Az RMDSZ szóvivője arról, hogy Musk kiállt Georgescu mellett: Bölcsebb lett volna, ha hallgat

Az uniós tagállamok közül Romániának van a leghosszabb közös határa Ukrajnával, GDP-arányosan Bukarest számos uniós tagállamnál többet áldozott Ukrajna támogatására, több millió ukrán menekültet fogadott, lehetővé tette az ukrán gabona tranzitját és még sorolhatnánk. Mindezek ellenére Bukarest nem kapott meghívást a hétfői párizsi tanácskozásra, amelynek célja az volt, hogy az európai vezetők megpróbáljanak egységesen fellépni az Ukrajnával kapcsolatos amerikai kezdeményezésekkel szemben. Ennyire súlytalan ebben a képletben Románia?

Nem redukálnám ezt a kérdést a súlytalanság dimenziójára. Párizsban nem egy csúcstalálkozó volt, hanem egy informális tanácskozás, amelynek nem feltétlenül egy közös álláspont kialakítása volt a célja, hanem az, hogy az EU reagáljon az Ukrajnával kapcsolatos amerikai álláspontra a müncheni biztonsági konferencia után megjelenő feszültségek kontextusában. Arroganciaként is lehet értelmezni, hogy Kelet-Europából csak Lengyelországot hívták meg. Volt már erre precedens: amikor Nyugat-Európának vitája volt az Egyesült Államokkal bizonyos kérdésekben, akkor Kelet-Európát hallgatásra szólították fel a nyugat-európaiak. Másrészt Románia óvatos ebben a feszült helyzetben, egyik felet sem szeretné magára haragítani. Erre utalnak a nyilvánosság előtt elhangzó nyilatkozatok. Cristian Diaconescu külügyi elnöki tanácsos elismerte: történtek diplomáciai erőfeszítések annak érdekében, hogy Románia jelen legyen Párizsban, de azért maga is és Emil Hurezeanu külügyminiszter is kiemelték, hogy számukra nagyon fontos a stratégiai kapcsolat is az Egyesült Államokkal. Nem vonnék le messzemenő következtetéseket ebből a történetből. Főként, hogy közben szerdán tartottak egy második találkozót Párizsban, ahova Romániát is meghívták. A valódi kérdés az, hogy tulajdonképpen miről is tudnak dönteni Párizsban, mennyire releváns az ottani találkozó a nemzetközi helyzet szempontjából. Ahogy említettem, volt már vita korábban is Európa és az Egyesült Államok között 2003-ban, amikor több nyugat-európai ország ellenezte az amerikaiak iraki katonai intervencióját. Jacques Chirac néhai francia elnök a vita hevében azt találta mondani a NATO csatlakozás reményében az amerikai álláspontot támogató kelet-európai országoknak, hogy inkább ne szóljanak bele a vitába, húzzák meg magukat a hátsó udvarban. Elég arrogáns hozzáállás volt a részéről. Más kérdés, így utólag, hogy kinek volt igaza az iraki intervencióval kapcsolatosan, szerintem inkább az európaiaknak.

A rendkívüli párizsi tanácskozás összehívását az indokolta, hogy a meglehetősen ellentmondásos eddigi amerikai megszólalásokból az rajzolódott ki, hogy az oroszokkal való megegyezést Európa feje felett képzelik el. Kihagyható-e az RMDSZ álláspontja szerint Európa a béketárgyalásokból?

A valóság az, hogy ha pusztán az erőviszonyok szempontjából közelítjük meg a kérdést, a békét meg lehet kötni Európa nélkül is. Ám a jó modor – nem tudom ez mennyire számít a nemzetközi kapcsolatokban-, a földrajzi közelség és az európai országok Ukrajna háború utáni újjáépítésében játszott lehetséges szerepe alapján Európának helye kéne hogy legyen a tárgyalóasztalnál. A helyzetet bonyolítja, hogy konkrét rendezési terv ugyan még nincs, de a háború lezárásáról szóló politikai narratívákról szóló egyes elemzések azt sugallják, hogy Amerika oroszpárti, Európa meg ukránpárti. A morális abszolutizmust előtérbe helyező, a realizmus talajától távol álló perspektíva nem segít Európának, az amerikaiak úgy ítélhetik meg, hogy Európa nélkül könnyebb lesz egy modus vivendit elérni.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint „háborúpárti európai vezetők ültek össze” Párizsban, hogy „megpróbálják megakadályozni az ukrajnai béketeremtést”. Románia ugyan nem vett részt a hétfői párizsi találkozón, de mindeddig a budapesti narratívák szerinti „háborúpárti” álláspontra helyezkedett Ukrajna ügyében. Ezek szerint az RMDSZ egy háborúpárti kormány tagja?

