Listázni kezdték a „Soros-hálózat” tagjait Georgescu támogatói, magyar értelmiségiek is érintettek

Több romániai magyar értelmiségi, köztük már korábban elhunyt személyek is szerepelnek egy interneten terjedő listán, amely annak az állítólagos „Soros-hálózatnak” a tagjait tartalmazza, amelyet Călin Georgescu elnökségének első napján betiltana. „Tudjuk, kik ők” – mondta az azóta bírósági felügyelet alá helyezett elnökjelölt.

A 166 nevet tartalmazó lista eredeti forrása nem világos, de a közösségi médiában terjed, megosztotta például a Georgescut támogató Nicolae Voiculeț zenész is, azzal a felütéssel, hogy „több százmillió dollárt kaptatok, hogy tönkretegyétek a kultúránkat és identitásunkat”, majd átvette többek között az activenews.ro, amely a Context.ro korábbi tényfeltáró riportja szerint rendszeresen álhíreket terjeszt, de például az aktual24.ro, majd egy sor helyi hírportál is.

A megbélyegzés az ellenségképzésre építő politika jól ismert eszköze, mondják az érintettek, akik arra is felhívják a figyelmet, hogy a Soros Alapítvány a '90-es években széles körben biztosított hozzáférést a külföldi tanulmányutakhoz, külföldi szakirodalomhoz, iskolai felszereléshez, internethez.

„Megtisztelő, hogy hozzájárulhattam a kezdetleges demokráciánk felépítéséhez, amelyhez nagy mértékben hozzájárult a Soros Alapítvány támogatása is”

– reagált megkeresésemre Szokoly Elek közíró, emberjogi aktivista, aki elmondása szerint az alapítvány egyik kuratóriumának volt tagja.

„Tulajdonképpen más anyagi támogatási lehetőség nem is létezett a ‘90-es években, égi manna volt a civil társadalom számára, hogy valaki segítő kezet nyújtott, hiszen akkor még az Európai Unió távol állt tőlünk, csak a különböző nyugati szervezetek voltak azok, akik támogatást nyújtottak és ezek között Soros György különlegesen fontos szerepet játszott egész Közép-Kelet-Európában” – mondta. „Rengeteg projektet tettek le a legkülönbözőbb társadalmi rétegek és kulturális egyéniségek, egyházak, főként emberi jogi, interkulturális területen, ezeknek a zsűrizését végeztük annak idején” – tette hozzá.

„Ez a mostani listázás az elmérgesedett nemzetközi helyzetben egy bolsevik-fasiszta próbálkozás arra, hogy megfélemlítsék mindazokat, általában Románia komoly kulturális személyiségeit, akik annak idején részt vettek ezekben a támogatási eljárásokban. Sokan azok közül, akik most nagyon hangosak a sorosozásban, igenis haszonélvezői voltak annak idején Soros György támogatásának, közvetve vagy közvetlenül” – mondta Szokoly Elek.

„Ezen miért csodálkozunk? A románoknak ez lehet, hogy még újdonság, de mi, magyarok már rég ismerjük ezt a Soros-mesét”

– mondta Szilágyi N. Sándor nyelvész, egyetemi tanár, aki korábban szintén kuratóriumi tagként támogatta az alapítvány munkáját. „Arra építenek, hogy legtöbben csak a démonizált Sorosról hallottak hírből, és gőzük sincs, milyen jól fogott az sok jó program megvalósításához, hogy jött egy kis támogatás: iskoláknak lehetett szerezni legalább egy számítógépet, fénymásolókat, amikhez különben nem tudhattak volna hozzájutni” – magyarázta. De az alapítvány támogatásával tudott megvalósulni például az a szociolingvisztikai kutatás is, amely részletesen felmérte a magyar nyelv helyzetét az egész Kárpát-medencében, mert az alapítvány nem kötötte ideológiához a támogatásokat, persze nagyon soviniszta, szélsőséges projekteket nem támogattak volna, tette hozzá.

Ő maga egyszer volt támogatott, kapott 100 dollárt, hogy részt vehessen Berlinben az erőszakmentesség ötnapos európai találkozóján. „Nagyon sokat tanulhattam a konfliktusmegoldás eredményes módszereiről és még sok mindenről, amire itt nekünk akkor nagy szükségünk volt, mert a magyar-román viszony nagyon feszült volt, és volt is, aminek akkor hasznát is vettem, sőt később is. De ez se olyan program volt, amit bármilyen ideológiához lehetett volna kötni” – mondta, hozzátéve, hogy az itt tanultaknak 1995 előtt, mikor még az RMDSZ-ben is ott volt, a magyar-magyar konfliktusok esetében is hasznát vette, de a magyar-román konfliktus terén is, illetve erre alapozva egyetemi előadást is tartott Kommunikáció konfliktusos helyzetekben címmel.

