Lengyel elnök: Ami Romániában történt, nagyon aggasztó és nem felel meg az európai demokratikus normáknak

Andrzej Duda leköszönő konzervatív lengyel elnök, akinek országában májusban szintén elnökválasztást tartanak, a Financial Times napilapban csütörtökön megjelent interjúban bírálta a romániai elnökválasztás érvénytelenítését, mondván, hogy az „nem felel meg az európai demokratikus normáknak”. A lengyel elnök aggódik, hogy ugyanez történhet Lengyelországban is, ahol szintén az alkotmánybíróságnak kell érvényesítenie a választási eredményt.

Arra a kérdésre, hogy a Trump-adminisztráció befolyásolhatja-e a májusi lengyel elnökválasztást, Duda elnök azt mondta, hogy „meg van győződve arról, hogy a lengyelek maguk döntenek”, de aggodalmát fejezte ki egy olyan vitatott választási eredmény miatt, mint amilyen Romániában volt, tekintettel arra, hogy a bíráknak a lengyel eredményeket is érvényesíteniük kell majd. „Kétségtelen, hogy Lengyelország egy nagyon komoly alkotmányos válsággal áll szemben” – mondta Duda, aki szemben áll Donald Tusk miniszterelnök kormányával. „Ami Romániában történt, az nagyon aggasztó, és nem felel meg az európai demokratikus normáknak” – tette hozzá Andrzej Duda, akit a Financial Times idézett.

A lengyel elnök azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy szemet hunyt Lengyelország intézményi konfliktusa felett, miután – állítása szerint – „számos intézkedést” tett annak érdekében, hogy Tusk 2023-ban visszatérjen a hatalomba.

Andrzej Duda az ultrakonzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártból származik, amely nyolc évig volt hatalmon 2023-ig, amikor politikai ellenfelei, a Donald Tusk jelenlegi miniszterelnök, az Európai Tanács korábbi elnöke által vezetett centrista liberálisok kerültek hatalomra.

A PiS az Európai Parlamentben az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójához tartozik, amelyhez a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártjának képviselői is tartoznak, míg Donald Tusk Polgári Platformja az európai parlamentben legnagyobbnak számító frakció, az Európai Néppárt (EPP) tagja.

Duda nem indulhat újabb mandátumért a május 18-i választásokon, míg Karol Nawrocki történész – akit a PiS jelöltjeként jelöltek, bár nem párttag – minden felmérés szerint lemarad Rafał Trzaskowski varsói polgármester, a Donald Tusk miniszterelnök pártjának, a Polgári Platformnak a jelöltje mögött.

A lengyel elnökválasztási kampányt, amely sokáig két jelölt versenyének tűnt, a múlt hónap végén egy harmadik jelölt, Sławomir Mentzen, a szélsőjobboldali Konfederáció (Konfederacja) párt jelöltjének felemelkedése alakította át a felmérésekben. Népszerűsége 10 százalékkal nőtt, és egy február 28-i felmérés szerint Mentzen 18,9 százalékos támogatottsággal a második helyen állt a régóta vezető Rafał Trzaskowski – a Polgári Koalíció (Donald Tusk miniszterelnök középre húzódó KO-jelöltje) – mögött, aki a szavazatok 33,6 százalékát szerezte meg, míg a PiS jelöltje 16,5 százalékot.

A PiS-kormány alatt Lengyelország összetűzésbe keveredett az EU végrehajtó testületével (Európai Bizottság), és Orbán Viktor Magyarországával együtt gyakran bírálták az európai jogállamisági normákat nem tiszteletben tartó intézkedések miatt, és emiatt visszatartották az uniós támogatásokat. Miután Donald Tusk balközép koalíciója 2023-ban hatalomra került, kormánya igyekezett javítani a Brüsszellel való kapcsolatokat, és lépéseket tett a PiS által hozott korábbi döntések visszavonására, különösen az igazságügy területén. A Duda elnök és Tusk kormánya közötti viszony gyakran nehézkes és konfliktusokkal tarkított volt az elmúlt években, de az ország biztonságát érintő kérdésekben (Oroszország, mint veszélyforrás) a két intézmény egyetértett egymással.

Ami a romániai választásokat és a Brüsszel elfogultságával kapcsolatos vádakat illeti, Andrzej Dudához hasonló véleményt fogalmazott meg a minap Robert Fico szlovák miniszterelnök, az EU egy másik nacionalista hangja, aki jó kapcsolatokat ápol mind Valagyimir Putyin orosz elnökkel, mind pedig Orbán Viktor miniszterelnökkel.