Kiss Tamás: Az RMDSZ-nek nehézséget okozhat a budapesti és a bukaresti világmagyarázat közötti manőverezés

Megjelent február elején egy IRES-felmérés, amelyik többek között Donald Trump hatalomra jutásának romániai percepcióját vizsgálja. Az adatok szerint a romániaiak közel kétharmada, 64 százaléka vélekedik úgy, hogy Trump megválasztása egy jó dolog Románia számára. Mi magyarázata annak, hogy ilyen pozitív a fogadtatása idehaza az új amerikai elnöknek?

Donald Trump hatalomra jutását eltérően ítéli meg a romániai elit és a társadalom. Romániában a közelmúltig, Călin Georgescu áttöréséig az elit szintjén megmaradt a progresszív, neoliberális konszenzus, aminek geopolitikai szempontból nézve a nyugati és amerikai hegemónia alatt létező liberális világrend az alapeleme. És szerintem Trump egy nagyon ijesztő jelenség azoknak az eliteknek és azoknak a középosztályhoz tartozó rétegeknek, akik ebben a keretrendszerben mozogtak, mert az új amerikai elnök ennek a hegemóniának a végét jelenti. Ijesztő számukra a Trumpnál megmutatkozó piaci logika, a piaci fundamentalizmus, amit jól példáz az a javaslat, hogy Gázából ki kellene telepíteni a palesztinokat és egy ingatlanfejlesztési területként kellene kezelni az övezetet, vagy pedig az, hogy Ukrajnának csak akkor adna fegyvert, ha ad érte altalajkincseket. Ez azt mutatja, hogy gyakorlatilag nincsen valamifajta olyan ideológia, ami a nyers erőn és ezen a piaci logikán keresztül a nemzetközi világrendet összetartaná. Tehát az elit szintjén ez volt Trump fogadtatása. Az új amerikai elnök népszerűségét a romániai társadalom szintjén pedig az magyarázhatja, hogy Romániában ez a fajta hegemónia már a Covid-válságkezelés kapcsán összeomlott. Az egyik utolsó olyan állam voltunk a régióban, ahol ez a neoliberális hegemónia a társadalom szintjén még tartotta magát. Ám véget ért a Covid-válságkezelés elégtelensége, illetve amiatt, hogy ez a válságkezelés hihetetlen mértékben felnagyította az egyenlőtlenségeket. Ráadásul politikailag is törésvonalakhoz vezetett: az egyik oldalon ott voltak az oltásszkeptikusok, a másik oldalon pedig a felelősségteljes viselkedést követelő középosztálybeliek és a politikai közösséget ennek mentén konstruálók. Az oltásszkepticizmus, illetve a Covid-intézkedésekkel szembeni alsó osztálybeli és népi lázadás szerintem már ennek a hegemóniának az összeomlását jelentette, és ez nyilvánult meg később a Georgescu-jelenségben politikailag is. Ennek a mentén lehet a román társadalomban egyfajta szimpátia azzal szemben, hogy ez a neoliberális hegemónia, vagy liberális/neoliberális világmagyarázat összeomlik.

Orbán Viktor és a magyarországi kormánymédia valósággal isteníti Donald Trumpot. Elképzelhető, hogy a magyarországi kormánymédia hatására az erdélyi magyarok körében a romániai átlagnál is jóval magasabb legyen a támogatottsága?

Igen. És nem csak a magyarországi hatásra. Vannak társadalmi okai is ennek a fajta liberális mainstream-ellenességnek az erdélyi magyar közösségen belül, vagy az erdélyi magyar közösség bizonyos szegmenseiben. A székelyföldi mainstreamellenesség valójában egy képzelt erdélyi magyar mainstream ellen irányul, úgymond a kolozsvári elittel megy szembe. A jelenlegi politikai struktúra, a jelenlegi regionális hatalommegosztás, a belső hatalommegosztással való elégedetlenség is benne van ebben. Székelyföld egy relatíve erősödő magyar tömbrégió, de az erdélyi magyar közbeszédben sokszor az erdélyi magyarok Teleormanjaként kezelik, és ez szül egy ellenreakciót, egyfajta képzelt elitellenességet, ami a teljes neoliberális, liberális berendezkedéssel szembeni ellenérzésekben nyilvánul meg. Tehát vannak ennek a jelenségnek olyan összetevői, amelyek az erdélyi magyar társadalom szerkezetéből vagy az erdélyi magyar közbeszéd szerkezetéből következnek. De egyértelműen a magyarországi médiahatás az, ami ezt a jelenséget felnagyítja, radikalizálja és politikai jelentőséggel tölti fel.

