Kutató a parajdi helyzetről: A baj azért történt meg, mert a Salrom nem adott pénzt a megoldásra

A Korond-patak vizének minél sürgősebb elvezetésével és egy új geofizikai felmérés elkészítésével még meg lehetne menteni a parajdi sóbányát, véli egy neve elhallgatását kérő kutató, aki szerint a helyzet azért fajult el ennyire, mert a bányát adminisztráló Országos Sótársaság (Salrom) nem utalt ki elegendő anyagi forrást a szükséges beruházásokra.

A kutató szerint a Korond-patak vizét el kell vezetni, új geofizikai felmérést kell csinálni, a Korond medrét le kell betonozni, meg kell erősíteni a bánya problémás részeit és egy monitoring rendszert kell bevezetni. Időközben azonban a Transtelex helyszíni tudósítása szerint a bánya Telegdy-ágát is elöntötte a víz, a létesítményt lezárták, a védekezési munkálatok leálltak.

„A baj azért történt meg, a Salrom nem adta meg a büdzsét, amit meg kellett volna kapjon Parajd, hogy egy jó megoldást tudjon kifejleszteni. Nem a parajdiak a hibásak, a Salrom is nagyon jól tudta, hogy bajok vannak, és nem csak Parajdon vannak bajok, hanem Slănic Prahován is” – mondta. Azt is hozzátette, hogy értesülése szerint a vízügy sem támogatta a Korond-patak elvezetését.

Mint mondta, hosszú távú megoldásra van szükség, mert korábban már próbálták agyaggal megakadályozni a vízbeszivárgást, de ez nem bizonyult tartós megoldásnak. Annak, aki elkészíti a tanulmányt, illetve annak is, aki elvégzi a munkát, legalább húsz évre vállalnia kell a felelősséget ezekért, hangsúlyozta.

„Remélem, hogy most mindenki megérti, hogy hamar kell dönteni, és hamar kell megcsinálni” – mondta. A kutató szerint, ha sikerül megmenteni a bányát, az biztos, hogy most már jóval drágább lesz a beavatkozás, „de mindenesetre megéri, mert a sóbányát meg kell menteni”.

Silye Lóránd geológus korábban a Transtelexnek azt mondta, az alapvető információk elérhetetlensége miatt csak találgatni lehet a parajdi helyzetről, de egy pesszimista és optimista forgatókönyvet is felvázolt. A pesszimista forgatókönyv szerint abbamarad a bányászat, az optimista szerint pedig, ha nem gyengülnek meg nagyon a falak, és sikerül megállítani a vízbeömlést, akkor leginkább pénzkérdés lesz a bánya sorsa.

A szakember a víz beáramlásának a megakadályozásával kapcsolatban megjegyezte, hogy nem véletlen, hogy nem dolgoznak a munkagépek a földfelszínen, mert komoly tragédiák lehetnek abból, ha felvállalják azt a rizikót, hogy megpróbálják most eltömíteni a víznyelőt.

Csütörtök késő délelőtt a parajdi sóbánya utolsó, még szárazon maradt részébe, a Telegdy-részlegbe is bejutott a víz, így fel kellett adni minden védekezést, a bánya fejlesztési igazgatója pedig lemondott. A helyi közösségben feszült a hangulat, egyre többen beszélnek arról, hogy szervezett lakossági tiltakozásra kerülhet sor, ha nem érkezik egyértelmű és hiteles tájékoztatás a Salrom részéről.

A Salrom csütörtöki közleményében elismerte, hogy a Telegdy-részleget már nem lehet megmenteni a víztől, miután 10 óra 52 perckor a föld alatt felépített betongát beomlott. „Az Országos Sótársaság a költségektől függetlenül folytatni kívánja a sikeres, hosszú múltra visszatekintő tevékenységet a parajdi sóbányában, és azt szeretné, ha a bányában mielőbb újraindulna a turisztikai és a kitermelési tevékenység” – írták.