Călin Georgescu is együttműködött a Soros Alapítvánnyal egy környezetvédő szervezet elnökeként

A Romániai Fiatal Ökológusok (TER) elnökeként Călin Georgescu is együttműködött a Soros Alapítvánnyal, illetve több külföldi szervezettől is kapott támogatást az általa vezetett környezetvédő egyesület – írja a Recorder.

Február közepén jelentette be Călin Georgescu a Realitatea Plus televízió műsorában, hogy megválasztása esetén mandátuma első napján személyesen betiltja a romániai Soros-hálózatot. Ennek kapcsán kezdték listázni az úgynevezett „Soros-hálózat” tagjait, amelyben több magyar értelmiségi is érintett. Ezzel ebben az anyagunkban foglalkoztunk részletesen. A Recorder most arra világít rá, hogy egy környezetvédelmi szervezet elnökeként Georgescu is a Soros Alapítvány kedvezményezettje volt, lényegében önmagát is listázhatná.

Călin Georgescu 20 éven keresztül vezetett környezetvédelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó civil szervezeteket: 1990-1996 között a Romániai Fiatal Ökológusok szervezetének elnöke volt, míg 1997-2011 között az Országos Fenntartható Fejlődési Központot irányította. Megjegyzik, hogy a rendszerváltás után ezek a szervezetek szinte kizárólag nemzetközi forrásokra támaszkodtak: az Európai Unió által felajánlott PHARE-programra, az USAID finanszírozására vagy más nyugati kormányok támogatására. Emellett a TER a Soros Alapítvánnyal is együttműködött.

Az Ökológus Mozgalom Párt ifjúsági szervezeteként létrejött TER 1992-ben alakult civil szervezetté, hogy állami és a nemzetközi forrásokhoz jusson.

Többek között a következő tételeket említi a lap:

• a TER 194 ezer dollárt kapott 1994-ben EU-tól a Phare programom keresztül a fiatalok részvételének az előmozdítására a döntéshozatalban
• szintén 1994-ben kaptak támogatást a Phare programból a Fekete-tenger élővilágának ökologizálására
• 1995-ben a TER a Soros Nyílt Társadalomért Alapítványával együttműködésben négy nagyváradi középiskolában tartott képzést a Föld napja alkalmából
• 1995-ben a brit kormány támogatott két, a szervezet által rendezett szimpóziumot
• 1996-ban egy ökológiai oktatási központ megnyitását jelentette be Georgescu Bușteniben, amit 1 millió dollárral támogatott a brit kormány
• 1996-ban a kanadai és a brit nagykövetség támogatta a TER-t, hogy környezetvédelmi szemináriumot szervezzenek Bukarestben
• az Országos Fenntartható Fejlődési Központ elnökeként Georgescu 215 ezer dollár vissza nem terítendő támogatást kapott az USAID-tól. Ugyanakkor a 2000-es évek elején Georgescu neve egy korrupciós botrány kapcsán is elhíresült. 2003-ban az USAID vizsgálatot indított egyes romániai pénzügyi támogatások miatt, amelyek az Agenda Locală 21 programhoz kapcsolódtak. A vád szerint Georgescu 800 000 dollár kifizetését követelte konkrét terv nélkül, és az USAID alkalmazottai szerint nyomást gyakorolt rájuk. A botrány ellenére politikai karrierje nem torpant meg, 2004-ben a külügyminisztériumban kapott vezető pozíciót.

A cikkben megjegyzik, Georgescu akkoriban pont azoknak a köröknek volt a tagja, amelyeket manapság hevesen kritizál: részese volt a Romániát irányító politikai rendszernek, illetve a külső forrásokból részesülő civil szervezeti környezetnek is.

A „Soros-hálózat” lappangó veszélyként emlegetése nem új jelenség Romániában, de februárban a Trump-adminisztráció támogatóinak közreműködésével új erőre kapott. Miközben az Amerikai Egyesült Államok elnöke elkezdte a külföldi támogatásokat kezelő USAID leépítését, főtanácsadója, Elon Musk több posztot szentelt Soros György és az USAID állítólagos romániai befolyásának, megosztotta Georgescu betiltásról szóló nyilatkozatát az X-en, és annak a Mario Nawfall amerikai influenszernek a bejegyzését is, akinek Georgescu nemrég azt fejtegette egy interjúban, hogy a „Soros-hálózat” demokrácia-, kultúra- és hagyományellenes volt, illetve, hogy Soros volt „az első idegen, aki 1990-ben Romániába jött”, és „foglyul ejtette a civil társadalmat” azzal a céllal, hogy megtanítsa őket a „cancel culture” művelésére.