„Egy pontosításra van szükség mindenekelőtt: a 166 nevet tartalmazó lista, amely az elmúlt napokban olvasható volt a különböző média-felületeken, kétféle felvezetéssel került a nyilvánosság elé. Egyik változatban »sorosistákként« emlegették őket, másik változatban olyanokként, akik Soros György anyagi támogatásában részesültek. Az első változat elvben rendjén volna, bár fogalomtisztázást tenne szükségessé, a második változat ezzel szemben vaskos csúsztatás. A listán szereplő személyek ugyanis az alapítvány egy adott időszakának a személyi állományához tartoztak, akiknek a bére összesítve nevetségesen kevés volt ahhoz viszonyítva, hogy mennyit költött az alapítvány magukra a támogatásokra. Egészen furcsa innen nézve, hogy a támogatottak lényegesen hosszabb listáinak a megszellőztetésére nem gondoltak a listázók” – jegyezte meg a listával kapcsolatban Salat Levente politológus, egyetemi tanár, aki a Transtelexnek adott korábbi interjújában már részletesen mesélt a Nyílt Társadalomért Alapítvány kolozsvári fiókjának egykori vezetőjeként végzett munkájáról.

„Sok tekintetben voltam kritikusa annak, ami a Soros Alapítványnál történt. Egyik érdekes példa erre az, hogy amikor 2000-ben véget ért az alapítvány romániai történetének első markáns időszaka azzal, hogy a kolozsvári, jászvásári és temesvári fiókszervezetek megszűntek, és az alapítvány bukaresti képviselete folytatta a munkát – néhány utódszervezet mellett, amelyek feltételekhez kötött, kivezető Soros-támogatást kaptak még három évig –, akkor én elkezdtem ügyködni, próbáltam meggyőzni az alapítvány vezetőségét arról, hogy ezt a történetet meg kell írni, dokumentálni kell. Nem tudtam pontosan, hogy miért, de éreztem, hogy szükség volna arra, hogy elkészüljön egy precíz, megfelelően adatolt összefoglalás arról, hogy mi történt, mi volt a cél, és abból mit sikerült elérni. Ezt sem Bukarestben, sem Budapesten nem tudtam kijárni. A javaslatom iránti érdektelenséget részben az indokolta, hogy az alapítvány minden évben tevékenységi jelentéseket tett közzé, az akkori idők szokásának megfelelően nyomtatott formában, amelyekből kiderült, az utolsó centig, hogy a romániai Soros Alapítvány mire, hogyan költötte el a Soros Györgytől kapott adományt” – mondta.

„A 166 nevet tartalmazó lista nem csak azért anakronisztikus, mert elhalálozott emberek vannak rajta, illetve mert sokan vannak olyanok, akiknek a szerepe az alapítvány történetének az alakításában lényegesen fontosabb volt a felsoroltakhoz képest, és mégsem jelennek meg, hanem azért, mert ez a lista az alapítvány alkalmazottainak és a kuratóriumi tagok egy részének a neveit tartalmazza, az alapítvány 10 éves történetének egy adott időszakából. Az alkalmazottak fizetést kaptak, a kuratóriumi tagok esetében pedig, a non-profit szektor szabályainak megfelelően, a kuratóriumi üléseken való részvétel költségeit számolta el az alapítvány. Ezek a költségkategóriák az adminisztratív kiadások részét képezték, az irodahelyiségek bérleti díja, közköltségek, stb. mellett, és összességükben csak töredékét képezték az alapítvány által folyósított támogatások volumenének. Ezek az információk egyébként nyilvánosak a már említett évi jelentések formájában, azokból kiderül, hogy kik, milyen kérvény vagy pályázat alapján, milyen kuratóriumi döntést követően részesültek mekkora volumenű támogatásban.

Több tízezerre tehető azoknak a magánszemélyeknek, civil szervezeteknek és állami intézményeknek a száma, akik a 10+ év során a Soros Alapítvány támogatásában részesültek. Ha ezek a listák ma egyetlen kattintásra elérhetőek volnának, ez a mostani, sok port felkavart listázás egyszerűen nevetséges lenne”

– magyarázta.

A listázás és az uszítás Salat Levente szerint annak a tünete, hogy a demokráciákra jellemző politikacsinálás hagyományos mechanizmusai kifulladóban vannak, a víziók, jövőképek és ideológiák versengését felváltotta a barát-ellenség szembenállására alapozott politikai gyakorlat. „A politika egyre inkább arról szól, hogy ki az ellenség, aki ellen mozgósulni kell, a mozgósításra válaszoló tömegek pedig lelkesen szavaznak olyan vezetőkre, akik azt ígérik, hogy megvédik őket attól a veszedelemtől, amit a megnevezett ellenség ármánykodása jelent. Ha jól megnézzük, akkor minden jelenleg grasszáló autoriter politikus – Orbán Viktor ennek egy kiugró példája –, folyamatosan ellenségeket nevez meg – a migránsokat, Sorost, Brüsszelt, stb. –, és azt ígéri, hogy megvédi a társadalmat ezektől” – magyarázta a politológus.

