Már 2007-ben omlásveszélyre figyelmeztettek a parajdi sóbányát felmérő kutatók

A Korond-patak vizének beszivárgása veszélyezteti a parajdi sóbányát és akár omlást is okozhat a kezelőközpontban, valamint a régi és új tárnákban, figyelmeztetett 2007-ben bemutatott kutatásában egy romániai kutatócsapat.

Deák György, Sorin Mihai, Ştefania E. Deák és Ilie Oancea kutatásának egy olaszországi konferenciára készült, online elérhető kivonata szerint több lépésben vizsgálták a sóbánya állapotát. A felszíni vízből több ponton mintákat vettek, ezek egy részének nagy volt a sótartalma, ami a Korond-patak magas oldóképességére utalt. Elektromos tomográfia segítségével azonosították a vízbeszivárgás kockázatnak leginkább kitett felületeket, és a Dózsa-bánya esetében több magas kockázatú felületet is találtak. A bánya állapotát az ún. DKRControl-módszerrel is felmérték, ennek eredményeit egyébként egy 2008-as indiai konferencián külön is bemutatták. Itt arra is kitértek, hogy a kőzet lepergése vagy hámlása omláshoz vezethet, és ez Parajdon főleg a régebbi bányákban jelent kockázatot.

A kutatók már 2007-ben megállapították, hogy a geokémiai elemzés és az elektromos tomográfia a vízbeszivárgás kockázatára utal, és a Dózsa-bánya az egyik legsérülékenyebb.

Az omlás megelőzésére a tanulmány három hidrológiai és geomorfológiai megfigyelőállomás elhelyezését javasolta a Korond-patak mentén, és a növekvő kockázat észlelése esetén a patak elvezetését.

Deák György, aki jelenleg az Országos Környezetvédelmi Kutatási és Fejlesztési Intézet vezetője, pénteken a Maszolnak azt mondta, bár korábban kellett volna lépni, a patakot még ezután is érdemes lenne elvezetni és a vizet kiszivattyúzni a bányából, mert így a Dózsa-bányát beomlás fenyegeti. A vizet szerinte „nyugodtan bele lehet vezetni a Küküllőbe, mert az nem okoz akkora természeti katasztrófát, amiből baj lenne”. Arra emlékeztetett, hogy a József-bánya – a parajdi bányarendszer legrégebbi, 1762 és 1864 között használt része – korábban beomlott a vízbeszivárgás miatt. Deák György arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a sóbánya beszakad, akkor „nem valószínű, hogy a közvetlen közelében lévő házak megmenekülnének”.

A Korond-patak vizének minél sürgősebb elvezetésével és egy új geofizikai felmérés elkészítésével még meg lehetne menteni a parajdi sóbányát, mondta csütörtökön a Transtelexnek egy neve elhallgatását kérő kutató, aki szerint a helyzet azért fajult el ennyire, mert a bányát adminisztráló Országos Sótársaság (Salrom) nem utalt ki elegendő anyagi forrást a szükséges beruházásokra.

Csütörtök estére már teljesen megtelt vízzel a parajdi sóbánya és a létesítményt végleg lezárták. A parajdi helyzet súlyosságára reagálva erdélyi geológusok pénteken nyilvános szakmai ajánlást adtak ki, amelyben átfogó javaslatcsomagot fogalmaznak meg a lakosság védelméért, valamint a térség hosszú távú biztonságos rehabilitációjáért.