A Trump közvetlen környezetéből érkező jelzések alapján az utóbbi napokban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a romániai elnökválasztás előtt Washington preferált jelöltje Călin Georgescu. Milyen érdeke fűződik Trumpéknak Călin Georgescu megválasztásához, és általában véve az európai szélsőjobb térnyeréséhez?

Nem vagyok külpolitikai szakértő. Mindenesetre azt látom, hogy a Trump-adminisztráció hatalomra jutásával hihetetlen mértékben le fog épülni az amerikai állam által támogatott külföldi NGO-kból álló intézményrendszer, amivel jelentősen csökken az Egyesült Államok külföldi befolyása. Romániában is meggyengül annak a civil szférának az amerikai finanszírozása, aminek szerintem közvetlen befolyása volt a romániai politikai mező működésére. Trump ezeket a finanszírozásokat egy tollvonással megszünteti, és ami a helyére lép, az szerintem az eddigi intézményrendszerrel nem egyenértékű. Elon Musknak egy Twitter-üzenete nem pótolja azt a fajta befolyást, amit az Egyesült Államok a „sorosista hálózaton” keresztül külföldön gyakorolni tudott úgy, hogy a civil és a politikai szférában egy teljes klienteláris vertikuma is volt.

Tehát az Egyesült Államok nyomásgyakorlását én nem dimenzionálnám túl, mert a Trump-adminisztrációnak nincs meg az a fajta intézményrendszere, ami mondjuk a Biden-adminisztrációnak rendelkezésére állt abban az esetben, ha tényleg nyomást akar gyakorolni mondjuk egy közép-európai vagy egy kelet-európai államra. Hogy esetleg kiépítenek Trumpék egy ilyen intézményrendszert, azt nem tudom. Nagyon nagy mértékben a román establishmenten, a jelenlegi kormánypártokon múlik, hogy ezekre a szerintem nagyon erőtlen és intézményesen nem beágyazott jelzésekre hogyan reagálnak. Tehát mennek tovább azon az úton, amit elképzeltek, vagy esetleg megijednek és kihátrálnak. Egyébként a németországi választásokon sem hozott plusz szavazatokat a szélsőjobbnak, hogy Elon Musk a kampányban kiállt mellettük.

A tavalyi első elnökválasztási forduló után készült felmérés szerint az erdélyi magyarok egynegyede szavazott volna Georgescura az időközben eltörölt második fordulóban. Elképzelhetőnek tartja, hogy többek között a Trump-kormányzattól kapott hátszél hatására még nagyobb lett Georgescu népszerűsége az erdélyi magyarok körében?

Mi csak a későbbiekben készítünk felmérést erről, de minőségi kutatásaim, tehát interjús, fókuszcsoportos tapogatózásaim vannak erről a kérdésről, nem az iroda magányából fogalmazom meg a hipotéziseimet. A szociológiai intuícióm pedig azt mondja, hogy Georgescu népszerűsége az erdélyi magyarok körében inkább csökkent, mint nőtt, nem volt hatása a Trumpéktól érkező hátszélnek. Az RMDSZ az első elnökválasztási fordulót követő hét második felében egy nagyon-nagyon agresszív Georgescu-ellenes kampányt folytatott, és szerintem célba értek az üzenetei. Egyébként is az erdélyi magyarok politikai preferenciái jellemzően kaleidoszkópszerűek, az attitűdjeikben megférnek logikailag egymásnak ellentmondó dolgok. Tehát nem föltétlenül nő Georgescu népszerűsége az erdélyi magyarok körében attól, hogy Orbán Viktor támogatja Donald Trumpot, az amerikai elnök pedig Georgescut. De ez csak egy hipotézis, amit mennyiségi felmérésekkel tesztelni kell.

