Először jelentek meg fotók az elárasztott parajdi sóbányáról: víz alatt a járatok, omlanak a falak

A Meteoplus Facebook-oldala szombaton először tett közzé belső felvételeket a vízzel elárasztott parajdi sóbányáról. A friss fotókon vízzel feltöltött bányajáratok és egy beszakadt sótömböt rejtő tárna is látható. A képek alig néhány nappal azután készültek, hogy a Korond-patak áradása áttörte a bánya védelmét, és három nap leforgása alatt teljesen elöntötte a több mint száz méter mély bányarendszert.
A víz betörését az okozta, hogy a patak medrét védő geofóliát a heves esőzések után lezúduló hordalék elszakította. A vízhozam elérte a másodpercenkénti 60 köbmétert, ami rövid idő alatt elárasztotta nemcsak a turisztikai szintet, hanem a Telegdy-bányarészt is – az utóbbit 1991 óta használták sókitermelésre.
A most közzétett képek nemcsak a katasztrófa méretét szemléltetik, hanem azt is jelzik, hogy a bányabelső szerkezete már megindult. A sótömbök leszakadása és a vízzel telítődött járatok azt jelzik, hogy megkezdődött a só oldódása. A só (halit) vízben rendkívül gyorsan oldódik, és ez a folyamat belső szerkezeti gyengüléshez vezethet. Az oldódás során keletkező üregek a mennyezet vagy falak beomlását idézhetik elő, ami hosszabb távon felszíni süllyedést vagy akár beomlást is okozhat.
A Salrom Országos Sótársaság vezérigazgatója, Constantin Dan Dobrea szombaton Parajdon megerősítette: a víz továbbra is oldja a sót a bánya mélyében. Mint elmondta, a bányába betört patakvíz sótartalma jelenleg nem haladja meg a literenkénti 160 grammot, holott az oldódási folyamat csak akkor állna le, ha a koncentráció elérné a 300 gramm/litert. Ez azt jelenti, hogy a víz folyamatosan gyengíti a sófalakat, és ezzel tovább roncsolja a bánya szerkezetét. A vállalat vízmintákat vett a helyszínen, és bejelentette: az Európai Sótermelők Szövetsége szakértői és nagy teljesítményű szivattyúi június 3-án érkeznek Parajdra. A sós víz eltávolítása mellett külön probléma a magas sótartalmú víz környezetbarát elvezetése, ezért a cég sótalanító rendszerek beszerzését is megkezdte.
A bányarendszer fölött lakóépületek, turisztikai létesítmények és közművek találhatók, így a jelenlegi helyzet nem csupán gazdasági, hanem közvetlen biztonsági kockázatot is jelenthet.
A Meteoplus által megosztott képek az első nyilvános fotódokumentációt jelentik az elárasztott bánya belső állapotáról. Korábban csak szórványos információk és szakmai becslések álltak rendelkezésre a károk mértékéről. Fontos megjegyezni, hogy a közölt képek egy része – különösen a falomlást ábrázoló felvétel – visszajelzések és más források alapján akár korábban is készülhetett, még azelőtt, hogy a bánya teljesen feltelt volna vízzel. A turisztikai szinten dolgozók maguk posztoltak fotókat az utolsó napon bekövetkezett falomlásokról, amikor az ott működő árusok a bódéik felszerelését mentették ki. A képeken jól láthatók voltak a leszakadt, nagyméretű kősódarabok.
A bánya megmentése jelenleg is versenyfutást jelent az idővel, hisz minél több kősó oldódik ki, annál jobban gyengül meg a bánya üreges szerkezete. Szombaton egyébként több miniszter, valamint a frissen megválasztott államelnök is Parajdra látogatott, hogy a helyszínen tájékozódjanak a kialakult helyzetről.
A válságkezelő megbeszélések után tartott sajtótájékoztatón kijelentette: „ez egy olyan eset, amit meg lehetett volna előzni”, ezért arra kéri a miniszterelnököt, hogy a kormány ellenőrző testülete vizsgálja ki, kik a felelősök a történtekért.
Az államfő hangsúlyozta, hogy a kormány nem hagyja magukra az érintetteket, sem a munkahelyüket elvesztett bányászokat, sem a turizmusból élőket. Elmondta, hogy kompenzációs intézkedések lesznek, és a turisztikai vállalkozásokat is támogatni fogják – hasonlóan a világjárvány idején alkalmazott gazdaságélénkítő intézkedésekhez.
A látogatáson részt vett Bogdan Ivan gazdasági miniszter, Tánczos Barna pénzügyminiszter, Cseke Attila fejlesztési miniszter és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!