóvízre vonatkozó határérték kétszeresét is. Ennek enyhítésére a Maros Vízügyi Igazgatóság irányított vízleeresztéseket hajt végre a bözödi víztározóból.

A sóbányából kiáramló gázok egyelőre nem lépik túl a határértékeket, de a hatóságok folyamatosan keresik a lehetőségeket a bányából később eltávolítandó sós víz biztonságos tárolására. A térségben továbbra is érvényben vannak a hatósági korlátozások: rendőrségi ellenőrzőpontok és járőrök őrzik az érintett területet, ahova civil személyek továbbra sem léphetnek be.

A válságkezelés tehát több fronton zajlik, de a természetes vizek sóval való szennyezése, a bánya szerkezeti állapota és az ivóvízhiány továbbra is komoly aggodalomra ad okot – helyben és országosan egyaránt.