Számomra pedig úgy tűnt, hogy a Fidesz iránti elkötelezettsége miatt az RMDSZ egy kommunikációs csapdába került, amikor egy Európa-barát koalíció tagjaként a kormánypártok közös jelöltje, Crin Antonescu támogatására kéri a Trump-hívő erdélyi magyarokat. Ez azért nehéz küldetés szerintem, mert az erdélyi magyar választók fejében összeütközhetnek a vonatok: miért ne szavaznának Georgescura, ha az Orbán Viktor által is támogatott Donald Trump jó jelöltnek tartja.

Mint említettem, az erdélyi magyarok politikai preferenciái kaleidoszkópszerűek, és nem feltétlenül követik minden esetben a formális logikát. Ebből az következik, hogy az RMDSZ választóinak fejében ezek a vonatok mégsem ütköznek össze. Tehát ilyen szempontból az RMDSZ szerintem nincs nehéz helyzetben, a román politikai mezőn belül azonban már gondban lehet.

Az okozhat számára nehézséget, hogy a román politikai mezőn belül miként egyeztethető össze a román politikai diskurzus és a magyar politikai diskurzus. Nem csak két nemzetépítő projekt – a budapesti és a bukaresti – között őrlődik az erdélyi magyarság, hanem kétfajta közösségfelfogás és fejlődési diskurzus között. Az RMDSZ nem csak egy Európa-barát koalíció tagja, hanem a romániai neoliberális piacfundamentalista mainstreamnek is a része.

Ez a mainstream nagyon sok szempontból ebből a perspektívából tekint Georgescura, ebből a perspektívából tekint Orbánra, és adott esetben ebből a perspektívából tekint Trumpra is. Magyarországon pedig egy más, Nyugat-ellenes modernizációs konszenzus van, ami sokkal inkább hasonlít arra, amit Georgescu képvisel. Szerintem az RMDSZ-nek az okoz nehézséget, hogy miként tud a budapesti és a bukaresti álláspont között manőverezni, nem pedig az, hogy a választók fejében összeütköznek a vonatok. Ne feledjük, hogy Orbán Viktor kevert fajúságot emlegető tusnádfürdői beszéde után az RMDSZ kikerült a koalícióból. Tehát a budapesti álláspontnak egy adott politikai kontextusban lehetnek az RMDSZ számára politikai következményei akkor is, ha sikeresen megvezeti és sikeresen tudja manipulálni az erdélyi magyar választókat kihasználva azt, hogy kaleidoszkópszerű az, ami az emberek fejében van.

A napokban megkérdeztem az RMDSZ szóvivőjét is: nem okoz zavart a romániai magyar választók fejében, hogy a soraikban rendkívül népszerű Orbán Viktor magyar kormányfő az AfD-ben, tehát egy szélsőséges pártban látja a jövőt, és a Trump-csapat áldozatnak tekinti Călin Georgescut? Csoma Botond válasza az volt, hogy egyrészt nincs közvetlen összefüggés az AfD és Călin Georgescu között, és a romániai magyar közösség számára az igazi kérdés nem az, hogy Orbán Viktor kivel találkozik Európában. Másrészt Georgescu nemcsak szélsőséges, hanem magyarellenes is, veszélybe sodorhatja az eddig elért kisebbségi jogokat, és ezt látják az erdélyi magyarok. Működhet ez az RMDSZ-üzenet?

Nem mindenki tudja elfogadni ezt a kettős beszédet. Csoma Botond nem elemzett, nem magyarázott, hanem egy propagandát mondott. De végül is a választók egy része számára ez az üzenet működhet, mert még egyszer ismétlem: a hipotézisem szerint egymásnak ellentmondó politikai preferenciák együtt tudnak élni sok választó fejében.

És az sem okoz zavart az RMDSZ választóinak fejében, hogy egy olyan ország kormánykoalíciójának tagja, amelyik az orbáni narratíva szerint az EU tagállamainak nagy többségével együtt egy „háborúpárti” ország?

Az erdélyi magyar választók nem tekinthetők teljesen homogénnek. Szerintem vannak olyan választói szegmensek, akiknek ez gondot okoz, és emiatt nem szavaznak az RMDSZ-re. Nap mint nap találkozom ilyen emberekkel, de ők az erdélyi magyar választóknak csak egy kis részét képezik. Mint egy előző válaszomban említettem, az erdélyi magyar választóknak nagy többsége szembefordul a liberális és neoliberális mainstreammel. Ezért inkább a piaci fundamentalizmusa az, ami a későbbiekben problémát okozhat majd az RMDSZ-nek, nem a liberális versus értékkonzervatív vagy „háborúpárti” versus „békepárti” narratívák egymásnak feszülése.

