Miközben mindenki Parajdra figyel, Háromszék szinte teljesen víz alá került

Miközben az országos figyelem a parajdi sóbányánál kialakult vészhelyzetre irányul, Háromszéken egy másik súlyos természeti probléma alakult ki: napok óta tartó intenzív esőzések miatt kilenc településen öntött ki a víz, több száz embert kellett kitelepíteni, és több száz hektár földterület került víz alá.

A térségben a főbb vízfolyások – többek között a Tatrang, a Kovászna-patak és a Feketeügy – vízszintje kritikus szintre emelkedett. Egyes gátak meggyengültek, és több víztározó is elérte maximális kapacitását, ami nehezíti a víz szintjének szabályozását. A hatóságok folyamatosan figyelik a legveszélyeztetettebb szakaszokat, és szükség esetén azonnali beavatkozást végeznek.

A következő 24 óra különösen fontos. Ha tovább esik az eső, vagy ha a hegyekből érkező víz gyorsabban zúdul le a megszokott szinteknél, további kitelepítésekre, útlezárásokra és védekezési munkálatokra lehet szükség. A lakosságot a hatóságok folyamatosan tájékoztatják, és kérik, hogy kövessék az utasításokat, különösen az evakuálásra vonatkozókat.

A legérintettebb helyek – víz alatt házak, utak, földek

Az áradások következtében Háromszék több pontján is komoly anyagi károk keletkeztek. A legsúlyosabb helyzet Nagyborosnyón alakult ki, ahol több mint húsz lakóépület és huszonöt gazdaság került veszélybe. A hatóságok 800 hektárnyi termőföldet árasztottak el szándékosan, hogy ezzel enyhítsék a víznyomást a lakóövezetekben.

Kovászna városban négy lakóház és egy gazdasági egység került víz alá, hat utca járhatatlanná vált. A városközpontban a Kovászna-patak átszakította a medret védő kő- és betonfalat, amely beomlott.

Csomakőrösön egy lakóházból kellett kiszivattyúzni a vizet, jelenleg megelőző munkák zajlanak, hogy elkerüljék a nagyobb bajt. Bölönben átszakadt a gát, ami több helyi gazdaságot fenyeget. Barátoson hasonló történt: ott is védőgát szakadt át.

Zabratón két gazdaságot árasztott el a víz, és megrongálódott egy híd, amely így életveszélyessé vált. Dobollóban újabb embereket kellett ideiglenesen kitelepíteni.

A térségben több száz hektár mezőgazdasági terület van jelenleg víz alatt – nemcsak Nagyborosnyón, hanem Papolc, Páké és más környező falvak határában is. A termés jelentős része el fog pusztulni.

Közlekedési szempontból is katasztrofális a helyzet. A Réty és Cófalva közötti szakaszon, valamint Málnasfürdőnél a 3,5 tonnánál nehezebb járművek nem haladhatnak át. Teljes útzár van Erősd és Botfalu, Szörcse és Orbaitelek, valamint Uzon, Bikfalva, Lisznyó és Sepsimagyarós között. Több megyei út is teljesen járhatatlan, főként a hidak környékén vagy ott, ahol a víz elérte az útburkolatot.

A mentés, kárfelmérés és védekezés párhuzamosan zajlik. A következő napokban várható, hogy újabb károkat tárnak fel, ahogy visszahúzódik a víz.

A környezetvédelmi miniszter a helyszínen tájékozódott

Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter május 28-án, szerdán látogatott Háromszékre, hogy személyesen tájékozódjon az árvízhelyzetről. A prefektussal, Ráduly Istvánnal és a minisztérium árvízvédelmi igazgatóságának vezetőjével közösen járta végig a legkritikusabban érintett településeket: Dobollót, Márkosrétet és Kökösbácsteleket.

A miniszter szerint a következő 24 óra döntő lehet, és elismerte, hogy a helyzet továbbra is kritikus, különösen a kimerült lakosság és az átázott gátak miatt. Ugyanakkor hangsúlyozta: a mozgósítás példás volt, és szerda délutánig nem történtek súlyos személyi vagy épületkárok, bár a kockázat továbbra is valós.

A helyszínen több lakos és újságíró is feltette a kérdést, miért nem történt előrelépés a gátak megerősítésében a 2018-as árvíz óta. Fechet azt válaszolta, hogy a gátak mostanáig jól bírták a terhelést, ami szerinte annak bizonyítéka, hogy a meglévő rendszerek „jól voltak megépítve”. Ugyanakkor elismerte, hogy a klímaváltozás miatt gyakoribbak az extrém időjárási események, ezért újra kell gondolni a vészhelyzeti döntéshozatal és lakossági tájékoztatás rendszerét.

A látogatás során a miniszter több konkrét intézkedésről is tárgyalt a megyei vezetőkkel, köztük Tamás Sándor tanácselnökkel és Tăraș Silviu kökösi polgármesterrel. Felmerült a helyi infrastruktúra – elsősorban a mezei és földutak – helyreállításának kérdése is, mivel ezek megrongálódtak a mentésben részt vevő nehézgépek mozgása miatt.

Fechet a terepszemle után közölte: a megye jelenleg nem szenved hiányt sem emberi erőforrásban, sem technikai eszközökben, sem üzemanyagban. A legnagyobb kihívást most az időjárás és a hegyekből még érkező vízmennyiség jelenti.

Milyen intézkedések születtek, és mire figyelnek most a hatóságok?

A háromszéki árvízhelyzet kezelése érdekében többféle gyorsbeavatkozási és megelőző intézkedést hoztak a hatóságok. A megyei katasztrófavédelmi bizottság Ráduly István prefektus vezetésével folyamatosan értékeli a helyzetet, és szükség szerint újabb lépéseket rendel el.

Meghozott intézkedések:

• Több száz embert telepítettek ki Márkosrétről, Kökösbácstelekről és Dobollóból sportcsarnokokba.
• Megnyitották egyes gátak zsilipjeit, hogy irányított módon csökkentsék a vízszintet, és elkerüljék a hirtelen gátátöréseket.
• Homokzsákos védekezést alkalmaznak a veszélyeztetett lakóépületeknél.
• Tűzoltó- és vízügyi egységek szivattyúzzák a vizet az érintett területekről.
• Több megyéből – Brassó, Szeben, Argeș, Dâmbovița, Hunyad – érkezett személyi és gépi segítség a beavatkozásokhoz.
• Forgalomkorlátozásokat és útlezárásokat vezettek be, hogy megelőzzék a baleseteket.

Kiemelten figyelt pontok:

• A Tatrang és a Feketeügy gátjainak állapota, amelyekre jelentős víznyomás nehezedik. A 2018-as árvíz tapasztalatai alapján ezek kulcspontok.
• A szecselei víztározó, amely elérte maximális kapacitását. Ha nem sikerül szabályozni, az jelentős áradást indíthat el.
• A vízgyűjtő csatornák, például a bikfalvi hegyekből lejövő víz által terhelt rendszer Kökös és Dobolló környékén, ahol a víz már visszatorlódott, és a gátja is megsérült.
• A mezőgazdasági területek és a nem szilárd burkolatú mezei utak, amelyek gyorsan tönkremennek a víz alatt. Ezek helyreállítása kulcsfontosságú lesz a védekezés után.

A fő kockázatot jelenleg az jelenti, ha a hegyekben tovább esik, és a már telített vízgyűjtőkből újabb árhullámok érkeznek. A szakemberek szerint egyetlen napnyi újabb eső is elegendő lehet ahhoz, hogy a jelenlegi állapot súlyosabb szintre lépjen.