Az audiovizuális tanács cenzúráz és veszélyezteti a szólásszabadságot, figyelmeztetnek a jogvédők

Az ActiveWatch és az ApTI jogvédő szervezetek aggodalommal figyelik, ahogyan a romániai Országos Audiovizuális Tanács (CNA) túllépi törvényes hatáskörét, és az online videótartalmak felett is cenzori szerepet kezd betölteni. A két szervezet szerint a Tanács több döntése sérti a szólásszabadságot és a sajtószabadságot, és úgy tűnik, hogy a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem ürügyén egyre inkább a kényelmetlen politikai vélemények elhallgattatására használják fel jogköreit.

Az egyik legkirívóbb esetként említik a Marius Tucă által feltöltött YouTube-videó törlését, amelyben az ismert médiaszemélyiség politikai véleményét fejtette ki. A CNA ezt a tartalmat „dezinformációnak” minősítette, és elrendelte annak eltávolítását – ahelyett, hogy az audiovizuális törvény más szakaszait vagy az alkotmányos jogokat is figyelembe vette volna. Az ActiveWatch szerint egy vélemény nem lehet jogsértő pusztán azért, mert megkérdőjelezi az állami intézmények döntéseit.

A CNA ezzel nemcsak a törvény szövegét értelmezi túl tágan, hanem saját hatáskörét is kiterjeszti azokra az online tartalomkészítőkre, akik nyilvánvalóan nem számítanak médiaszolgáltatónak – mint például egyes politikusok vagy egyszerű YouTube-felhasználók. A Tanács ezeket az embereket ugyanúgy kezeli, mintha rádió- vagy tévéadót működtetnének, és ennek alapján bünteti őket. Ez ellentétes nemcsak a román törvényekkel, hanem az európai uniós joggal is.

Megkerestük az audiovizuális tanács korábbi elnökét, Gáspárik Attilát, aki szintén élesen bírálta a CNA gyakorlatát. Szerinte Románia újabb lépést tett a demokrácia leépítése felé, amikor az audiovizuális hatóság önkényesen elkezdte szabályozni az internetet. Úgy fogalmazott, hogy:

„Felháborító, ami az Országos Audiovizuális Tanácsban történik. Az európai szabályozás világosan meghatározza: ezek a hatóságok kizárólag a klasszikus rádiók és televíziók felügyeletével foglalkozhatnak. Az internet tartalmi szabályozása sehol Európában nem tartozik az ilyen testületek hatáskörébe.”

Hozzátette: az internetes tartalmakért az az egyén felel, aki azokat közzéteszi, és ha bűncselekmény történik, az igazságszolgáltatás – a bíróság és az ügyészség – dolga intézkedni, nem az audiovizuális tanácsé. Példaként említette egy korábbi esetet, amikor egy állami tisztviselőt megbüntettek egy interneten elhangzott antiszemita kijelentéséért – bírósági úton, nem a CNA által.

Gáspárik szerint a CNA jelenlegi vezetése apparátus és kompetencia nélkül, törvényi alap híján próbál internetes tartalmakat szabályozni, ami szerinte a „populizmus és demagógia csúcsa”. Kijelentette: minimum az elnöknek le kellene mondania, és a parlamentnek sürgősen be kellene avatkoznia.

A szervezetek szerint az is problémás, hogy a CNA eltérő szankciókat alkalmaz ugyanazért a tartalomért attól függően, hogy az klasszikus médiumban vagy online jelenik meg. Míg egy tévéműsor esetén a törvény által meghatározott eljárások és büntetések vonatkoznának rá, az online térben közvetlenül elrendelik a tartalom törlését, anélkül hogy lehetőséget adnának a védekezésre.

Hasonlóan aránytalan intézkedésnek tartják Cătălin Măruță egyik YouTube-adásának eltávolítását is, amelyben a CNA szerint burkolt reklám szerepelt. Ahelyett, hogy figyelmeztették volna, vagy lehetőséget biztosítottak volna a tartalom korrekciójára, azonnal a teljes epizód törlését rendelték el.

Az ActiveWatch és az ApTI úgy vélik, hogy egy kiegyensúlyozott, jogállami CNA-ra van szükség, amely a szólásszabadságot és a közérdeket megfelelően egyensúlyban tartja, az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is figyelembe véve. Ellenkező esetben a cenzúra gyanúját keltő döntések csak tovább növelik a bizalmatlanságot az intézmények iránt, és veszélyeztetik a demokratikus közbeszédet.

Egyébként az Agerpres szerint március 24. és 28. között 37 olyan felszólítást adott ki az Országos Audiovizuális Tanács (CNA), amelyek az óriásplatformokon megjelent illegális tartalmak eltávolítására vonatkoznak. A TikTokról 15, a YouTube-ról öt, a Facebookról 17 illegálisnak minősített tartalmat töröltettek. A tájékoztatásban azt is hangsúlyozták, hogy a platformoknak a továbbiakban kötelességük megakadályozni ezeknek a tartalmaknak az esetleges újbóli feltöltését.

A töröltetett tartalmak összesen 1.514.000 követőhöz jutottak el és 3.073.657 kedveléssel rendelkeztek.

Az illegálisnak minősített tartalmak erőszakra uszítottak, félretájékoztattak, az államhatalom feloszlatására irányuló tettekre buzdítottak, apologetikusan beszéltek a totalitárius rendszerekről, rágalmaztak, illetve álcázott reklámot tartalmaztak – magyarázta közleményében a CNA.