Az utolsó büntetőper is megszűnt az úzvölgyi temetőfoglalók ellen

Elévülés miatt megszüntette a Bákói Táblabíróság az úzvölgyi temetőfoglalók ellen indított utolsó pert, írja a Krónika.

A Bákói Táblabíróság csütörtöki jogerős ítélete a bírósági portálon jelent meg, ennek alapján a lap arról számolt be, hogy a két vádlott, Marius-Constantin Siderof és Valentin Diaconu ellen kimondott ítélet szerint más büntetésre nem kell számítaniuk, csupán kártérítést kell fizetniük Kovács Csaba csíkszeredai informatikusnak az úzvölgyi sírkertben elszenvedett ütlegelésekért.

A táblabíróság azt követően állapította meg az úzvölgyi bántalmazási ügy elévülését, hogy az első fokon eljáró Moinești Bíróság tavaly október 17-én elítélte a két elkövetőt. Marius-Constantin Siderofra ütlegelésért és más erőszakos cselekményekért 2000 lej bírságot, Valentin Diaconura pedig ütlegelésért és rongálásért egy év két hónap börtönbüntetést rótt ki, amelyet két évre felfüggesztett.

Az első fokú ítélet szerint Diaconunak 60 nap közmunkát is kellett volna végeznie. Az első fokon eljáró bíróság azt is megszabta, hogy mindkét vádlottnak fejenként 1500 euró fájdalomdíjat és 2250 lej ügyvédi díjat kell kifizetnie a büntetőperhez polgári peres félként csatlakozó Kovács Csaba számára. A bíróság a perköltségek kifizetését is az elítéltekre rótta.

Az ítélet ellen az ügyészség súlyosbításért, Marius-Constantin Siderof pedig enyhítésért fellebbezett volna. Valentin Diaconu elfogadta az ítéletet.

A másodfokon eljáró Bákói Táblabíróság a per büntetőjogi részét törölte az elévülésre hivatkozva, érvényben hagyta viszont a fájdalomdíjra, ügyvédi költségekre és perköltségekre vonatkozó részt.

A beszámoló szerint Kovács Csaba 2019. június 6-án maga is része volt annak az élő láncnak, amelyet a székelyföldiek vontak a sírkert elé. Így próbálták megakadályozni, hogy Dormánfalva polgármestere egyházi szertartással felszentelje azt a román parcellát, amelynek betonkeresztjeit egy azóta kimondott jogerős ítélet alapján el is távolították a temetőből. Az Úzvölgyébe vezényelt több száz csendőr és rendőr azonban nem tudta távol tartani egymástól a békésen tüntető székelyeket és a román parcella felavatására érkezett több ezer fős tömeget.

A székelyek élő láncát megkerülve a temetőfoglalók egy csoportja behatolt a temetőbe, belülről kitépték a temetőkaput, és utat nyitottak a temetőbe betóduló, nacionalista jelszavakat skandáló tömegnek. Kovács Csaba a kapu előtt állt, amikor az erőszakos események kezdődtek. Az első ütést Valentin Diaconutól kapta, aki a kapu lécei között kinyúlva ütötte arcon. Az ütésnek a szemüvege is áldozatul esett, a sárba hullott szemüveget ugyanis széttaposta a tömeg. Marius-Constantin Siderof az után ütötte meg, hogy a temetőt elfoglaló huligánok kitépték a temető kapuit.

Valentin Diaconu nemcsak őt ütlegelte. A kapuról letépett léccel a kezében kirohant a temetőből, és megpróbálta szétverni a kamerát az MTVA csíkszeredai tudósítója kezéből. A művelet nem volt sikeres, a kamera ugyan széttört Csúcs Péter operatőr kezében, a filmezett anyag azonban megmenekült, és segítette a kárvallottakat a tettesek azonosításában.

A temető kapcsán 2019-ben számtalan per indult. Ezek mindegyikét a székelyföldi fél nyerte. A román hadisírgondozó a Védelmi Minisztérium honlapján közölt tanulmányában azt is tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek emléket kívántak állítani, és akiknek a névsorolvasása immár hagyományos módon részét képezi a temetőben tartott román ceremóniáknak. A román nacionalisták nem nyugodtak bele a jogi harc elvesztésébe. A Calea Neamului (A Nemzet Útja) Egyesület vezetésével 2023. július 8-án engedély nélkül 150 fakeresztet állítottak fel az úzvölgyi temetőben. Az újabb keresztállítás ügyében indított perben a bíróság már a temetőfoglalóknak kedvező döntést hozott. A tavaly novemberben kimondott ítéletben a Csíkszeredai Bíróság megállapította: bár fennáll a lehetősége annak, hogy a keresztállítás engedély nélkül történt, a cselekmény nem tartozik a büntetőjog körébe, mivel „a temető nem rendelkezik műemlék státusszal”.