Nem hinném, hogy a sarkítás segítene rajtunk. Az orosz-ukrán háború kapcsán Románia az európai fősodorhoz tartozó álláspontot támogatta, Magyarország egy másik, kisebbségi álláspontot. Ennek ellenére a román és magyar kormány között jó a viszony, romániai és magyarországi politikai vezetők többször találkoztak egymással, ebben Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének fontos szerepe volt. Nekünk erdélyi magyaroknak is fontos, hogy Magyarország és Románia jó viszonyban legyenek egymással. Magyarország vezetői soha nem nevezték Románia kormányát háborúpárti kormánynak.

Nagy visszhangja volt JD Vance amerikai alelnök múlt heti müncheni beszédének, ami fordulatot jelzett a transzantlanti kapcsolatokban. Az derült ki ugyanis az amerikai alelnök szavaiból, hogy Egyesült Államok a továbbiakban nem fogja prioritásként kezelni az európai és az ukrán biztonságot. A beszéd után egyes sajtóforrások már a NATO megszűnését vizionálták. A romániai választókat az utóbbi években folyamatosan azzal nyugtatták Bukarestből, hogy a NATO-tagság a garanciája a biztonságuknak. Valóban veszélybe került ez a garancia Donald Trump elnöki iktatása óta?

Elolvastam a beszéd teljes szövegét. Vance alelnök azt mondta, hogy Európának nagyobb szerepet kell vállalnia a védelmi kérdések terén, közös teherviselést említett. A második világháború óta Európa – főleg annak nyugati része, mert mi itt keleten 1990-ig szovjet érdekszférába tartoztunk –, hozzászokott ahhoz, hogy biztonsági kérdésekkel érdemben nem kell foglalkoznia, ezt elvégzik az amerikaiak. Úgy tűnik, ez megváltozik. Hipotézisem szerint a NATO nem szűnik meg, és Amerika nem vonul ki Európából, ilyen értelemben a NATO továbbra is biztonsági garanciát jelent. Viszont hangsúly- és fókuszeltolódásra lehet számítani más régiók felé az Egyesült Államok részéről, ami szükségessé teszi Európa nagyobb szerepvállalását a biztonságpolitika terén. Kardinális kérdés, hogy Európa továbbra is jó viszonyt ápoljon az Egyesült Államokkal, mert még egy jó ideig, amíg létre nem hoz hatékony védelmi struktúrákat, saját biztonsága szempontjából függőségi viszonyban lesz Amerikával szemben, és az esetleges hűvös viszonyt kihasználhatja Oroszország.

Vance arról is beszélt, hogy nem Kínából vagy Oroszországból lát igazán fenyegetést Európára nézve, hanem belülről, mert a kontinens visszavonul az alapvető értékeitől. Szerinte Európa döntéshozói félnek a saját népük hangjától és a véleményétől, és jobban érdekli őket a szólásszabadság eltiprása, mint polgáraik biztonsága. Friedrich Merz, a CDU elnöke, aki várhatóan hamarosan Németország új kancellárja lesz, a Vance-beszédre többek között azzal reagált, hogy a szólásszabadság a demokrácia része, de az álhírek és a gyűlöletbeszéd továbbra is jogi korlátozások alá tartozik. Hogyan látja, valóban veszélyben van Európában a szólásszabadság a gyűlöletbeszéd tiltásával és a szélsőségesek politikai karanténba helyezésével?

Kulturális és történelmi okok miatt különbözik a szólásszabadság értelmezése és jogi szabályozása az Egyesült Államokban és Európában. Amerikában a szólásszabadság szent és sérthetetlen, nagyon ritka esetben korlátozzák, a gyűlöletbeszéd csak akkor bűncselekmény, ha közvetlen veszélyt eredményez, a holokauszttagadás nem bűncselekmény. Európában a náci tapasztalatból kiindulva jobban korlátozzák a szólászabadságot, a gyűlöletbeszéd, a diszkriminatív diskurzus nem tartozik a szólásszabadság védelme alá, a holokauszttagadás pedig számos európai országban bűncselekmény. Véleményem szerint továbbra is szükséges a gyűlöletbeszéd tiltása és a holokauszttagadás büntetése. Mindent meg kell tenni, hogy a szélsőségesek ne kerüljenek hatalomra, viszont azokkal a félelmekkel vagy dühvel, amelyek egyes állampolgárokat arra sarkal, hogy szélsőséges pártokra szavazzanak valamit kezdeni kell. Nem lehet minden érvükről azt mondani, hogy ezek vitára sem érdemesek, lesöpörni őket az asztalról, mert az ilyen típusú attitűd arrogancia lenne, mélyíti a társadalmi polarizációt. Nem lehet – például – mindenkit lefasisztázni pusztán azért, mert fenntartásokat fogalmaz meg a migrációval kapcsolatosan.