Az okoz majd problémát, ha mondjuk egy román politikai erő sikeresen tematizálni fogja, hogy a piaci fundamentalizmus, illetve az a fajta negatív redisztribúció, amire az RMDSZ is teljes mértékben ráállt, súlyos egyenlőtlenségeket okoz a román társadalomban. Az RMDSZ már nem azt állítja magáról, hogy egy olyan szövetség, amelyben megférnek egymás mellett a különböző ideológiák. Hanem nyíltan kimondja, hogy neoliberális, a piaci fundamentalista elveket követi, vállalkozóbarát politikát csinál, és a felső középosztályt támogatja. Tehát ez okozhat valamikor problémát az RMDSZ számára.

Visszatérve a romániai elnökválasztáshoz: nyilván az eddig elhangzott kérdések egy része okafogyottá válik, ha Georgescu végül nem lehet államfőjelölt, ami most már nagyon valószínű. Ebben az esetben vajon hogyan alakulnak az erdélyi magyar választók preferenciái? Vagy elképzelhető, hogy távol fognak maradni az urnáktól?

Az RMDSZ számára a méregfog kihúzását jelentené, ha Georgescu nem indulhat a választásokon, mert akkor nem kell attól tartania, hogy az erdélyi magyarok kisebb-nagyobb része rá szavaz. Ha pedig Georgescu helyett George Simion vagy valamelyik AUR-os jelölt fogja képviselni a román szélsőjobbot, biztos nem lesz támogatottsága az erdélyi magyarok körében. Az én tippem mindenesetre az, hogy óriási lesz a távolmaradás például a Székelyföldön.

Akkor sem jártak az élen a részvételben a magyarlakta települések, amikor az RMDSZ-nek saját jelöltje volt, és most saját jelölt sem lesz. Nincsen egy olyan jelölt sem, mint Klaus Iohannis, aki 2014-ben azért mozgósítani tudta a magyarlakta vidékeket. Lesz majd egy része az erdélyi magyaroknak, akik követik az RMDSZ iránymutatását, de a többségük nem fogja követni. A PSD-re az RMDSZ soha nem tudta leszavaztatni a magyarokat.

A koalíció jelöltjéről Crin Antonescuról szerintem az erdélyi magyarok nem gondolnak semmit. Viszont a többi jelöltről sem. Az USR elnökjelöltjét, Elena Lasconit talán negatívabban ítélik meg, volt egy negatív propaganda is vele szemben a közigazgatás átszervezés kapcsán. Szerintem a bukaresti főpolgármester is egy progresszív figura a szemükben, tehát ő sem lesz vonzó.

Az AUR szombaton viszonylag nagyszabású tüntetést szervezett Bukarestben Georgescu támogatására. Megúszhatja-e Románia jelentősen társadalmi feszültségek, utcai zavargások nélkül, ha végül Georgescu nem indulhat a választásokon?

A választ nem tudom, legfeljebb szempontokat tudok adni. Szerintem továbbra is nagyon nyögvenyelős, nem meggyőző annak a bizonyítása, hogy Georgescu törvényt sértve nyerte tavaly az első fordulót. Most nem a jogi érvekről beszélek, hanem arról, hogyan csapódnak ezek le az egyszerű választópolgárokban. Ha előkerülnek az eddig feltártaknál jóval meggyőzőbb bizonyítékok, akkor szerintem megúszható ez a történet zavargások nélkül.

Másfelől Georgescu támogatóinak politikai kultúrájára nem jellemzők az utcai demonstrációk. Ha megnézzük, 2010-től mostanig alapvetően a városi professzionális középosztálynak voltak nagy tiltakozó megmozdulásai, a Georgescut támogató társadalmi rétegeknek kevésbé. Az AUR össze tud hozni népesebb tüntetéseket buszoztatásokkal, de nincs meg bennük az egykori Rezist-mozgalom spontaneitása, nincs akkora erejük. Az AUR nem tud összehozni olyan erejű tüntetéshullámot, mint amelyik 2017-ben Liviu Dragneát meghátrálásra késztette.