Energiaügyi miniszter: Románia száz százalékban támogatja az orosz gáz kitiltását Európából

Románia segítheti Európa leválását az orosz gáztól olyan beruházásokkal, mint a Neptun Deep vagy a carageléi gázmező kitermelése – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter egy keddi brüsszeli energiaügyi konferencián az Agerpres szerint.

A miniszter szerint Románia nemcsak politikailag áll ki az orosz energiaforrások kizárása mellett, de infrastrukturálisan is kulcsszerepet vállalhat az átmenetben, elsősorban újonnan induló belföldi kitermeléseken és külföldről, hajóval szállított, cseppfolyósított földgázon (LNG-n) keresztül.

Burduja szerint a 2027-re tervezett uniós gázteljesítési célkitűzés elérhető, és Európának „nem kell tartania a gázhiánytól”, ha olyan beruházások valósulnak meg, mint a Fekete-tenger kontinentális talapzatán található Neptun Deep mező vagy a Caragele térségében lévő földgázlelőhelyek kiaknázása. A Neptun Deep projekt – amelyben az OMV Petrom és a Romgaz is részt vesz – már évekkel ezelőtt tervezésre került, de a kitermelés csak 2027 körül indulhat be. A becslések szerint ez a mező évi 10 milliárd köbméter földgázt is termelhet, ami meghaladja Románia jelenlegi éves fogyasztását.

A Caragele-gázmező pedig a Buzău megyei térség egyik legnagyobb szárazföldi lelőhelye, amely szintén fontos szerepet játszhat az ország energiafüggetlenségének megerősítésében. Ha ezek a projektek időben megvalósulnak, Románia nemcsak saját szükségleteit fedezheti, hanem akár regionális gázelosztó központtá is válhat – hangsúlyozta a miniszter.

Burduja kijelentései illeszkednek az EU orosz energiahordozóktól való függetlenedésének hosszabb távú stratégiájába, amelyet az Ukrajna elleni orosz invázió 2022-es kezdete óta gyorsított ütemben próbálnak végrehajtani. Az orosz gáz 2021-ben még az EU teljes gázimportjának mintegy 40%-át tette ki, ez az arány 2023 végére 15% alá csökkent, főként LNG-importtal és alternatív vezetékes forrásokkal helyettesítve.

Románia földrajzi és geológiai adottságai kedvezőek a gázkitermeléshez, de az iparági beruházásokat éveken át hátráltatta a bizonytalan jogszabályi környezet, a kiszámíthatatlan kormányzati politika és az energiaárak volatilitása. Az elmúlt két évben azonban új lendületet kaptak a projektek, és a kormányzat az EU-s energiabiztonsági célkitűzésekbe illeszkedő módon igyekszik pozícionálni magát.

Több hozzáadott értéket – belföldre

Burduja a kitermelés stratégiai kérdései mellett arra is kitért, hogy a belföldön előállított földgáznak nemcsak exportcikként van értelme, hanem ipari alapanyagként is. A miniszter példaként említette az Azomureș marosvásárhelyi műtrágyagyárat, amely a gázból helyben állíthatna elő hozzáadott értéket képviselő termékeket.

„A józan ész azt diktálná, hogy ne nyersanyagként exportáljuk a gázt, hanem műtrágyát állítsunk elő belőle” – fogalmazott. Ez a megközelítés egyértelműen a feldolgozóipar megerősítését és a hosszú távú gazdasági önállóságot célozza.

Regionális szerep és geopolitikai kihívások

Románia energetikai ambíciói nemcsak a hazai gazdaságra, hanem a régiós energiabiztonságra is hatással lehetnek. A Bulgárián, Magyarországon és Moldován átívelő infrastruktúra-fejlesztések, valamint az LNG-terminálokhoz való hozzáférés révén Bukarest egyre hangsúlyosabb pozíciót tölthet be az európai energiahálózatban. Az orosz gázról való leválás azonban nem csupán technikai és gazdasági, hanem politikai kérdés is – különösen olyan országok esetében, amelyek még mindig jelentős mennyiségű orosz gázt használnak.

Burduja brüsszeli kijelentése tehát egyszerre üzenet az Európai Bizottságnak, a regionális partnereknek és a hazai beruházóknak: Románia kész a váltásra – de annak sikere nemcsak szándék, hanem ütemezés, finanszírozás és megvalósítás kérdése is.