Imperialista inváziónak nevezte XIV. Leó pápa Oroszország Ukrajna elleni háborúját

Az újonnan megválasztott XIV. Leó pápa május 9-én felszólalt Oroszország Ukrajna elleni háborúja ellen, írja a The Kyiv Independent nyomán a Telex. Az új pápa a Semanario Expresión nevű perui hírcsatornának adott interjúban elítélte a háborút, és azt igazi inváziónak, imperialista jellegűnek nevezte, Oroszország szerinte hatalmi okokból akar területeket meghódítani.

A The Kyiv Independent emlékeztet, hogy XIV. Leó pápa elődjének, Ferenc pápának az Ukrajnával kapcsolatos öröksége összetett – erről nemrég a Le Monde is hosszabban írt –, mert sok ukrán úgy érzi, Ferenc pápa nem nevezte meg egyértelműen Oroszországot és Vlagyimir Putyin orosz elnököt mint felelőst, és érzékeny fogadtatása volt Ukrajnában annak is, hogy az oroszokat és az ukránokat testvéreknek nevezte. Ferenc pápa először 2022 októberében szólította fel Putyint arra, hogy hagyja abba a háborút. 2024 márciusában arról beszélt, Ukrajnának elég bátornak kell lennie a „fehér zászlóhoz”, és tárgyalnia kellene a két évvel ezelőtt Moszkva által indított teljes körű inváziót követő, tízezrek életét követelő háború lezárásáról.

Csütörtökön először választottak meg egy Egyesült Államokban született egyházfőt pápának Robert Francis Prevost bíboros személyében, aki XIV. Leó néven vette át a katolikus egyház vezetését (a névválasztásról itt írtunk). Prevostot alapvetően mérsékeltnek tartják, de számos társadalmi kérdésben Ferenc pápához hasonlóan progresszív, habitusa elődjénél mérsékeltebb reformer lelkületet ígér, de megválasztása azt üzeni: továbbmegy az egyház Ferenc pápa útján. A pápaválasztásról szóló cikkeinket itt olvashatja el újra.

Egy visszalépés is kellett ahhoz, hogy XIV. Leó pápa legyen

A Telex szerint sokszínű bíborosi kollégium eddigi gyakorlatát nézve viszonylag gyorsan választották meg pápának Robert Francis Prevost bíborost, aki mindössze négy szavazás után nyerte el a 133 bíborosválasztó konszenzusát. Prevost neve keringett ugyan az esélyesek bíborosok között, de a SkyNews és az Axios forrásai szerint egy visszalépés kellett ahhoz, hogy XIV. Leó pápa legyen belőle.

A brit csatorna és az amerikai hírportál is azt írja, hogy a Sixtus-kápolna zárt ajtói mögött megrendezett konklávén fej-fej mellett haladt az olasz Pietro Parolin, a Vatikán második embere, aki közel 50 év óta az első olasz lett volna, és Luis Tagle bíboros, aki az első ázsiai pápa lehetett volna.

A SkyNews és az Axios egybehangzó információi szerint csütörtök délig Parolin vezetett 45-55-re, ami nem kevés szavazat, de messze elmaradt a kétharmados többséghez szükséges 89 szavazattól. A SkyNews információi szerint viszont mivel az olasz bíboros nem tudta növelni a támogatottságát az első három fordulóban, inkább lemondott Prevost javára. Prevost ezután meg tudta nyerni a mérsékelt amerikai, a dél-amerikai, az európai és az ázsiai bíborosok bizalmát is. A La Repubblica című olasz napilap szerint a XIV. Leó „minden bizonnyal pártokon átívelő preferenciákat vonzott, mind ideológiai, mind földrajzi szempontból”.

„A konklávéban ő volt a legkevésbé amerikai az amerikaiak közül: Chicagóban született, de 20 évet élt Peruban”

– írta a lap.

Timothy Dolan, New York érseke egy sajtótájékoztatón azt mondta, megdöbbent, milyen sokan kérdezték meg tőle, ismeri-e Prevostot. Az Axios azt is írja, hogy Dolan a SirusXM „Catholic Channel” műsorában azt mondta, Prevost mögött ült, amikor a negyedik, végső szavazás szavazatait összeszámolták, látta, ahogy Prevost lehajtja a fejét, miközben egyre többször hangzott el a neve. „Amikor elérte a 89 szavazatos küszöböt, nagy ováció tört ki a Sixtus-kápolnában” – mesélte Dolan. Ezután Parolin, mint a rangidős bíboros, megkérdezte Prevosttól, elfogadja-e a megbízatást, ő ennyit válaszolt: „Accepto.”

A pápaválasztásba belefolyó jobboldali amerikai szervezetek annak örültek volna, ha egy konzervatív pápa kerül a katolikus egyház élére, de nem jártak sikerrel. Bár Donald Trump gratulált XIV. Leónak a megválasztásához, és alig várja, hogy találkozhasson vele, az elnök hívei már kevésbé örültek, miután végignézték Prevost bíboros közösségi oldalát. Kiderült ugyanis, hogy az elmúlt években többször is kritizálta Trump politikáját, és egy J. D. Vance alelnököt bíráló cikket is megosztott.