„A listázás pedig teljesen beleilleszkedik ebbe a világjelenségbe: az új típusú, providenciális politikusoknak folyamatosan ellenség-képekre van szükségük, a megnevezhető, rendszerint kiszolgáltatott társadalmi kategóriák pedig erre kiválóan alkalmasak. Érdekes egyébként megfigyelni, hogy az ellenség által jelentett veszély képzete azt is elfogadhatóvá teszi a félelembe hajszolt választók számára, hogy a megválasztott vezető – a cél elérése érdekében – a hatalomkoncentráció érdekében felszámolja a demokratikus fékek és ellensúlyok teljes rendszerét. Georgescu maga is egy ilyen providenciális, önjelölt vezető, rendkívül súlyos autoriter reflexekkel, aki képtelen dolgokkal áll elő, és a hiszterizálás módszerével próbál szimpatizánsokat keresni magának” – tette hozzá.

„Mert legyünk komolyak: ez a 166 ember, akit listáztak, mekkora veszélyt jelent ma Romániára? Arról nem is beszélve, hogy annak idején, amikor a Soros Alapítvány személyzeteként a munkájukat végezték, ezek az emberek azt tették lehetővé, hogy ezrek utazhassanak ki olyan helyekre – konferenciákra, tanulmányutakra vagy kutatni, dokumentálódni különböző rangos nyugati intézményekben –, ahová esélyük sem volt korábban, vagy olyan könyveket kapjanak meg, amelyekhez nem fértek hozzá a kommunista időkben, közösségi projekteket bonyolítsanak le alapítványi finanszírozással, vagy olyan felszerelésekre – fénymásolóra, számítógépre, stb. – tegyenek szert, amire senkinek nem volt akkoriban pénze. Vagy hogy lehetővé váljék számukra a hozzáférés az internethez, amelyet egyébként a kolozsvári Soros Alapítvány elsőként tett bárki számára elérhetővé Romániában, 1996 novemberében – ezt is kevesen tudják manapság” – mondta Salat Levente.

Trump és Musk új lendületet adott a romániai sorosozásnak

Călin Georgescu volt elnökjelölt február 16-án, vasárnap este, a Realitatea Plus televízió műsorában jelentette ki, hogy ha ő lesz az államfő, akkor mandátuma első napján betiltja a romániai Soros-hálózatot. „Megvan rá a módunk, hogy ezt megtegyük. Tudjuk, kik ők, ez teljesen világos” – mondta. Az említett 166 neves Soros-lista mellett egyébként más, állítólagos Soros- és USAID-támogatottakat tartalmazó listák is terjednek a közösségi médiában, valamint megosztott ilyeneket két nagy nézettségnek örvendő tévécsatorna, a RomâniaTV és a Georgescut nyíltan támogató Realitatea PLUS is.

A „Soros-hálózat” lappangó veszélyként emlegetése nem új jelenség Romániában, de februárban a Trump-adminisztráció támogatóinak közreműködésével új erőre kapott. Miközben az Amerikai Egyesült Államok elnöke elkezdte a külföldi támogatásokat kezelő USAID leépítését, főtanácsadója, Elon Musk több posztot szentelt Soros György és az USAID állítólagos romániai befolyásának, megosztotta Georgescu betiltásról szóló nyilatkozatát az X-en, és annak a Mario Nawfall amerikai influenszernek a bejegyzését is, akinek Georgescu nemrég azt fejtegette egy interjúban, hogy a „Soros-hálózat” demokrácia-, kultúra- és hagyományellenes volt, illetve, hogy Soros volt „az első idegen, aki 1990-ben Romániába jött”, és „foglyul ejtette a civil társadalmat” azzal a céllal, hogy megtanítsa őket a „cancel culture” művelésére.

Soros-lista egyébként Magyarországon is megjelent, 2018-ban, a Figyelő azóta megszűnt nyomtatott kiadásában. A lista szereplői közül többen pereltek, a bíróság pedig alapfokú ítéletében kimondta, hogy a lista jogsértő és félelemkeltő volt.

A napokban több romániai politikus elítélte az interneten terjedő listákat, Elena Lasconi, a Mentsétek Meg Romániát (USR) elnöke felszólította Marcel Ciolacu miniszterelnököt és Cătălin Predoiu védelmi minisztert, hogy lépjenek fel a fasiszta jellegű megnyilvánulás ellen, Lucian Romașcanu, a szociáldemokrata párt (PSD) szóvivője azt mondta, a listák kimerítik a gyűlöletbeszéd fogalmát, de azt is hozzátette, hogy a PSD Soros György áldozata. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke az Europa Liberă kérdésére azt mondta, Călin Georgescu Soros-hálózattal kapcsolatos nyilatkozatai az uszítás bűnügyi kategóriájába eshetnek.

Amikor Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) akkori elnöke 2017-ben több alkalommal is bírálta és „gonosz személyiségnek” nevezte Soros Györgyöt, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az RFI-nek azt mondta, 1993-ban maga is kapott ösztöndíjat Soros György alapítványától, amikor a Szabad Európa Rádiónál gyakornokoskodott, és ezért senki nem kért semmit cserébe. „Amúgy nem hiszem, hogy egyetlen ember képes lenne rendszereket megdönteni és főként globális problémákat okozni, mint ahogyan az Sorosról rendszeresen felmerül” – mondta akkor Kelemen Hunor.