Az amerikai alelnök külön kitért beszédében arra, hogy a romániai elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntés „egy hírszerző szolgálat halvány gyanúja” alapján, és „a kontinentális szomszédok hatalmas nyomására” történt. Kijelentésének első részével nehéz vitatkozni. De valóban uniós nyomásra érvénytelenítették Romániában az elnökválasztást?

Valóban, kijelentésének első részével nehéz vitatkozni. Európai nyomást nem érzékeltem, de voltak olyan európai politikusok, akik üdvözölték az elnökválasztás érvénytelenítésére vonatkozó alkotmánybírósági határozatot.

Az amerikai alelnök egyértelműen kiállt a szélsőséges európai pártok és áttételesen – a romániai választások érvénytelenítésének elítélésével – Călin Georgescu mellett. Vance beszédét üdvözölte Orbán Viktor, aki néhány nappal korábban államfőnek kijáró tisztelettel fogadta hivatalában a német AfD elnökét. A RMDSZ idehaza következetesen szélsőségellenes, Európa-barát álláspontot képvisel. Nem okoz zavart a romániai magyar választók fejében, hogy a soraikban rendkívül népszerű magyar kormányfő az AfD-ben, tehát egy szélsőséges pártban látja a jövőt, és amerikai alelnök áldozatnak tekinti Călin Georgescut?

Vance alelnök nem Georgescu mellett állt ki, és nem tekintette őt áldozatnak, hanem azt mondta, hogy a külföldi beavatkozásra utaló bizonyítékok nem túl meggyőzőek. Nincs közvetlen összefüggés az AfD és Georgescu között, politikai diskurzus tekintetében is meghatározó különbség van. Nem okoz zavart a választókban, mert Georgescu magyarellenes, csak vizet és földet adna nekünk, gyűlöl bennünket, és ezt látják az erdélyi magyarok is. Másrészt a magyar kormány saját külpolitikai stratégiáját követi, amelynek részeként különböző európai politikai szereplőkkel tárgyal. A romániai magyar közösség számára az igazi kérdés nem az, hogy ki kivel találkozik Európában, hanem az, hogy ki jelent ránk valódi veszélyt Romániában. Călin Georgescu és politikai köre nemcsak szélsőséges, hanem a romániai magyar közösség számára kifejezetten fenyegető, mert olyan ideológiát képvisel, amely veszélybe sodorhatja az eddig elért kisebbségi jogainkat és az RMDSZ által kiharcolt eredményeket. Egy kisebbség számára a kiszámíthatóság és a stabil politikai jelenlét a legfontosabb – mi továbbra is ezen fogunk dolgozni. Ez Magyarország számára is alapvető érdek, hiszen a külhoni magyar közösségek megerősödése az egész nemzet összetartozását és jövőjét erősíti. Fontos, hogy a romániai magyar közösség ne szoruljon peremre, hanem biztonságban, jogaiban megerősödve, közösségként gyarapodva építhesse a jövőjét.

Elon Musk is egyértelműen kiállt a szélsőséges európai pártok mellett, ráadásul kedden újraposztolta az X-en Călin Georgescu bejegyzését a romániai Soros-hálózat belengetett felszámolásáról azzal a szöveggel, hogy „Románia megérdemli saját szuverenitását”. Mi az álláspontja az RMDSZ-nek a Donald Trump amerikai elnök jobbkezének tartott milliárdos megnyilvánulásáról?"

Elszalasztotta az esélyt, hogy hallgasson. Vannak olyan helyzetek az életben, amikor bölcsebb dolog hallgatni.

Ön a hírszerző szolgálat tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság tagja is. Látja-e esélyét annak, hogy a májusi elnökválasztás előtt a tavalyinál sokkal szilárdabb bizonyítékok kerülnek elő arra vonatkozóan, hogy Călin Georgescu és a hátterében lévő személyek törvénysértésekkel befolyásolták a választók akaratát?

Nehéz megmondani ezt, szerintem, ha szilárdabb bizonyítékok lennének, már közzétették volna.

A Román Hírszerző Szolgálatnak több mint másfél éve nincs polgári vezetője. Erősítené-e a civil kontrollt, ha Ilie Bolojan ügyvivő államfő a rövid mandátuma alatt új SRI-igazgatót javasolna a parlamentnek?

Mindenképpen erősítené a civil kontrollt, Bolojan elnöknek új igazgatót kellene javasolnia.

A koalíció elnökjelöltje Crin Antonescu. Ám a sajtó meglebegtetett egy olyan forgatókönyvet is, hogy népszerűségének növekedése esetén a koalíció (vagy akár külön a Nemzeti Liberális Párt) inkább Ilie Bolojant indítaná helyette az elnökválasztáson. Van-e realitása egy ilyen forgatókönyvnek?

Remélem, nincs realitása, egy ilyen forgatókönyv Georgescu és a szélsőségesek malmára hajtaná a vizet.