Az 1955-ben, Chicagóban született Prevost francia, olasz és kreol gyökerekkel is rendelkezik. 1977-ben lépett be a Szent Ágoston-rendbe, amely 27 éves korában Rómába küldte, hogy kánonjogot tanuljon. 1982-ben szentelték pappá, majd Peruban kezdte meg misszióját, amely egészen 1986-ig tartott. 2001-ben választották meg a szerzetesrend élére. 2015-ben a perui Chiclayo püspökévé választották, majd 2018-ban a Perui Püspöki Konferencia második alelnöke lett.

A pápaválasztásról szóló cikkeinket itt olvashatja el újra.

„Kinek képzeled magad, a pápának?” – testvére szerint kisgyerekként így cukkolták XIV. Leót

Mint a Telex megírta, Louis, a tanár és iskolafelügyelő apa, Mildred, a könyvtáros anya, és három gyermekük, Louis, John és Robert alkották azt a családot Chicago déli elővárosában, Doltonban, amiből egyikük világhírűvé vált csütörtökön. Először választottak meg egy Egyesült Államokban született egyházfőt pápának csütörtökön Robert Francis Prevost bíboros személyében, aki XIV. Leó néven lépett trónra.

„Normális gyerekkorunk volt. Furcsán hangozhat, de mindhárman már nagyon korán tudtuk, mit akarunk az életünkben” – mondta a 71 éves John a Chicago Daily Heraldnak testvére megválasztása után. John nyugalmazott tanár és iskolaigazgató, Chicagoban él. Robnak becézett öccse szerinte kisgyerekkora óta pap akart lenni. Egy másik interjúban pedig arról beszélt, öccse a pápaválasztás előtt – hasonlóan más bíborosokhoz – megnézte a Konklávé filmet, így tudta, hogy kell majd viselkednie.

Két napja John a New York Timesnak nyilatkozott testvére pápává választása után. Szerinte öccse esélytelennek tartotta, hogy pápa legyen belőle. „Nagy-nagy vágya, hogy segítsen az elnyomottakon és a jogfosztottakon, azokon az embereken, akiket a többség figyelmen kívül hagy” – mondta. Arra számít, hogy testvére továbbviszi majd elődje, Ferenc pápa örökségét. „Nagyon jó barátok voltak. Már akkor ismerték egymást, mielőtt Ferencből pápa lett volna.”

Egy kevésbé fontos kérdést pedig a WGN TV oldalának válaszolt meg az öccséről: a két chicagói MLB-ligás baseballcsapat közül a White Soxnak drukkol. John elmondása alapján nem a szülőktől hozta ezt, anyja a Cubs rajongója volt, apja viszont a távolabbi St. Louis Cardinals drukkere volt.

Az új pápa másik testvére, Louis a haditengerészetnél szolgált, a floridai Port Charlotte-ban lakik. Ő arról beszélt a Fox 13 Newsnak, hogy gyerekként a játékok során testvére általában pap akart lenni. Ezzel még cukkolták is kisgyerekként, hogy „Kinek képzeled magad, a pápának?”. A megválasztása persze őket is megdöbbentette: „Hallottuk, ahogy felolvassák a nevét, és tudtuk, mi jön. És látni őt – mindez valósággá vált.”

Louis hetente kétszer-háromszor beszélt az öccsével, és a konklávé előtt fel is merült, mi lesz, ha őt választják. „El fogom fogadni. Ez Isten akarata. Az ő kezében van” – válaszolta a telefonba öccse. A bátyja csak azért aggódik, hogy lesz-e még alkalmuk normális keretek közt találkozni és megölelni egymást.

A Chicago Sun Times szűk egy hete publikált egy portrét Prevostról és fiatalkoráról. Szülei 1949-ben vettek egy 111 négyzetméteres házat Doltonban, az East 141st Place utcában (itt a Google utcaképén meg is nézheti a környéket). A testvérek itt nőttek fel, édesanyjuk, Mildred Prevost aktívan részt vett a helyi plébánia életében.

Az 1955-ben, Chicagóban született Prevost francia, olasz és kreol gyökerekkel is rendelkezik. 1977-ben lépett be a Szent Ágoston-rendbe, amely 27 éves korában Rómába küldte, hogy kánonjogot tanuljon. 1982-ben szentelték pappá, majd Peruban kezdte meg misszióját, amely egészen 1986-ig tartott. 2001-ben választották meg a szerzetesrend élére. 2015-ben a perui Chiclayo püspökévé választották, majd 2018-ban a Perui Püspöki Konferencia második alelnöke lett. Ferenc pápa 2023-ban kreált belőle bíborost.